Egri Népújság - napilap, 1923/2
1923-08-29 / 194. szám
2 EGK! IN EP ÚJSÁG 1923. augusztus 29 ember tisztességtudásától, a jog, törvény és igazság templomában becsmérelni mert mindent, ami szent, ami ősi, ami fenséges, ami vallásos, ami magyar. A jövö kor talán hinni sem fogja, hogy a magyar parlamentben, magyar képviselők ellenében, a maaryar nyelvet, a magyar önérzetet, a hazafias érzést, a vallást védelmezni kellett Ilyen vallási s politikai viszonyok s a papsággal szembon ilyen ellenséges hangulat mellett a polgárok bizalmát, tiszteletét, a hívek szeretőiét megnyerni, « az egyház érdekében tenni kész hajlandóságát felgyújtani s tevékenységre bírni: hálátlan feladat volt, de sikerült az már fiatal káplán korában aranymisés főpásztorunknak, mert meleg, szerető, igaz szívvel közeledett az emberekhez, s utánoz- hatlan kedves modorával és személyiségével azokat lebilincselte. Kiváló tanúságát adta ennek egyházmegyénk egyik legfontosabb s igen vegyes vallásu helyén, amikor is a boldogult bíbornok érsek a fiatal káplán meglepően sikeres működéséből már a jövőt is kiolvasván, udvarába vette őt s haláláig hűséges támaszt és munkatársat nyert benne. A boldogult halálával a főpásztor felelősséggel teljes feladati egészen az ő vállaira nehezedett. A haza és egyháza iránt lángoló szeretetónek kimeríthetlen jósággal, találékonysággal, bölcsesóggel fogott már megtervezett mélyreható alkotásainak megvalósításához. A szeretet szavaival foglalta el érseki székét, a szeretetet gyakorolta, hirdette, uralmát akarta biztosítani. Ám az ég hirtelen be- borult; a sötét felhőkből villámokat szórt az Isten bosszuló karja, s a kitört hábotu iszonyatosságaiban a szeretet eltűnni látszott a föld szinéröl, helyét a düh, a gyűlölet foglalta el; mert beteljesedett, amit egyik hírneves írónk szinte jóslatszerűen mondott, hogy t. i. annak a harcnak dühét a harcban állt felek minden férfi a, asz- szonya, gyermeke érzi; azt nem fejezi be vértenger, csont-halom; sem egyik, sem másik nemzetnek diadala és leveretóse; mely újra férfiúvá nő a gyermekekkel, újra születik minden csecsemő viiágrajöttö- vel, mely élni fog a kimondott szóban, a leírt betűben s megfosztja a világrészt a béke nyugalmától . . . minden seb, melyet egymáson ütnek, az egész emberiség sebe. Minden halomra lőtt rom a közművelődé« romja s a gyűlölet, mely a harcok után fenmarad. sorvasztó láz lesz az egész pol gárosult világra. Ivánovich Emil dr. ünnepi beszéde következett ezután, amelyben a jeles szónok gyönyörű rajzát varázsolta a haliga tőx elé az ünnepelt főpásztor papi és emberi jellemének. Ünnepi fényben tündöklik ma — úgymond — az egri főpásztorí szén. Az egyházmegye sok száz templomában fölhangzik a Te Deum és ezernyi ez‘ír hívő és pap imája száll az Úr trónja elé, áldást kérve érseüaíyánk drága életére, ő ugyan •szerényen elvonult az ünneplés elől és egyedül az Űr Jézussal társalogva ad hálát, sok kegyelméért. Mi azonban, ha nem is járulhatunk eléje e napon, örömmel ragadjuk meg az alkalmat, hogy az Irodalmi Egyesület gyűlésének kereteiben, legalább lélekben varázsoljuk őt közénk, hogy az Ő nagy szelleme növelje bennünk a fiúi ragaszkodást és gyermeki hálát. Tanúbizonyságot teszünk az ünnepléssel, hogy a tekintélyek kora nem járt le s önmaga ássa meg sírját az a nemzet, mely nem becsüli meg nagy fiait. Az ünneplésből így ki kell fennie részét a nemzetnek is, mert hiszen e szegény nemzetnek saját erejében, fiainak nagyságában lehet az egyedüli reménye, a bizonytalan jövőben. Hádd rajzoljam pár futó vonással a mi kegyelmes atyánk alakját, igazolásául, hogy nemcsak az egri egyházmegye dicsősége ő, hanem a nemzet nagy fia és erős oszlopa is. A mienk, az egri egyházmegyéé ó. Itt nőtt nagyra ós az egyházmegye élvezte munkás p ;pi életének gyümölcseit. Ma ötven éve, hogy pappá szén telte Lévay egri segédpüspök. Kápolna, majd Miskolcz volt állomása, ahol különösen a hitközség önkormányzatának megalkotásával tette nevét emlékezetessé. 