Egri Népújság - napilap, 1923/2

1923-09-14 / 207. szám

Előfizetési dijak postai szállítással £gg hóra . . 5000 K 1 Egész és félévi előfizetést Negged évre 15000 K I — nem fogadunk el.

irdatések □ cm. 50 K. Kishirdetéssk szavanként 50 K.

Ara 200 korona

Eger, 1923. szeptember 14. péntek. XL. évf. 207

. sz.

■milium I ill Ilii I I - Tammtm***/.* \vítoi

POLITIKAI NAPILAP.

Felelő« szerkesztő: BHEZNÄYIMRE.

Szerkesztőség: Eg r, Líceum Kiadóhivatal: Líceumi nyomda Telefon szám 11.

Ä dádék,

Európának ez a nyugtalan vérű, csavargó nációja, — most, amikor újból izzó parázson taposnak Nyugat nemzetei — csen des derűt loptak a haragvő népek gond terhes arcára.

Talán megunták a vályogvetés derék féjító s nem éppen tiszta munkáját, s talán vigasság is kevesebb esik mai nap- 6ág a világon, amelyen szivük szerint ri- katnák meg nótafájukkal a vigadozókat; talán a főzőkanál- és teknőkészités sem fizeti már ki magát s a közbiztonság javulásával a cigány huncutságra sem akad már tér; elég az hozzá, hogy a cigányok is minden áron politizálni akarnak.

Hir jön ugyanis arról, hogy a románok által megszállott magyar területen, Temesmegyében, a cigányok megalakították nemzeti kisebbségük szervezetét. Nagy lelkesedéssel mondották ki, hogy ezentúl minden más nemzeti kisebbségtől függet lenül óhajtják megvédeni jogaikat, ame lyeknek élén természetesen a szabad köl tözködési jog áll.

Szervezkedésük elismerése végett kül döttséget is menesztettek Bukarestbe s úgy vélik, hogy arról a Népszövetségnek is nem sokára tudomást kell szereznie.

Kérdés azonban, hogy a bukaresti kormány megtűri e a románság statisztikai számarányának azt a gyengülését, hogy a velük mindig egy kalap alá vont cigányok se legyenek ezentúl románok.

De ha méltányolná is a dadák kívánságát, ott van még a Népszövetség, amelynek bizonyára nincsen ma más gondja,.! mint a cigányság kisebbségi ügye!

Tehát — legalább egyelőre — nincs remény arra, hogy a cigányság etnikai »egységűében lényeges változások legyenek. A »kaptafádnál, illetőleg a nóta- fánál kell maradniob, továbbra is vályogot vetniök, készítsék a teknőt, kanalat, ku- peckodjanak is, ha mód van rá, de hagy ják a politikát, hisz annyi politikusa van már ennek a megvénhedt földgolyónak, hogy lassan-lasean fordulni sem tud már nyikorgó tengelye körül. . . ess

Az Egységes-Párt távirata Bethlen István gróf miniszterelnökhöz.

Budapest. A MOT. jelenti: Az Egységes-Párt tegnap este tartott értekezletén a kővetkező táviratot intézte Bethlen István gróf miniszterelnökhöz Genfbe:

♦ Pártunk értekezletén kifejezett teljes bizalmunkról, ragaszkodásunkról és hűséges kitartásunkról biztosítjuk Nagy méltóságodat és az ország érdekében kifejtett munkájához szerencsét kívánva, abban teljes erővel támogatjuk. Mayer János, pártelnök s. k.»

Közemberben lesz a tíze;

Eger, 1983. szeptember 13.

A tizes honvédt<sztek, a május havában Miskoiczon rendezett ezrednapjuk alkalmából elhatározták, hogy azokon a helyeken, ahol a volt ezred békezászlő- aljai voltak elhelyezve, tehát Egerben és Sátoraljaújhelyen is összejönnek évenkint — találkozóra.

Ez elhatározás oka az volt, hogy a mai utazási nehézségek ne tartsák vissza a bajtársias találkozóktól azokat, akik távolabb laknak Miskolcztól, a tízesek ezredtörzsének székhelyétől. Ugyanis az ez évi ezrednap már pem volt olyan népes, mint a múlt évi, aminek oka az volt, hogy Hevesmegye Miskolcztól távolabbeső részeiről, továbbá Zemplénből a volt tizes

Fenti cím alatt adtunk hírt lapunk hasábjain egy nemes mozgalomról, melynek célja lenne egyesületbe tömörülve, a szegény tüdőbetegek gondozása. F. hő 12 én tartották a szervezők első értekezletüket, sajnos, a közönség igen gyér érdeklődése mellett.

