Egri Népújság - napilap, 1923/2
1923-09-04 / 199. szám
Ara 150 korona Eger, 1923. szeptember 4. kedd. XL évf. 199 sz. Előfizetési dijak postai szállítással Ege hóra . . 3500 K I Egész és félévi előfizetést Negged évre 10000 K | — nem fogadunk el.--H irdetések □ cm. 40 K. Kishirdetések szavasként 40 K. POLITIKAI NAPILAP. Felelős szerkesztő: BREZNÄYIMRE Szerkesztőség: Eg r, Líceum. Kiadóhivatal: Líceumi nyomda Telefon szám 11. ; érinti. Mégis úgy látszik, hogy ’ Olasz- ; ország hajlandó abba belemenni, hogy a j hágai állandó nemzetközi bíróság döntsön j az ügyben. London. MTI. A vasárnapi lapok leg- többnyire az olasz-görög válsággal fog. lalkoznak. Az Obszerver diplomáciai tudósítója írja, hogy a britt kormány az események komolyságáról jól van tájékozva. Athén. (Havas) Az olasz követ két görörszági lapnak, egy Olaszország ellen irányuló sértő cikke miatt tiltakozást emelt. A lapot erre 24 őrára betiltották és a sajtőcenzura igazgatóját állásától elmozdították. Tellini olasz tengernagy megtiltotta a görög hajóknak az otrantói szoro- ■on való áthajózást. Nehány görög gőzöst olasz kikötőkben tartanak vissza. Olaszországgal megszűnt a tengeri forgalom, bár Görögország megengedi az olaszoknak, hogy görög kikötőkbe befussanak. Egy olasz tengeralattjáró a Georgia nevű gözöst a tengerszorosban lefoglalta. Róma. MTI. Korfu szigetén végzett .legutóbbi vizsgálatok eredménye teljesen igazolta a hivatalos olasz megállapítást, amennyiben kis kaliberű ágyúkból tett lövések olyan egyéneket sebesitettek meg, akik nem az erődön kívül, hanem az erődben, éppen azon a helyen tartózkodtak, amely a görög helyőrség szállásául szolgált. A felelősség a görög katonai parancsnokságot terheli. Paris. MTI. Mussolini miniszterelnök a minisztertanács előtt bejelentette, hogy Óriási földrengés volt Tokióban. 100.000 embernél több az áldozatok száma. Budapest. MTI. Tokióban óriási földrengés volt. A földlökések szombaton egész napon át tartottak. Egyik lökés a másikat követte. Tokió lángokban áll. Sok épület összetört, a csatornázat rész ben elpusztult, a sebesültek száma igen nagy. A várost valóságos tűztenger veszi körül. A földrengés több, Tokió felé haladó vonatot elpusztított. Az utazó trónörökös családjának nem történt semmi baja. Különösen heves volt a földrengés a kialudt Fuzijama vulkán környékén. Az Assakuska torony összedülésénől, 700 ember életét vesztette. Az osakai újságok megerősítik azt a hirt, hogy Tokióban a császári palota a lángok martaléka lett. A Ciba negyed kivételével az egész város elpusztult. Jokohama lakói, a kikötőben horgonyzó hajókra menekültek. Északkeleti Japánban a táviró és telefon vonalak elpusztultak. Tokió és Oszaka között a vasúti forgalom rendszertelenné vált. A jokohamai szökőár következtében számtalan hajó elpusztult. Sangkai (Havas) Tokióban és Joko- hamábin 100,000 ember vesztette életét a földrengés következtében. Tokióban az arzenál levegőbe röpült. A robbanás több ezer embert megölt Atami város elpusztult. A városban hetven ezer ember meghalt. Ito városát a szökő ár elsöpörte a föld színéről. A saskói alagút beomlott, 600 ember odaveszett. Tokióban ostrom- állapotot hirdettek ki. A Reiter iroda jelentése szerint a földrengés 6 parcig tartott. Igen sok Tokió irányában haladó vonat tönkrement. Kövesligethy Radő dr. a japán földrengéssel kapcsolatban a következőkben nyilatkozott: A budapesti obszervatórium műszerei 5—5 centiméter kilengést mutattak, mely nálunk kb. egy fél milliméteres talajmegmozdulásnak felel meg. A japán földrengés nem vulkánikus, hanem tektonikus földrengés volt. A városok lángba- borulásának ily esetben az az oka, hogy elpusztulnak az elektromos kábelek, felbomlik a csatorna hálózat és a vízvezeték hálózat, minek folytán nem lehet oltani a keletkezett tűzet. A