Egri Népújság - napilap, 1923/2
1923-09-05 / 200. szám
Ära 150 korona Előfizetési dijak postai szállítással Egg bóra . . 3500 K I Egész és félévi előfizetést Negged évre 10000 K | — nem fogadnak el. Ütések □ cm. 40 K. Kishirdetések szavanként 40 E. Eger, 1923. szeptember 5. szerda. XL évf. 200. sz. POLITIKAI NAPILAP. Felelős szerkesztő: BREZNÄYIMRE. Szerkesztőség: Eg r, Líceum Kiadóhivatal ■ Líceumi nyomda Telefon szám 11. A nemzetgyűlés részvéte a japán nemzetnek. Az igazság vára. Eger, 1923. szeptember 4 A rettenetesen hosszú háború szerte a világon, így nálunk Magyarországon is szörnyű rombolást végzett a lelkekben. Csak gondoljunk a világkatasztrófa utolsó esztendőire, a dicstelen őszirózsás forradalomra, a kommunizmus szörnyű, véres napjaira, a háború és forradalmak ál tál teremtett mai helyzetre, amikor a köny- nyű élet, a meggazdagodás ördöge űzi a lelkeket árkoa-bokron keresztül. Úgyszólván az egész közélet meg' van itt fertőzve s egyik ember minden lelkiismereífurda- lás nélkül lehúzná a másikról a bőrt, ha anyagi érdeke úgy kívánja. A szív, a lélek legnemesebb érzései, a felebaráti szeretet, a részvét, a szánalom más bajai iránt, szinte kiveszett a mai kor gyermekéből, s a szörnyű, materiális gondolkozás ütött tanyát az egész emberi társadalomb n. Ámde nemcsak egyéneket, de intézményeket is megcsapott e szörnyű átok szele, ami nagy szerencsétlenség és sok filozófus, de józanul gondolkodók előtt is: már a vég kezdete. E sötéten sivár és vigasztalan állapotban, mint az őserő teremtette szírt áll a háborgó hullámok között: a magyar ügyészi és bírói kar. Ez a minden elképzelhető tiszteletre és becsűlésre méltó testület minden egyes tagját, szinte kivétel nélkül megkímélte a mai idők erkölcsi epidémiája. Nagy, kimondhatatlan szerencse ez reánk, amiben a magyarok Istenének szerető, atyai gon dosságát látjuk. A jog és törvény fanatikus tiszteletétől átitatva, a honfiúi kötelességteíjesí- tésnek nemes és áttörhetetlen páncéljában állotta ez a testület: az igazság vára — a szörnyű idők borzalmas viharát. Tagjai- pak lelkét egy pillanatra sem tudta megtörni a nélkülözés, a nyomorúság, a mai nehéz időknek szinte elviselhetetlen terhe. Nem kellett nekik soha semmi más, mint az, amit az állam nyújtott mostoha atya módjára nekik. . . S most, hogy miniszterük 3 milliót tűzött ki számukra, soha nem ernyedő buzgalmuk ébrentartására — ezt is visszautasította az ügyészi kar, mint olyan tényt, ami bénítaná a lelkiismereti szabadságukat Fölemelő, derék dolog ez, amire hiányzik a minden elismerés díszítő jelzője. Az az ország, legyen bár akármilyen mostoha sorsban — nem veszhet el, ha ilyen ügyészi és birói kara van ; amely az igazság fényétől vezettetve, úttalan- utak nyomorúságain és könnyes szenvedésein keresztül is tudatában van annak, hogy ő az igazság vára, aminek becstelen feladása: egy nemzet halálát jelenti! Budapest. MTI. A nemzetgyűlés mai j ülését Huszár Károly alelnök, s/412 órakor j nyitotta meg. Az ülés megnyitása után a következő enunciációt teszi: Világszerte mély megdöbbenést keltett az a nagyarányú szerencsétlenség, amely Japánt érte és amely az ország legvirágzőbb kereskedelmi fővárosát majdnem teljesen elpusztította. Százezreket tett hajléktalanná és annyi embert követelt áldozatul. A müveit nemzeteket egybekötő és egybeforrasztó szolidaritás folytán, az egyes államok siettek részvétüket kifejezni és én azt hiszem, a nemzetgyűlés érzelmeinek megfelel, midőn indítványozom, hogy a súlyos megpróbáltatáson átesett nemes és jő japán lakosság iránt mély részvétünket fejezzük ki és ezt a japán törvényhozással táviratilag közöljük. — Az elnök indítványához a Ház hozzájárult. — Ezután az elnök bemutatta a válaszra váró indítványok és interpellációk jegyzékét. — Következik