Egri Népújság - napilap, 1923/2
1923-07-05 / 149. szám
Ára 40 korona Eger, 1923. július 5. csütörtök. XL évf. 149. sz. Előfizetési dijak postai szállítással Egg hóra . . 900 K j Egész és félévi előfizetést Kegyed évre 2600 K I --- nem fogadunk el. ftráetések □cm. lő K. Kishirdetések szavanként 15 K. wammoKssmeaMmmr POLITIKÄI NAPILAP. Felelős szerkesztő: BREZNÄYIMRE. Szerkesztőség: Eger, Líceum. Kiadóhivatal: Líceumi nyomda. Telefon szám 11. A drágaság. Eger, 1923. július 4. Ha végigjárjuk az egri piacot, vagy akármelyik város élelmiszer és egyéb árúsiíóhelyeit, megdöbbentő mindenütt az árak magassága. A legegyszerűbb étel, ami életünk tengetósére feltétlenül szükséges százakba, ezrekbe kerül. Szinte napról-napra drágul minden: a kenyér, a cukor, a szalonna, a zsir és hús. Szomorú, sovány, éhes, agyondolgozott asszonyok járják a boltokat, a piacot s telve a lelkűk, a szívük, az ajkuk panasszal. Nincs mód, hogy beletörődjenek a mai szomorú életbe s nem tudnak le mondani azokról az apró örömökről, arne lyek békeidőben besugározták a családi életet; nincs mód, hogy elfeledjék az ^olcsó húst, a régi jő foszlós kalácsot és kenyeret. Az olcsó és jó ruhát és az elsza- kadhatatlan lábbelit. Panaszkodnak egymásnak és se vége, se hossza ennek az elkeseredett beszélgetésnek. Hát igaz. ezer és egy oka van rá szinte mindenkinek, hogy panaszkodjék. Mert egymást nyúzzák, átkozzák ma az emberek. A felnémeti vámnál tegnap hajnalban a falusi asszonyok 200 koronáért mérték a tejet. 120 koronát kértek egy tojásért, a túró csomóját 80—100 koroná ért akarták vesztegetni. A városiak pedig elkeseredetten szapuiták a könyörtelen falusiakat, akik egy fillért sem engedtek portékájuk kimondott árából. De nemcsak az élelmiszernél, hanem minden ipar és közszükségleti cikk vásárlásánál megismétlődnek ezek a jelenetek. A rettentő drágaságot pedig nem igazolja semmi. Egyesek az aranyparitásra való törekvéssel, mások a zürichi kurzussal akarják magyarázni. A lelketlen spekulációt azonb n simogatják és kihagyják a kalkulációból: pedig ez az, ami a nyakunkat folytogató drágaságot okozza. Ennek igazolásául ide írunk néhány adatot. A barna kenyér kilója békében 0 28 korona volt, ma aranykoronában számítva 0'36 korona, tehát fölül van az aranypa ritáson Ugyanezt Iátjus a zsírnál (1 60 — 2‘21) a marhahúsnál (2—2'47) a férfi és női ruhánál és majdnem mindenütt az egész vonalon. / Drágasági diktatúra van itt, melyet meg kell valahogy és pedig könyörtelenül szüntetni, mert belepusztulunk ! .rnmmvf. fny.Lran.iiaiigagaaimaaBBOTaäteiMBnäBBflwaa! «Hiszek egy istenben, hiszek egy hazában. Hiszek egy isteni örök igazságban, Hiszek Magyarország feltámadásában! Amen » Rassay az infláció megindítását sürgeti. Budapest MTI. A nemzetgyűlés mai ülését 7,11 órakor nyitotta meg Szcitovszky Béla elnök. Felolvassák az indítvány- és az interpelláció« könyvet. Az interpellációkra a napirend íetárgyalása után 7,2 órakor térnek át Rácz János, a közjogi bizottság előadója, beterjeszti jelentését a közhivatalokban a kisebbségi nyelvek ismeretének biztosításáról szóló törvényjavaslat tárgyában. Áttérnek az indemnitás folytatólagos tárgyalására. Az első szónok Rassay Károly: A javaslatot nem fogadja el, főleg azért, mert költségvetés nélkül dolgozik a kormány. A felhatalmazásokkal való kormányzás nemcsak az alkotmányt sérti, hanem a nemzet vitális érdekeit és a nemzeti hitelünk megteremtését. Azt valljuk, hogy a katasztrófáiig helyzetből egyetlen kivezető út a külföldi kölcsön