Egri Népújság - napilap, 1923/1
1923-03-03 / 50. szám
ŐQ&1 JVJSJPUJISAii1928. március 3. M«9«jyezteH a pártoK az ipartestületi tisztfijítás tárgyában. Csöndesnek s egyhangúnak ígérkezik a választás — Az ellenpárt elnökét elöljárósági tagnak jelölték. Eger, 1923, március 2. j F. hő 4-én, vasárnap, délelőtt lesz az j Egri Ipartestület tisztújító közgyűlése. Az elruűlt héten az Ipartestület hivatalos je lökéseivel szemben az ellenpárt is összeállította a maga jelölő névsorát, Farkas János cipésezel az élén, akit elnökül je löltek. Most azután értesültünk, hogy mind a két részről békés megállapodás jött létre. Az ellenpárt kiküldött emberei teg nap, f. hó 1-én, délutáu tárgyaltak a Bal kay-féle párttal és sikerült összeegyeztetni az érdekeket. A bizalmi férfiak kijelentették, hogy nekik semmi kifogásuk nincsen Balkay Béla ipartestületi elnök ellen, akinek a személye iránt változatlan bizalommal viselhetnek s kilátásba helyezték, hogy ismét egyhangú felkiáltással választják meg. Belátják ugyanis, hogy ezidőszerint Balkay Béla tár*adaUni helyzete olyan, hogy az iparostág érdekein a legtöbbet lendíthet * áldozatkészségét, amelyet a múltban állandóan tanúsított, a legnagyobb mér lékben becsülik és honorálni kívánják. A másik elnök jelölt személyére nézve is történt megállapodás, amennyiben elöljáró- sági tagúi jelölték. A kölcsönös megállapodással összeállított jelölések a következők: Elnök: Balkay Béla. Előljárósági rendes tagok: Fügedy József ács, Losonczy Sándor kárpitos, Szilágyi Vilmos kocsigyártó, Rupert Antal kádár, Wurm Ferenc kéményseprő, id. Bátory Imre magyar szabó, ifj. Taray József kalapos, Alexovits Gyula sütő,Viaszt János vegytisztító, Mihalicza Ferenc ács, Tomory István csizmadia, Orosz Sándor kerékgyártó, Lanther János cipész, Joő Gyula iakatos, Kaszás Itnre cserepes, Losonczy János vili myszerelő, Molnár Sándor vendéglős, Molnár Ferenc szabó, Losonczy János szabó, Válent Mik iős kötélgyártó, Jacsó | Mihály csizmadia, Ágoston János szappa- ! nos, Kádas Bertalan szabó, Klein Dezső I bádogos, Szajlay Bertalan hentes, Kádas Miklós cipész, Mácssy József kőművesmester, Borsos Jenő borbéiy, Ivfiuszky Lajos kőfaragó, Papp László asztalos, Korány József festőművész, Preszler Ferenc mészáros, Vaas László kőműves, Paulovics Lajos asztalos, Farkas János cipész és Erdélyi Alajos csizmadia. Számvizsgálók: Martus Ferenc kőműves-mester, Vtdmszky Kálmán kovács és Takács József kőműves mester. Póttagok: Erdődy István kovács, Baranyay István lakatos, Bukucs Imre csizmadia, Berényi János hemea, Pavlyák Ferenc szabó, Nagy Sándor ács, Vass (papacai) Lajos kőműves, Gulyás Pál csíz madia, id. Tomidálszky Sándor magyar 8zabó, Ungerleider Jenő órás, Halasi János borbély és Bodő Sándor cipész. Amint az előjelek vnutatjáK, nagyon csendesnek ígérkezik az Ipartestület tiszt újítása. Az ellenpárt bizalmi fórfiai útján kijelentette, hogy az Ipartestület ügyeinek zavartalan menetét csak úgy látja biztosítottnak, ha a választás is a legnagyobb megértéssel történik s mindkét oldalról elejét vehetik az elégedetlenkedésnek. így tehát parlamentárisai! intéződött el a