budapesti készülék szerint a japán földrengés még nem ért véget. Az olasz-görög viszály. Róma MTI. A lapok jelentése szerint a kormány eltökélt szándéka, hogy ragaszkodik felfogásához, mely szerint a Népszövetség nem illetékes az olasz-görög viszály eldöntésére, mert olyan ügyről van sző, mely Olaszország nemzeti bacsü- I letét, méltóságát és állampolgárainak életét Az Érsek-Föpásztorhoz. — Irta vitéz Veszprémi} Dezső s az egri Katolikus Körnek 1923. szeptember 2-án, Szmrecsángi Lajos dr. érsek aranymiséje alkalmából tartott ünnepségén szavalta Puchlin Lajosné. — Az ötven éves munkás útnak végén, Midőn oly sok szív ünnepelni jő, Miként a nap a Józsué szavára: Álljon meg útján a futó idő! S az ismert múlt arcán a könnyed fátyolt Lebbentse szét a hű emlékezet, S a tisztelet és hála frigyre lépve Nemes, nagy célra fogjanak kezet! Dicsőén áll Egernek városában A mi imára hívó szent helyünk ! S kik itt imádjuk buzgón Istenünket, Hírnév, dicsőség nem terem nekünk ! De van, mi edzi izmos karjainkat; Mi bátorít a sorscsapás között: Hitünk , s hazánknak élünk egyesülten, Amelyet sorsa mindig üldözött. A férfiú, kiről emlékezem most, — S kit áldanak a hívő seregek, — Mint élt e célnak annyi éveken át: Ez áldozatról szólni sem merek; Mert nem közmunkás, ő fölkent apostol És küzd ó a szent ügyért, mint hű, igaz; Lángolva ég, miként a Hőreb bokra, De el nem ég; mi volt: ó mindig aj. Főpásztorunk... S a titkos szellemek bár Elvették Tőle ifjú éveit, Szemén a régi tűz sugára csillog, S a munka nem tőré meg térdeit. Nagy vágya az, hogy Krisztus híveit és A régi fényben lássa a hazát; De tudni kell az ifjú nemzedéknek Eloszlatni e szörnyű éjszakát!! Tiéd az ige, kedves ünnepeltünk, Te hirdeted már ötven éven át, Te hirdeted, hogy jellem, vallás, erkölcs S vasszorgalom mentik meg a hazát. A honfibú s az élet sorscsapása Nem nyűgözök le élénk szellemed; S eszményekért hevülve feltüzelted A szépre, jóra hajló lelkeket. A dús Hevesből korcs határokon túl, Hol csonkán vérzünk e hány folyőnk rohan; El, messze vitték s lelkűkben megőrzik, Meleg szívednek áldását sokan. És bár erélyes éber s törhetetlen S igazság útján állsz, miként a szírt: Van jellemednek hódító varázsa : Nemcsak szavad, egész lényed tanít. Élj hát soká és légy soká szövétnek ! Oszlasd ez úton a göröngyöket, Mert szép az élet, melynek nyomdokára A munka hűllat gyémánt-gyöngyöket. S ki olthatatlaB, tiszta lángolással E téren él, mint égő áldozat, Fenséges annak áldott életútja S emléke áldva mindig fennmarad. A daróczi primicia. Kriston Endre segédpüspök elnöki megnyitója az Egri Katolikus Kör alkalmi ünnepélyén, 1923. szept. 2-án Hat évvel ezelőtt, 1917. aug. 7 én, Eperjes felől jövet délutáu úgy 5 őratájt szálltunk ki Héihárson, és vagy egy órát kocsikázva, Krivány községen és a váltó zat08 Tarca - völgyén át érkeztünk Da- róczra, a Szmrecsányi család kedves falujába. Az átfutó patak két oldalán, dímbes- dombos, fenyőfás területen fekvő kisközség ez, fecskofészek-házikőkban lakó 5 — 600 tótajkú, de magyar szívű, szorgalmas lakossal. A Szmrecsányi-nemzetség négy négy uriháza a vízválasztó Feketehegy fele magasodó felső részén épült a köz ségnek, vagy tizholdas közös parkkal, benne gyönyörű fenyőkkel, mindegyik ház körűi dúsan pompázó virágos kerttel. Az ősi, a »nagy« ház tekintélyes homlokzattal néz az utcára. Szent Flórián szobra mellett, a régi, boltozatos kapun át jutunk be hozzá, és előttünk áll a tisztes kúria, hol a 16 Szmrecsányi testvér született és boldog gyermekéveit élte. Másnap, 8-án Requiemrs gyülekeztünk a kegyúri templomban, mert a templom sírboltjában nyugvó Szmrecsányi Pál, nagyváradi püspök halálának évfordulója volt. Erre igyekeztünk mi is, erre gyűlt össze a család apraja, nagyja: ezüsthajó öreg urak, tisztes matrónák, —