1882-ben hívja főpásztora Egerbe, ahol közösen viselték a nagykiterjedésű egyházmegye kormányzásának terheit. Ünnepelt főpásztorunk emelkedésének lápcsőit nem előkelő származása, nem kedvező családi összeköttetései teremtették meg, mert Samassa József dr. az embereket egyéni kiválóságaik szeánt értékelte. Főpásztorunk kiváló lelki tulajdonságait értékelte tehát, amikor ót fokról-fokra emelte. S az a három évtized, amelyet együtt töltöttek folytonos munkában és ■zeretetben, érthetővé teszi a bíbornok azon óhajtását, mellyel őt utódjának kívánta. Megbízható kezekre akarta hagyni, mit 40 évi érseksége alatt alkotott. Aztán a jó pásztor nehéz munkájáról beszélt, amelyhez hosszú előkészület ós jó iskola kell. — Főpásztorunk megszerezte ezeket az előfeltételeket, amit áldásos érseki munkája eléggé bizonyít. A 8 napos népmis8ziő rendezése Egerben és az egyházmegye egyéb helyein, a papi lelki- gyakorlatok, az ö nagy és mély, igazi elevea hite mindenkiben példát, hódolatot gyújt. Keresztényi'’szeretető, jótékonysága — mit a névtelenség leplével takar — csodálatot kelt. Felsorolja áldozatait a kultúra oltárán s azokat a jótékonykodá- scüat, melyet úgy is mint kanonok, püspök és érsek cselekedett. Majd vázolja azt a meleg viszonyt, amely közte és székvárosa között van, s felsorolja mindazon alkotásokat, amit Eger városa az ünnepelt főpásztornak köszönhet. Ragaszkodik is hozzá Eger népe, amely gyönyörűen nyilatkozón m8g a vörös uralom rémes nap jaiban. Nemes büszkeséggel száll minden jóságáért feléje ma hálás szivünk do bánása ; hódoló tisztelettel köszörűjük ót 8 imádkozó ajakkal kérünk az Egek Urától számára erőt, egészséget. A nagyhatású beszéd után, amelyet nem egyszer szakitott meg a tetszés moraja s amely nem egy jelenlévő szeméből csait ki könnyeket. Baráczius József alelnök zárta be a di zközgyüiést. A díszközgyűlés méltó bezárőja volt Baráczius József makiári plébános alelnöki beszédje. Ez, az egyházi rend korábbi és másokénál nagyobb érdemeinek megállapitása után rámutatott a krisztusi küldetésre és a magyar nemzeti életnek a kereszténységből fakadó nyereségére. A gyakorlati hazaszeretet törvénye — monda — »Imádkozzál és dolgozzál!« Az egyházmegye múltjából kilenc évszázad 75 főpásztorát említi, kik valamennyien jelesek és kiválóak, bár különböztek származásukra nézve. Ünnepet ülő főpásztorunkat áldozatkészség és szivjóság erényei az egyszerű papi sorsból emelik az elődök fényes sorába. Istentisztelet az Izraelita templomban. Délelőtt 9 órakor az egri izraelita- temlomban az érsek főpásztor arany miséje alkalmából hálaadó istentisztelet volt, amelyen Schweiger László dr. nagyhatású beszédben méltatta a jubiláns érdemeit. Díszebéd A Főksptalan egy órakor 60 t rítékű díszebédet adott a papnevelő intézet re- fektoriumában. Hivatalosak voltak a dísz- ebédre a vármegye, a város, a katonaság, az állami és más hivatalok vezető fárfiai s a különböző társadalmi osztályok képviselői. — Az első pohárköszöntőt Dutkay Pál apát-kanonok mondotta, éltetve a kormányzót és Szmrecsányi Lajos dr. érseket. E gyönyörű beszéd után, melyet állva hallgattak végig a jelen voltak, Isaák Gyula alispán emelkedett szólásra s a vármegye közönsége nevében, egyszerű, keresetlen szavakkal éltette a főpásztort, kit ezután a nemzeti hadsereg részéről, Juhász László tábornok, állomásparancsnok éltetett katonás rövidségű és nagy hatású, lapidáris beszédben. Babocsay Sándor kormányfőtanácsos a polgári társadalom, Nagy János (Malom utcai) podig a földmíves osztály részéről mondottak rövid, szívből fakadó beszédet a föpász- torra. Végűi Csepela Lajos dr. kápolnai esperes-plébános a házigazdára, az egész Fókáptalanra s az alma mater, a papne velő kormányzóságára emelt poharat. — A kedélyes társaság délután félnégytájbau oszlott szét a vendégszerető asztaloktól. Szmrecsányi Lajos dr. érsek-föpásztor őszi bérmadtja. Eger, 1923. augusztus 28. Szmrecsányi Lajos dr. egri érsek, az ősz folyamán folytatja bérmaűtját egyház- megyéjében. Az érdekelt községekben ennélfogva már készülődnek a nagy ünnepre, a főpásztor méltó fogadására. Az Egyházmegyei Hivatal inár el is készítette az útitervet, amit a főpásztor jóváhagyott. A tervezet szerint: Szeptember 8-án Kisnáoán, 9-én Domoszlón, 10 én Markazon, ll-én Ab .sáron, 12-én Gyöngyöshalászon, ahol az atkári hivek is részesülnek a bér málás szentségében, — bérmál az érsek. Szeptember 13 án pedig Nagyrédén, 14-311 Gyöngyösorosziban, 15-én Gyóu- gyöslarjánban, 16-án Rózsaszcntmárton- ban, 17-én Apczon, 18-án Szurdokpüspökiben, 19 én Pászíőn, 20 án Tardon, 21-én Nagybátonyban, 22-én Dorogházán; 23-án Mátrabalián, 24-án Bodonyban, végül 25-én Recsken lesz a bérmálás. Z"" A kecskeméti katolikus nagygyűlés. Eger, 1923. aug. 28. Az egész ország katolikusainak érdeklődése mellett tartják meg szeptember 8. és 9-én a II. alföldi katolikus nagygyűlést Kecskeméten, mely a magyar katolicizmus hatalmas megmozdulása lesz. Az előkészítő bizottság már összeállította a gyűlés programmját. Elnöke