dolog, a jelölő íven mind a két párt egyenlő arányban lett képviselve. Háromszáz es ötszázkoronás okíratbé300 és 500 koroná s okiratbélyegeket bocsát forgalomba. okosan osztotta el a 90 embert, szinte minden oldalára jutott belőlük a török tábornak. Azután egy megállapított jelre szörnyű ordítással vetették rá magukat a mitsem sejtó, alvó törökre. Iszonyú zavar támadt közöttük, a magyar legények pedig csak vágták olvasatlanul a tar-kopo nyakat s rengeteg zsákmánnyal lopakod tak vissza az egri várba. Nem minden haszon nélkül való volt , ez a vállalkozás. Gergely diák a várkatonák bátorságát önbizalmát növelte evvel az éjszakai kalanddal. A várbeliek beosztása is megtörténvén, Bornemissza Pető Gáspárral egye tömben a külső vér tartalékcsapatának lett parancsnoka. Persze őt is, mint álta i Iában mindenkit a várban nem ért várat | lanul a török szeptember 17 iki támadása. Embereit a legnagyobb veszedelmek kö zött is bátorítja s ébren tartja bennük egészséges, ősi humorával a vitézi kész séget. Pedig a várbeliek helyzete nem volt éppen vigasztalónak mondható Ez a rész, I az északkeleti része a várnak ugyanis igen j sokat szenvedett a török ágyúk goiyőjá I tói Gergely diák teljesen átérezte ezt a veszedelmet. A török zászló kitűzése, annak egyik vitéz emberével való eltávolítása, — a legfigyelmesebb Védő munkát váltotta ki úgy belőle, mint katonáiból, Tehát nemcsak ágyúval és kézi fegyverrel tartja távol a | törököt a falakról, hanem különös tűzi szerszámok készítésében és használatában ragyogtatja vitézi ügyességét. Tűzhányó golyókkal, tüzes lapdákkal, megtüzesített nyilakkal, hosszú tüzes kopjákkal védi a falakat az ellenség óriási rémületére. Persze furfangos csellel. Megparancsolja emberei nek, hogy egy néhány hosszú, tüzesítet len fegyvert engedjenek a kezükből kicsavarni. A jó fiúk meg is teszik «minek a törökök igen örülének». De már ekkor iv- zik a tűzben a többi szerszám, amelyet szintén kidugdosnak_ a réseken s a török midőn hozzányúl, ordítozva ereszti el Majd aknákat ás a török, úgy akar bejutni a várba. Gergely diák észreveszi ás ellenakna ásásához kezd. Óvatosan, ! lopakodva, hogy a török é6zre ne vegye. | Az ellenakna sikerül, éppen szemben jön a törökével. S mikor a tarfejüek csákánya : nyomán nyílás támad, kéntengert bocsát bele a furfangos diák, aztán betömi az aknát, hogy ott fulladjanak meg azok, akik magyar vérrel akarnak jóllakni. Aztán 20 egész szalonnát, temérdek faggyút, szurkot, kénkövet szór a török égui kezdő rőzseállásáre s az ott kiiz dók bőgve, ordítva menekülnek a tűzten- gerból .. . Október 12-én az északkeleti bástyán S támad a török. Hiába. De újból próbálko zík Arszlán a III hadoszloppal, mit két- j ségbeesetten véd Gergely diák. Da azért j hallatja vigasztaló szavát: — Ma lészen nyomorúságunknak vége, ne féljünk semmit, bátran viaskod juhk; ha ma visszaverjük őket, többé nem lesz kedvük az ostromot megnyerni, ha- j nem gyalázattal fognak innen eltakerodni. ! Rajta magyar! Jézus segíts! Gyorsan peregnek az események. A j bástyát elfoglalják a törökök és kitűzik a j zászlót. Bornemissza megsebesül a jobb j