Egri Népújság - napilap, 1923/1
1923-02-06 / 28. szám
2 mm népújság 1923. február 8 5. Nem igaz, hogy 15—20 szóból álló beszédet mondott, hanem legalább 10 percig beszélt lelkesen, nagy figyelem között. S mikor befejezte beszédét, háromszor is vissza kellett mennie az előadó asztalhoz, hogy meghajlással köszönje meg azt a kitüntető, lelkes üdvözlést, amellyel Eger Budapest. M. T. I. A nemzetgyűlés keddi ülésén a Ház foglalkozik az elfogadott külpolitikai javaslatok IH szori olvasásával, azután napirend szerint a földmunkások vállalkozói szövetkezetéről szóló törvényjavaslat általános tárgyalása, a sütőipari munkások éjjeli munkájáról és a mérnöki rendtartásról szóló törvény- javaslat tárgyalása következik. A hét folyamán a nemzetgyűlés bizottsága is egy fontos szociális javaslatot tárgyal ős pedig a gazdasági munkásháEger, 1928. febr. 6. A farsang évről-évre ontja a táncmulatságokat. A fiatalság áttáncolja a bálokat, beleszédül a csárdás iramába, a ringó keringőkbe és csak Hamvazószerdán jőzanodik ki. . . . Mert minden farsangnak van egy böjtje. Azelőtt múlattunk magáért a bálért, a tánc gyönyörűségéért, a szerpentincsa- tás, muzsikás álomért.. . S amióta így megfogyatkoztunk, a kálvária járás közben tanultunk meg egymásért mulatni. S már a közmondás is megváltozott a hosszú magyar böjtben és így vigasztaljuk egymást: — Minden böjtnek van egy farsangja. S mi, kesergő magyarok, evvel a hit tel táncolunk, mulatunk, arra a küszöbre lépvén, ahol a magyar egymás iránti szeretető, megbecsülése kezdődik. Ha ez ré gebben történt volna így, akkor azt mondottuk volna: *Ez demokratismus.» Ma azt mondjuk, hogy hazaszeretet. A társa dalmi rétegek összefogása, kézszorítása az egymásrautaltságon kívül közelebb hozza minden magyar legszentebb célját, az integer Magyarországot. De ezt az integritást csak akkor érhetjük el künn, ha meglesz itt benn, a lelkekben és a társadalomban. Ez a szép gondolat hatotta át az egri helyőrség tisztikarát s Eger előkelő világát is, amikor megjelent a helyőrség hivatásos altisztjeinek a bálján, mely f. hó 3-án, szombaton volt a Korona termeiben. Ott láthattuk: vitéz Bobory György dr. főispánt, Juhász László tábornokot, Isaák Gyula alispánt, Trak Géza h. polgármestert, Zalán Antal ezredest, a helyőrség parancsnokát és a tisztikart nagyon szép számmal, családostól. A táncot Juhász László tábornok nyitotta meg 9 órakor Bodor Lászlőnéval ős Zalán Antal ezredes Nagypatkó And- rásnéval. E bálon találkozót adott egymásnak Eger társadalma, ami egyrészt azt igazolta, hogy a legszeretetteljesebb összhang uralkodik a polgárság ős a katonaság között, másrészt pedig azt, hogy|JJ tiszt \ közönsége oly tüntetőén fogadta és ünnepelte. 6. Végül: Gárdonyi Géza ott maradt az ünnepség végéig s nem «hagyta el a termet lassú léptekkel.» Ez az igazság, melyet szívesen adunk tudtul az idegen, a tényt nem ismerő tolinak. zak építésének állami támogatásáról szőlő törvényjavaslatot. Nagy érdeklődéssel várják a külügyi bizottság csütörtöki ülését, amelyen előreláthatóan Teleky Pál grófot választják meg a bizottság elnökéül. A nemzetgyűlés szerdai ülésén Meskő Zoltán a numerusz klauzusz ügyében interpellál. Meskó ugyanis nem látja elég világosnak azokat a kijelentéseket, amelyeket Klebelsberg a nemzetgyűlés előtt tett. Klebelsbergtől e kérdésben határozott, precíz választ vár. 'katonabajtársat» lát az altisztben s ennek a bajtársiasságnak kifejezést is tud adni. A fényesen sikerült mulatságnak a késő reggeli órák vetettek véget. Az EKASE bálja, illetve műsoros táncestélye ugyancsak szombaton este volt a Kaszinó termeiben. Az élvezetes, ügyesen összeállított műsor keretébe, mely irodalmi színvonalú volt, ügyesen illeszkedtek a zongora, hegedű-, énekszámok, a talpraesett konferansz. Kelemen Andor minden számot kedvesen, mókázva vezetett be. Fidély László kellemesen énekelt. Markstein Liliké, a kis gyermekművősz, nőpdalegyveleget játszott ügyes tekniká- val Kauffmann Emmi hegedűművésznő kísérete mellett. Az apróságot percekig tapsolta a közönség. Grünzweig Erzsiké él vezetesen zongorázott. Az estét irodalmi színvonalúvá avatta két jeles egri poéta: Nemecsek Aurél és Pogonyi Antal. