Egri Népújság - napilap, 1923/2
1923-09-07 / 202. szám
Ara 150 korona Előfizetési dijak postai szállítással Egn hóra . . 3500 K | Egész és félévi előfizetést Negged évre 10000 K I -— nem fogadnak el. □ cm. 40 K. Kishirdetések szavanként 40 K, POLITIKAI NAPILAP. Felelős szerkesztő: BREZNAYIMRE Szerkesztőség: Eg r, Líceum. Kiadóhivatal: Líceumi nyomda. Telefon szám 11. Hárommillió ember pusztult el a japán földindulás következtében. Azonban még mindig működnek a titokzatos erők, még mindig reng a föld a keskeny szigetország alatt, még mindig etilyeduek el szigetek, városrészek, falvak — s ki tudja, még mennyi szenvedést tartogat a Gondviselés a fölkelő nap országa számára. Még elképzelni is rettenetes ezt a szörnyű katasztrófát s valóban megdöbben az ember azoktól a rémséges eseményektől, amelyek szinte pillanatok alatt tették a földdel egyenlővé Japán legszebb városait. Minden részvétünk keletre száll, az irtózatos földindulástól sújtott japán nem zet felé. Bár ellenfél volt a háborúban, el kell ismernünk, hogy becsületes, lovagias kötelességgel istápolta azokat a magyar véreinket, akiket odavetett az orosz pokol szörnyű vihara. A ke dves, az udvarias és derűs kedélyű japán őszintén tisztelte mindig a magyar nemzet fiait, gyönyörködött kultúrájában s a háború előtti időkben nem egyszer küldte hozzánk tanulni fiait a magyar egyetemekre. Ezek a szellemi kötelékek, amelyek lassankint a turánizmus gondolatával is megerősödve, még inkább összekapcsoltak bennünket — még mélyebbé teszik részvétünket a nagy nemzet iránt, amely országa szerencsétlen természeti viszonyai folytán — a saját erejéből emelkedett a művelődés nem csekély fokára. Japán ugyanis beleesvén az Ázsia keleti partvidékén elvonuló vulkánikus gyűrűbe, idők folyamán városait, intézményeit sokszor tönkretette a földrengés. De mindig soha nem lankadt) erővel fogott hozzá az újjáépítéshez s modern városok épültek föl a romhalmazokon. A szétrombolt hangyaboly munkájához hasonlítható az a japán emberfölötti törekvés, amellyel mindannyiszor eltakarította a romokat, valahányszor a titokzatos erők megmozdultak a fölkelő nap országa alatt. S bár a mostanihoz hasonlítható szerencsétlenség nem érte a japán földet, a nem vesztette el egyszerre három millió jő fiát: mégis az az érzésünk, jfciogy a szívósság ismét diadalmaskodik majd a pusztulás felett s Japán, a messze Kelet kultúrfészke ismét föiépüi s szebb lesz, mint valaha. A szerencsétlenség e nehéz napjaiban őszinte, meleg rokonérzéssel tekint szemünk Kelet felé s mélységes részvétünk, de reménységünk is kiséri a Gondviselés által annyira meglátogatott rokon nemzet sorsát! ■ ft ttcmzctgyüics UlKesedíssel ünnepelte Vilma hollandi Királyait huszonötévé; urasodéi jubileuma alHalmábíl. Budapest. MTI. A nemzetgyűlés mai ülését 11 óra előtt nyitotta meg Szcitovszky Béla elnök és napirend előtt a következő elnöki enunciáciőt tette: »A mai napon ünnepli Hollandia népe belső lelkesedéssel, rajongással és szeretettel tisztelt Vilma királynő 25 éves uralkodói évfordulóját. Bölcs és uralkodói erényekben fen költ királynőnek hódol ma az ország. Hollandiának ebből az örömnapjából részt kér a hálával és meleg szeretettel érző magyar nemzet is, melynek legszegényebb gyermekeit legelőször ölelte magához az igazi értelemben vett krisztusi szeretet nevében. A nemes és szivjőságbjn gazdag Vilma hollandi királynő és vele együtt Hollandia népe, az a nagyarányú segitő készség, amellyel Hollandia, a tönkrejuíott Magyarország Ínségesein segíteni igyekezett, a hódoló tisztelet és a soha el nem múló hála érzéseit fakasztották lelkűnkben. Ezeknek az érzéseknek hatása alatt indítványozom, hogy a nemzetgyűlés és vele az egész magyar nemzet nevében a jubiláló bölcs királynőt megfelelő módon üdvözölhessem.