kezén. De megtölteti az ágyúkat és 20 lé- j Menekül a pénz, Eger, 1928. március 2. Az elmúlt február havában a következő volt Eger városában az ingatlanforgalom : Az egri ipartestület megvette Sárváry Miklóstól a belsőséget 1,500.000,Véber János és felesége az Egri ipartestüiettői belsőséget 1,500.000, Bajezer Anna Bajezer 1st várttól külsőséget 40.000, Morvay Kálmán és felesége özv. Mihály Andrásáétól belsőséget 013.750, Kovács István özv. Beakár Pálnétól belsőséget 550.000, Stecz József Visontai Sándortól belsőséget 130.000, Zbiskó Ilona Zbiskó Jánosnátől belsőséget 150.000, Zsiga Gyula Szabó Józseftől belsőséget 850.000, Erdey Mikiósnó özv Po csarovszky Ferencijétől belsőséget 600.000, Lakatos János Kameniczky Józsefnétől külsőséget 150.000, Helii Flórián Ludv:g Györgytől belsőséget 200 000, Bőta Sándor özv, Vaszelovszky Ágostonnétól külsőséget 500.00#, Kolozsváry Lászlőné Hell Aqillá tói belsőséget 4,000.000, Lakatos János Béta Sándortól külsőséget 600.000, Szilágyi László és felesége Szilágyi Lajostól külső séget 100.000, Majoros István és felesége Gömöri Bertalantól belsőséget 66.009, Mondok István és felesége Sepsics János tói belsőséget 5,000.000. Győr József és felesége Kalapács Jánostól belsőséget 54.000, Erdélyi József és felesége Kalapács Istvántól külsőséget 2.000, Hagen Vendel és felesége Liptai Istvántól külsőséget 1.400.000, Visontai Sándor és felesége Csu- torás Gáspártól belsőséget 13.000, Paparó János és felesége Pap Simon és özv. Pap Józsefnétől külsőséget 1600, Farkas Jó- zsefné özv. Cseh Ignácnótól külsőséget 50.000, Urbanovics János és felesége Bíró Istvánnétől belsőséget 130000, Özv Kar dós Ignácné Nagy Sándornétól belsőséget 120.000, Kovács Valéria Kovács Máriától külsőséget 80000 koronáért pésnyire állítván fel, közibük lövet a bás tyán lévő törököknek. Lekerül a falról a zászló, de az örvendező török had is. A diáknak igaza volt. Szégyenkezve, bosszúsan vonult el a török Eger alól s ebben nagy része volt Gergely diáknak is A diák további sorsa azonban nagyon szomorú Dobó és Mekcsey távozásával ő lesz Eger várának parancsnoka. De folyton izgatta a török, melynek csapatai Hatvanból ki kiruccantak a messze vidékre, ka tandok után. Eger vidékét tartották állandóan rettegésben. A diák, mikor csak tehette, méltóképpen fogadta őket, maroknyi csapatával. Egy alkalommal Kérész tesig ment portyázni lovas katonáival. Török túlerővel találkoztak Nem tértek ki, hiszen hová lett volna akkor a ma gyár bátorság? A közelharcban egy török buzogánya fején találja Bornemisszát. Leesik lováról s fogságba kerül. De nem sokáig hagyják Hatvanban. Viszik Kon stantinápoíyba a becses foglyot. Mire oda értek, Achmed, a régi ismerős, volt a tö rök nagyvezér, aki vigyorgó kárörömmel fogadta a vitéz diákot: Tüzes Gergelyt. A héttoronyban rendelt neki szállást. Aztán felakasztatta azért a teméi’dök bosszúság ért és kellemetlenségért, mit a diák oko zott neki ott, az egri falak alatt * Bornemissza-cserkészek! Ápoljátok és zárjátok szivetekbe Gergely diák emlékét, mert egyike azoknak a vértanúknak, akika magyar rögöt jobban szerették az életük nél is