Bottka István nyug. min. tanácsos elnökölt, aki üdvözölvén a megjelenteket, köztük Glósz Kálmán dr. városi tiszti főorvost, Özekkel Ferenc dr. tb. vm. tiszti főorvost, Türk Szilárd dr. orvost, Breznay Imre lapszerkesztőt, Temesvdry István dr. orvost, Pánezél Árpád gyógyszerészt és ismertette a mozgalom célját. Ez nem más, mint a tüdőbetegek gondozása, alkalmas helyen való gyógyítása, segélyezése. Épen ennek a nemes célnak megvalósítását határozza el ez a kis társaság, mikor egye sületté akar alakulni. Célja a jelen össze- | jövetelnek egyesületté alakulni és bizottságot kiküldeni az alapszabályok elkészí tésére.

Glósz Kálmán dr. véleménye szerint, legideálisabb volna a telep létesítésére a Legányi Rezső által fölajánlott villa, mely az Eged által szóitól védve megfelelne; azonban vize niűcs, az odavezető út járhatatlan s ez egyelőre gátat vet annak, hogy a tüdőbeteg gondozó telep ezen a helyen létesüljön. Azután a következőkben ismerteti, hogy hányféleképen lehetne a gondozást megvalósítani. Legelső a tüdő beteg dispanserek felállítása. Ezeknek célja, hogy lisztá'ba veszik a helység ösz- szes tüdőbetegeit, orvossággal, tanáccsal, állandó felügyelettel, adományokkal és esetleg élelmiszerekkel is ellátnák a rászoruló betegeket. Második helyen áll a szanatórium felállítása; ezt nem tartja

honVideH egri találkozója.

tisztek részint anyagi okok, részint foglalkozásuk következtében nem tudtak eljutni Miskolczra.

Tehát az Egerben rendezendő találkozón az Egerhez közelebb lakók okvetlenül megjeleuhetaek, az újhelyi összejövetelen pedig a zempléni bajtársak találkozhatnak.

Mint értesülünk a volt tizes tisztek egri találkozója november folyamán lesz s a szervező bizottság, amelynek élén Mossóczy József ezredes áll, legközelebb összeül, hogy a megrendezés munkáját elvégezze.

A rendező bizottságban helyet kapnak úgy a tényleges, mint tartalékos és népfölkeiő volt tizes tisztek képviselői.

célirányosnak, mert csak arra az időre látja el a beteget, mig ott tartózkodik s a beteg, miután elhagyta, nem képes saját maga az ott előírt életrendet betartani. Másrészt óriási anyagi áldozatokkalisjáraa. Evvel kapcsolatban volnának az úgynevezett tüdőbeteg üdülőhelyek is Most már az a kérdés, hogy melyiket valósítsuk meg, az azonban bizonyos, hogy a jelen körülmények között a dispansereu kezdhetjük. Ajánlja, hogy várják meg a vármegyei úton indított mozgalom eredményét é* dr. Kassa Endre egészségügyi felügyelő visszatérését.

Bottka István osztja az előtte szóló nézeteit ás előadja, hogy az egyesület célja egyelőre a szegény tüdőbetegek segélyezése lenne.

Özekkel Fer^nc.dr.: Fűthető barakkok felállítását indítványozza.

Glősz Kálmán dr. nem helyesli az egyesületi formát, mert nem felelne meg anyagilag kitűzött céljának.

Breznay Imre sem tartja helyesnek az egyesületi formát, mert az egyesület bármilyen formában is nem bírja anyagiakkal ellátni magát az intézményt.

Türk Szilárd dispanser felállítását tartja ezidőszerint a legalkalmasabbnak és javasolja, mivel ő már Iglón létesített ilyen dispansert, alapszabályai is megvannak, ügy, hogy ezeket az egri egyesület is elfogadhatná. Másrészt legideálisabbnak tartja dispanser létesítését állami szubvencióval, ahol a rászorulókat megvizsgálnák, utasításokkal és gyógyszerekkel ellátnák.

Özekkel Ferenc dr. helyesli az indítványt, de javasolja, hogy várják be a vármegyei úton megvalósuló dispanser felállítását és az egyesület ennek a támogatására alakuljon.

Tüdőbetegek üdülője létesül Egerben.

Eger, 1923. szeptember 13.

\