Egri Népújság - napilap, 1923/2
1923-08-28 / 193. szám
Ara 150 koro ia Előfizetési dijak postai szállítással Egg hóra . . 3500 K I Egész és félévi előfizetést Kegged évre 10000 K | --- nem fogadunk el. H irdetések □ cm. 30 K. Kishirdetések száranként 40 K. Eger, 1923. augusztus 28. kedd. XL évf. 193. sz. POLITIKAI NAPILAP. Felelős szerkesztő: BREZNAYIMRE. Szerkesztőség: Eg r, Líceum. Kiadóhivatal: Líceumi nyomda. Telefon szám 11. Egerszalók kettős ünnepe. Vitézi teiekbeiktatás és a Földműves-Szövetség zászlószentelése. Eger, 1923. augusztus 27. Benes Eduárd, a kisantantnak ez a fürge és csavart észjárású utazója, ismét kezébe vette a kézitáskát és útnak indúlt. Útja Olaszországba, Rómába vezet, hogy Mussolinival, a mai olasz politika legfőbb vezérével tárgyaljon arról a Magyarországról, amely még ma is nyugtalan merészel lenni és kivezető utat keres Trianon halálos szorzásából. Benes utjai mindig tekervényesek szoktak lenni és politikai utitarsolyában állandóan a legkülönbözőbb tartalmú tervek és nyilatkozatok állanak készen. Ezek azonban mindig ösztönös égj formasággal megegyeznek abban, hogy a más államok bt-lúgyeinek és helyzetének bírálatával akarják elterelni a figyelmet a demokratikussá bekonferált csehszlovák köztársaság. rózsásnak éppen nem mondható állapotáról. Mi értjük Benes útjainak célját és tudjuk, hogy miért tartja ő szükségesnek nemzetközi szövetségeinek állandó kibővítését és hangsúlyozását. De mégis józanabbnak és szükségesebbnek is látnánk, hogyha a még ma is sok tekintetben Benes dr. receptje szerint dolgozó cseh kormányzat, inkább a saját belügyeinek megoldására törekednék; s csak aztán söpörne a más ajtaja előtt, ha a régesrégen beígért demokrácia és jogegyenlőség tekintetében, odahaza már minden köteles lépést megtett. Ehhez pedig még igen sok hiányzik és főként a jogrend helyreállítása az, amelyhez végre hozzá kellene fogni az újdonsült állam nagyeszű megalkotóinak, A temérdek politikai utazgatás helyett, jobb lenne tehát, ha otthon teljesítenék kötelességeiket Benesák és nem avatkoznának minduntalan Magyarország ügyeibe. S jő lenne ezt idejekorán belátni, mielőtt azt a kis rokonszenvet is elveszítenék nyugaton, ami még megmaradt Trianon— a felvidéki magyarság rengeteg szenvedésének — immár lassan köztudatba menetele óta. KE3IBKS1ES1ESKS1ESKSK3K9KSSS K3RS3SK5IB9 A cukor új ára. Eger, 1923. aug. 27. Már napok óta elterjedt annak a hire, hogy a cukor ára a közel jövőben ismét megdrágul, így az üzletekben azóta nem lehetett cukrot vásárolni. A hir — amint értesülünk — igaznak bizonyult s ma már lehet cukrot kapni az ujjonnan megállapított áron. Az új árak a következők : Kristály- cukor 5100, kockacukor 5550 korona kilo- grammonkint. A cukor drágulását a kincstári részesedés és vámiiletékek fölemelésével magyarázzák. Vasárnap reggel hosszú kocsisor indult Egerből Egerszalőkra. A város ment a faluba, hogy vele ünnepelje a hősi erényt s az erők tömörülésének diadalát. A községbe igyekvő fogatokon ott láttuk Hel- lebronth Gusztáv altábornagyot, Hevesvármegye vitézi székének kapitányát, Szentirmay Zoltán százados, vitézi szék- tartót, a törvényhatóság képviselőit: Hel- lebronth Pál és Hevesi Gusztáv főjegyzőket, az egri járás képviseletében Tömös- váry János dr. főszolgabírót, Svetitska Antal dr. szolgabirót és Lázár László köz- igazg. gyakornokot, Eger helyőrségének küldöttségét, amelyet Vitéz Juhász László tábornok vezetett s melynek Székely Jenő őrnagy, Pillér István százados, Nicki Károly főhadnagy voltak tagjai. A káptalani tisztikart Bartha Andor, Ádám Bertalan és Kápolnay Pál képviselték. Ott láttuk továbbá Gombos László felmérési felügyelőt, Gyurik Mihály mérnököt, az Egri Földműves Szövetség képviselőit: Juhász Antalt, Tóth Csepreghy