« A nemzetgyűlés lelkesedéssel járult hozzá az elnök ezen indítványához. Az elnök kijelenti, hogy Temesváry Imre a svájci gabonaszállitás tárgyában napirend előtti felszólalásra kért és kapott engedélyt. Temesváry Imre : A magyar kormány és a svájci kormány között a magyar gabona kiszállítására szerződés jött létre. Miután ezen gabonaszállításra vonatkozólag különböző hírlapokban egymástól eltérő híresztelések jelentek meg, ezek alkalmasak arra, hogy a gazdatársadalomban nyugtalanságot eredményezzenek. Ezért tisztelettel felkérem a jelenlevő közélelmezésügyi miniszter urat, hogy méltóz- tassék olyan kijelentést tenni, melyekből a való tényállás megmagyarázható s amely alkalmas arra, hogy a kedélyeket lecsil- j lapítsák. Búd János közélelmezésügyi miniszter: Mindenek előtt köszönöm az igen tisztelt képviselő úrnak, hogy alkalmat adott nekem arra, hogy a svájci tartózkodásunkról és az ott, a két kormány között létrejött határozatokról a nyilvánosság előtt beszámolhassak. Köszönöm ezt, mert mindig azon az állásponton voltam, hogy minden ténykedésem a nagy nyilvánosság és a közönség elé tartozik és mert ebben az ügyben sem nekem, sem a kormánynak takargatni, szégyelni valója nincsen. Méltóztatnak tudni, hogy hő:u.pok óta ! súlyos gazdasági válságban élünk, mely ! , érezteti hatását minden oldalon. Hiába ‘ való minden erőfeszítésünk, hogy megszüntessük ezt. A társadalom széles rété- I geinek megélhetése problematikussá vált és szinte ez utolsó percekben jöttünk a , köztisztviselők illetményeinek megjavításával, hogy a középosztályi, e iegértéke- j sebb nemzetfenntartó elemünket a végső romlástól megmentsük. Ez a gazdasági és j pénzügyi krízis legsúlyosabban érezteti ; hatását a munkásosztály széles rétegeivel. Azon az állásponton vagyok, hogy el- erőtlenedett munkássággal nem lehet fölépíteni Magyarországot. Nagyon súlyosan érzi minden termelő ág ezt a válságot. Nem tudok különbséget tenni egyes termelési ág között. A mezőgazdaság épúgy, mint az ipar érzi a helyzet súlyos voltát, mely legjobban a hitel terén jut kifejezésre. Meg van bénulva a kereskedelem. Arra kell törekednünk, hogy külön piacra tegyünk szert. Minden erőfeszítést meg kell tennünk, hogy ebből a válságból kijussunk. A kormány megtett minden erőfeszítést. de jobbára külső erők voltak, amelyek miatt nem tudta feltartóztatni a korona romlását, amelyből végeredményben ez a válság származott. — Eljutottunk az új terméshez. Láttam, hogy az ég áldása lehetővé teszi, hogy jobb terméshez jussunk, mint az elmúlt évben. Abban a reményben voltunk, hogy esen az úton lehetséges lesz enyhíteni a válságot legalább addig, arcig hozzá mdunk juthatni azokhoz a kölcsönökhöz, amelyeknek megszerzése végett a magyar mmiezteraiaöx most külföldön fáradozik Előkészületeket tetuink ennek a termőinek megmozdításához ő« a kivi tel megélónkitésóhez, de be kell vallanom, hogy ez az intézkedés nem váltotta be a hozzá fűzött reményeket. Értem itt a valuta beszolgáltatás alól való mentesítést, ami a lisztnél történt és ami pont az ellenkező hatással járt. Hónapok óta tárgyalt a kormány a malom-érdekeltségekkel. A kormány nem tudta a kivitelt megindítani és hitelhez sem tudtunk jutni. A kormány arra az álláspontra helyezkedett és más elvi álláspontot nem tudott elfogadni, mint hogy minden terméknek lehetőleg feldolgozott állapotban kell kimenni az országból. Ezt az álláspontot tartotta is a kormány és csak akkor adta fel, mikor a válság súlyossága arra kényszerítette, hogy oly megoldást keressen, mellyel ezt a pénzügyi válságot legalább enyhíteni lehet. Az ajánlatok egész tömege érkezett ekkor a magyar korhiány- hoz. Különösen Svájcból jöttek ajánlatok
