Egri Népújság - napilap, 1923/2
1923-08-30 / 195. szám
2 EGRI NÉPÚJSÁG 1923. augusztus 30 Európa búzatermése elérte a békenivót. A kitűnő búzatermés eilanyhítja a búzaárakat. — Rekordtermés Amerikában. Eger, 1923. augusztus 29. Ismeretes, hogy az 1923. évben ez egész világon jő termés Ígérkezik. Főleg a gabonatermelő országok terméseredménye lesz kielégítő. Az Északamerikai Egyesült Államok búzatermését 856 millió bushelre becsülik. Az idei amerikai rekordtermelésből tehát körülbelül 210 millió bushel kivitel’ feleslegre lehet számítani. Kanada búzatermése is kitűnőnek Ígérkezik. Am rikai jelentések szerint körülbelül 500 millió bushell körül lesz. Az amerikai terméshez hasonlóan egyes európai országokban is elsőrangú volt a gabonatermés. A római Mezőgazdasági Intézet becslése szerint 65 7 millió quartert fog kitenni Európa idei termése a múlt évi 54'9 millióval szemben. Európa gabonatermése ez évben tehát végr? el fogja érni a háború előtti színvonalat. Oroszország terméséről eddig csak hozzávetőleges adatok állanak rendelkezésre. Meg lehet azonban állapítani minden ellenkező híresztelés dacára is, hogy az oroszországi búzatermelés az utóbbi évben szintén haladást mutat. A békebeli 64 millió tonnás termésekkel szemben az idei orosz búzatermést 40 millió tonnára becsülik. Könnyen érthető, ■ hogy a világpiac áralakulását a nagytér i raéseredmények súlyosan befolyásolják é§ | a kezdetben szilárd irányzatra lanyhítólsg : hatnak. A csikágői tőzsdén rövid idő alatt i 120 centről például a dollár alá esett a I határidős búza jegyzése, vagyis ara a í szintre jutott, amelyen a háború élőt volt. Az egydolláros amerikai búza nagy 1 veszedelmet rejt magában a farrmrekre nézve. Elsősorban ugyanis azt elemi, hogy a farmer még annyit sem tue megkeresni majd a búzán, hogy a mga kiadásait fedezne. Általában azt tartja), hogy a búzaárak megszorítása mesterógesen történt és tisztára csak tőzsdei mnőver. Ha a búza ára nem fog Ameisában emelkedni, akkor a farmerek ezeszánara mennek majd csődbe. Fehér oroszlán-rend az olasz királynak, hadi kereszt Mussolininak. — Benes Rómában. — Róma. MTI A Stefani iroda jelenti : Benes cseh külügyminiszter tegnap délelőtt Mussolini miniszterelnökkel a két országot közösen érdeklő gyakorlati gazdasági kérdésekről tárgyalt. Benes átnyújtotta a királynak a Fehér oroszlán-rend jelvényeit és közölte, hogy a cseh kormány a hadi keresztet fogja adományozni az olasz miniszterelnöknek azért a mun káért, melyet Csehország függetlensége érdekében kifejtett. Benes délután a pénzügyminiszterrel tárgyalt az olasz cseh gazdasági és pénzügyi kapcsolatokról. Mussolini visszaadta a látogatást Benesnek és feleségének. Műkedvelői előadás Bélapátfalván. Eger, 1923. aug. 29. F. hó 27 én, a bélapátfalvi alkalmi műkedvelők — középiskolai tanulók, egyetemi é« főiskolai hallgatók — közreműködésével, tánccal egybekötött kedves, fehér - műsorú kabarét rendeztek. A jól sikerült estet Várallyai László beszéde nyitotta meg, megemlékezvén azokról, akik a nagy világégés idején legtöbbet szenvedtek. Ezekért dolgozunk ma, hogy legalább részben, egy-két hadiárva arcáról törüljük le nyomorúság keserű könnycseppjét. A megnyitó után Kubiss Mancika és Cserniczky Béla adóügyi jegyző, Horthy ioborzó-]& következett; a festői viseletben lejtett, gyönyörűen sikerült táncot viharosan megtapsolták és megujrázták — Bagi János kitűnő szavaló készséggel adta elő Sajó Sándornak «Mi a haza» című kői töményét. — Várallyai Lajos pedig a «•Poloska« című monológgal keltett óriási derültséget. «János gazda,» c. csárdái jelenet követ kezett ezután, melynek János gazdáját Cserniczky Béla adóügyi jegyző, cigányát Veres József segédjegyző alakították kacagtató sikerrel. Maties Mancika, a < Rózsa* című monológ pirúló bakfisában eredeti alakítást nyújtott. — Rózsa Sándor betyárjelenetében Várallyai Sándor a betyárnak készülő csikós, Kiss-Benedei Giziké a tősgyökeres magyar menyecsk szerepében — és a tölbbi kisebb szerejök iä — elismerésre méltó alakítást proukáltak. Ezek után következett a <Fai orvossága,• 1 felvonásos víg jelenet, melyet a múltban, városunk műkedvelőis színre hoztak egy kabaré keretében Meglepő volt az a hatás, melyet egy fen diák színpad deszkáin keltett. A szerplók egytől egyig megállották helyeiat, Kiss- Benedek Jolánka a mama, Mats Irmuska Lili, Maties Mancika Vica ;erepében, Bagi János, mint