Andrást, Márkus Zoltánt, Kakuk Ignácot; Kelemen Andor lapszerkesztőt, Hammel Árpád szabadoktatási titkárt. Kocsikon kivonult a községbe az Egri Polgári Dalkör is, Balkay Béla elnök és Grónay Andor karnagy vezetésével. Szalők község határában megállották a fogatok s Hellebronth Gusztáv altábor nagyot lovas bandérium üdvözölte. Ennek kiseretéb n vonult be aztán a menet a községháza udvarára, hol Zapády Endre jegyző az elöljárókkal fogadta a vendégeket. Fél tíz órakor érkezett meg Kom- poltről Mayer János v. földművelésügyi miniszter, a Földműves Szövetség országos elnöke, leányával, Szabó Gyulánéval, aki a zászlóanyai tisztet töltötte be s vele jöttek a szövetség járási elnökei. Tíz óra előtt néhány perccel indult el az ünneplő közönség a templomba. Fehérruhás leányok, festői viseletbe öltözött menyecskék nyitották meg a menetet, amelyhez csatlakozott a Község apraja-nagyja. Az ünnepi misét Kanyó József plébános végezte, a mely alatt az Egri Polgári Dalkör Grőnay karnagy vezetésével gyönyörű, régi egy- kázi énekeket adott elő. Mise után a plébános mélyszántású beszéd kíséretében megáldotta a zászlót, amely krémszínű kelméből készült a Szűzanya képével és Magyarország címerével, alatta e fölírás : Földmüvesazövetség Egerszalók. A zászlót Csiky Rózsika hímezte mesteri hozzáértéssel. Mise után Egerszalók képviselőtestülete a szövetkezeti helyiség előtt díszközgyűlést tartott, amelyre küldöttség hívta meg Hellebronth altábornagyot és a vendégeket. A Polgári Dalkör Himnusza hangzott fel azután, majd a község jegyzője méltatta vitéz Soős György volt 60. gyalogezredbeli géppuskás őrvezető és vitéz Magyar Simon 34. gyalogezredbeli tizede« érdemeit és fölkérte a vitézi szék kapitányát: iktassa be őket vitézi telkükbe. Aztán Peck József biró üdvözölte a vitézeket a község nevében, akik megígérték, hogy hazafiúi kötelességüket mindig lelkiismeretesen fogják teljesíteni. Majd Peck Miklós nemzeti hadseregbeli szakaszvezető szavalta el «Székelyország álmát» s a dalkör énekszáma után általános figyelem között vitéz Hellebronth altábornagy tartotta meg iktató beszédét. Köszöni a figyelmet, amellyel őt, a kormányzó képviselőjét a község lakossága fogadta. Örömmel jött ide, hogy telekbe iktassa a két vitézt s a kormányzó nevében átadja nekik a haza háláját és elismerését hősi viselkedésükért abból a földből, mit az Egri Káptalan adományozott a Vitézi Rendnek Lélekemelő ünaep keretében történik a beiktatás, mert hiszen nagyon jő, ha a mai élet'mindennapiságában egy- egy napon az áldozatkészségről beszélünk. Szükséges ez az ünnep azért is, hogy a haza mai állapotában, amikor a haza ize- retetének mértéke az áldozatkészség példát adjunk azoknak, akiknek a háború csak gazdagságot és jólétet adott és emlékezetükbe idézzük, hogy azalatt számtalan magyar a harctereken áldozott várt és életet. Szükséges ez az ünnep azért is, hogy hangoztassuk, miszerint a törléne lem folytonos harcok és háborúk láncolata és hogy a földet nem elég csak d ü- velni, hanem meg is kell védeni. Ehhez pedig a haza és a hazai rög végtelen szeretető kell, amely ha kell, vérét is odaadja a szentelt hantokért. A Vitézi Rend az önfeláldozó honfiakat öleli keblére és tehetsége szerint jutalmazza vitézi tagjait. Hogy céljait elérhesse a haza fiainak áldozatkészsége szükséges hozzá. Jő példával járt itt elől a főkáptalan, amely 500 hold földet bocsátott a Vitézi Szék rendelkezésére. Ebből kap most a két vitéz 15—15 holdat és a haza nevében elvárja tőlük, hogy ezután is teljesítik honfiúi kötelességükéi; jő példát mutatnak a község lakóinak s oly gyermekeket nevelnek a hazának, akik méltó utódaik lesznek a magyar haza önfeláldozó szeretetében. De zászlót is szenteltünk itt ma, az erőnek, a tömörülésnek a szimbólumát. Hiszi és