a létszámcsökkentésről szőlő törvényjavaslat részletes tárgyalása. Az első szakasznál Strausz István indítványozza, hogy a szakaszt pontosabban határozzák meg. Az első pontnál Szabó Lajos és Strausz István nyújt be módosítást, j Szilágyi Lajos felszólalásában kijelenti, hpgy ! nem tartja helyesnek azt, hogy ilyen törvényjavaslatot olyan időben tárgyaljanak, mikor sem a miniszterelnök, sem a pénz ügyminiszter nincs jelen az ülésen. Azt hiszi, hogy a helyettes miniszterelnök valószínűen nincs abban a helyzetben, hogy az esetleges mélyebbre ható módosítása indítványhoz hozzájárulhasson. Nem Róma. MTI. A Stefáni iroda kiküldött munkatársának korfui távirata szerint megállapították, hogy a néhány menekült haláláért, kik Korfuban életüket vesztették, a felelősség a görög parancsnokságot terheli. A parancsnok ugyanis nem tudatta a szerencsétlenekkel, hogy az erődöt lőni fogják, sem pedig az olasz parancsnokságot nem világosította fel, hogy menekültek vannak olyan helyen, hol kizárólag csak katonáknak volna szabad lenniök. Sem a parancsnok sem egyetlen katona nem esett el, csupán e szerencsétleneket tették ki a veszedelemnek, akiknek halálát most az athéni kormány most egy olasz katonai misszió lemészárlására akarja kihasználni. Róma MTI. A Corriere Italianő Albániából olyan híreket kapott, meiyBolzaiis ezredesnek felelősségét a mészárlás ügyében még súlyosabbá teszi. A hírek szótártja helyesnek a törvényjavaslatnak ilyen erőszakosan forszírozott tárgyalását. Szabó Lajos kijelenti, hogy a szakaszból kimaradt azon legfontosabb rendelkezés, amelyet a második bekezdésnél kiván indítvány formájában pótolni. Kéri, hogy erről a tárgyról a vitát a második pontnál kezdjék meg. Majd úgy az előadó, mint Farkas Tibor stiláris módosításokat nyújtanak be az első ponthoz. Az első szakasz első bekezdését az előadó által ajánlott szövegben fogadják el. A többi módosítást elvetik. A második szakaszt az előadó módosításával, a harmadikat pedig vita nélkül fogadják el Szilágyi Lajos a negyedik bekezdés törlését kívánja, Mokcsay Zoltán pedig stiláris módosítást ajánl. Vass József népjóléti miniszter megnyugtató kijelentései után Szilágyi La- jes eláll a bekezdés törlésétől. A negyedik bekezdést Mokcsay módosításával fogadják el. Az ötödik bekezdés arról intézkedik, hogy a kiválogatásnál milyen szempontok legyenek ípértékadők. Szilágyi Lajos kifogásolja, hogy a bekezdés nem sorolja fel a kiválogatásnál érvényesítendő szempontokat. Felvilágosítást kér arról, mi foglaltatik abban a titkos rendeletben, melyet a kormány az alárendelt hatóságokhoz intézett akkor, amikor javaslattételre szólította fel ókét az elbírálásra nézve. Kívánatosnak tar taná, hogy l ünteíősben részesülnének azok a hivatal főnökök, akik alárendelt hivataltársaikról hamis adatokat adtak, még pedig visszaható erővel. (Az ülés tart.) ; rint Bolzatis volt a bűntény szerzője, | bűntársa pedig Bamikas az Epiropta for radalmi bizottság elnöke. A gyilkosságot görög katonák hajtották végre. A gyilkosság mintegy 200 méter távolságban történt a 15. görög zászlóalj parancsnokától. A kakábiai görög katpnaí őrség feltartóztatta Vioiti orvost és a határmegál- lapító bizottság küldöttségének tagjait, akik az olasz küldöttség késedelme miatt aggodalmaskodott, vissza akartak fordulni, hogy megkeressék az olaszokat. Athéni lapok maguk is bevallják, hogy Bolzatis a gyilkosság színhely ere érveCorti őrnagyot életben találta, ahelyett azonban, hogy segített volna és autójára tette volna, a legközelebbi görög őrségre ment, azon a címen, hogy a gyilkosok keresésére em berekeí kérjen. Amikor ujből visszatéri, Cortit már haiva találta. <1 OOO U SOS 9» «ti»» SMM»S>8SS>tM>|8 ><■ Ä Korfui meueKKlteK Haláláért a görög parancsnokság a felelős.