dr. Lóránt k’ogástalan • lődoktor* volt. Csutlik Döm, gyomorgörcsével együtt, Várallyai Ívj egyetemi hallgató alakította. No de mé Simi, az irigy szolga is elismerésre mtóan dögö nyözte gazdáját. Szerepét Jpp István játszotta. Utána rázendített, cigány és ropták a táncot kivilágos viadalig. M. A. Megkezdik az öt- és húszszoros adóvetéseket. Egei 923. aug. 29. A pénzügyminiszter miszétküldötte a vidéki pénzügyigazgatósoknak azt a rendeletet, amely a v ; gyón-a jövedelemadóknak valorizált alapoiraló kivetéséről intézkedik. A kivetést ennélfog' legközelebb megkezdik s alapjául az920. illetőleg 1921. évekre kivetett adőötegek szolgálnak : még pedig abban : összegekben, melyekre esetleg az adőfelsiamlási bizottságok módosítottak. A k-tési alap nem végleges még akkor, ha aziőfelszólamlási bizottság végzését a fél közigazgatási bírósághoz megfelebbezti Egyébként a rendelezerint az 1922. évi kivetésnél az ötsz<s, az 1923.-nál pedig a húszszoros kulcs kell használni. Az az adózó tehát,i 1920. és 1921 évekre külön-külön 10 r koroua jövedelmi adót fizetett, 1922 50.000, 1923 ra pedig 200.000 korona at fog fizetni. A ház- és földjöveemnel azonban bizonyos kedvezményefannak. Az 1922. évi kivetendő adót és az 1923 ra kivetendő adó első három negyedére eső részét okt. végéig kell fizetni. A negyedik negyedére esőt pedig december végéig. trangrrey ctxzccaác«ittx zzxini KIS HÍREK a nagyvilágból Külföld. Franciaországban újból német- ellenes hangulat kerekedett fölül. — A rajnai szeparátisták kudarcáért a Strese- mann-kormányt teszik felelőssé. — Átalakul a lengyel kormány. — Az amerikai Morgan csoport kölcsönt ad Lengyelországnak. — Daszkalov gyilkosa uem macedón. — Megszűnnek ä bajor lapok. — ínséges német munkások mag akartak lincselni egy lövöldöző burgonyacsőszt. — A bécsi fiiaarnaouikusok két kiváló zenésze meghalt a délamarikai vondégkörúton. — Amerika a Népszövetség segítségét kéri a morfinizmus ellen. Magyarország. Hatvanezer korona a félévi tandíj az egyetmeken. — Elnapolták a Riffi-bűnügy tárgyalását. — A népjóléti miniszter beszámolt a nemzetgyűlésnek a múlt tél inségakciójáról. — 150—200 vasutas nyugdíjazását várják Miskoiczon. — Bulgáriában megrekedt 5—6 ezer Törökországba kivándorló magyar munkás. — Halász György banktisztvuelő 60 millió koronát sikkasztott ügyfeleitől. — A román iskolainspektor azt mondja, hogy az erdélyi magyar iskolákat nem irredentizmus, hanem nivósülyedés miatt szüntették meg. HÍREK. Eger, 1923. augusztus 30. A kosztos diák. Nem kis gond az, mikor a vidéki gyerek kinő a falusi iskola padjából és életrevaló nevelés okáért városba kell adni. . Apjuk-anyjuk szívszorongva töpreng, hogy a család életében támadt legnagyobb válságot hogy oldja meg? Végre felkerekedik az apjuk, körülnéz a városban. Leggyakrabban az új iskola igazgatóságának tanácsát fogadja meg. Lelkiismeretes iskolaigazgatőság nemcsak a kihelyezett tanulók ellátása iránt van atyai figyelemmel, hanem lelkiismeretesen és körültekintően elbírálja azokat a családokat is akik közé áz új tanuló elhelyezkedik. De szükséges is ez, hiszen szerencsétlen véletlenre bízva a választást, de sok szülő ráfizetne, a gyerek még inkább, az iskola maga is későn segítene ott, ahol idejében elmulasztotta a gondosságot! Az otthonát könnyező szemmel elhagyó gyermeknek, vagy ifjúuak, új otthonra, szerető, megártó szívekre van szüksége. Talál-e vájjon ilyent mindenütt, vagy csak rideg üzletembereket* lel, akik önző érdekből kedvében járnak, kedvteléseit elnézik akkor is, ha azok már károsak; csak azért, hogy a havijárandóságokat ilyen egyszerűen biztosítsák. Ott ahol szigorú és igazságos apának kell a helyét pótolni — helyes-e, szabad-e rideg üzlet szerűséggel vállalkozni gyermekek ellátására ? A társadalomnak mindegy e az, hogy számos magyar gyereket a városi kapzsiság kihasznál, holott minden keresztény lélekben élő kötelesség parancsolja, nogy annak a felfogadott gyermeknek szülő helyeit szülőt, otthon helyett otthont igyekezzék nyújtani az, aki ellátására vállalkozni mert. A társadalomnak nem lehet az mindegy, hogy az utolsó garasain nagy áldozattal fentartott intézetek kis százalékban képesek-e a vidék egészséges eszü, jőra- való magyar gyermekeit előrehaladásukban gyámolítani, vagy pedig az esetek nagy többségében fogják derék magyar emberré nevelni. Nem szabad elnézni azt a könnyelműséget, hogy boldog boldogía-