A kormányzásnál minden téren el kell hárítani mindazt, ami ezt a hitelt illuzoriussá teszi. A nemzeti hitel szempontjából mindenesetre kedvezőbb helyzetben van az olyan ország, amely szabályos pénzügyi kezelést folytat. — A magyar közgazdasági helyzetet vitatja mág. Majd a pénzügyi politikát bírálja és különösen helytelennek tartja a jelenleg fennálló adórendszert; teljesen lehetetlen állapot, hogy évekkel elmaradt adókat utólag nem valorizált értékben szedjenek be. A takarékosság elvét sehol sem látja megvalósulni pénzügyi polítikánkban.Pénz- ügyi politikánk szerinte minden koncepció nélkül való. Sürgeti az infláció megindítását, mert ma, amikor a háború, a forradalom megingatta a tőkét, ennek növelésére szükség van, mert tőke nélkül termelő munkát nem lehet elképzelni. (Az ülés tart.) • • „Üdvözlöm a szebb magyar jövő reményeit!“ A Ludovika Akadémia érkezése Egerbe. Eger, 1923. július 4. Kedves, bensőséges ünneplés között érkezett Egerbe ma délben a Ludovika Akadémia hallgatósága, mely hatnapos gyalog-menetben, folytonos gyakorlatozással jutott ma reggelre Kerecsend határához. Kerecsend és Eger között találkozott háziezredüukkel s harcászati gyakorlat után vonultak be Egerbe. A szőlészeti és borászati szakiskola előtt a Mansz. egri csoportjának küldött I sége várta a leendő magyar honvédtisz- | teket Bárdos József dr. s a magyar ruhás /faídssi/Loncika gyönyörű, könnyekig megható beszéddel köszöntötte őket. A beszédre vitéz Bayor‘Ferenc őrnagy válaszolt lélekből fa: adó, fogadalomszerű beszéddel. Zeneszó mellett, lélekemelő hatást keltve, gyönyörű fegyelmezettséggel jöttek a Deák Ferenc úton, Széchenyi-utcán és a Csiky Sándor-ucán mentek föl a vármegyei laktanyába háziezredünk derék katonái*és I a derék Ludovikás ifjúság. A laktanyában megjelent Bobory György dr. főispán, Isaák Gyula alispán, Trak Géza polgármester és szép érdeklődő közönség, közötte számos előkelő hölgy. A csapatok díszmenetben vonultak be Juhász László tábornok előtt s a laktanya udvarán állottak föl. Felhangzott a vezényszó: »Imához!« Majd azután Trak Géza polgármestez köszöntötte a^Ludovi- kásokat: »Szeretettel üd»özlöm a szebb magyar jövő reményeit Egerváron közönsége nevében. A törökverő Dobó városában a vallásosság és a hazafiság szelleme otthonos, természetes tehát, hogy meleg szeretettel látjuk azt az ifjúságot, a jövendő magyar tisztikart, mely ezekért az eszmékért mindig harcrakészen áll majd. Isten hozta !« Erre Vitéz Bayor Ferenc őrnagy, ; zászlőaljparancsnok válaszolt. »Mikor átléptük Hevesvármegye ha í tárát, mindenütt, még a legkisebb faluban ! is, olyan szeretettel fogadtak bennünket, ; amely a hagyományos magyar vendóg- ! szeretetet is felülmúlja. Negyedik éve járom az országot növendékeinkké i, de még i ilyep meleg szeretetet sehol nem tapasz- | taltam. Egerváros üdvözlése lelkűnkig ha- i tott. Hiszen már a város szelén is bájos I Isten hozott tál.köszöntöttek Dobó István i hires-neves egri női. Midőn ezért a kitűntető figyelemért, ! meleg szerétéiért hálás köszönetünket fe- j jezem ki, nem mondhatok mást, mint imit az üdvözlő egri hölgyeknek mondottam: Ígéretet teszünk, hogy ezt a varost, mint az egész országot mindenkor lelkesen, önfeláldozőan védjük* majd a Dobó István szellemében . . .» Ezután elvonúltak a katonák s a leendő tisztek, ,hogy kipihenjék a nehéz napok fáradalmait. A Ludovikások augusztus 2-diLáig maradnak itt s azon túl két hétig még 14 akadémikus fog végezni terepfőlvételi gyakorlatokat Eger környékén.
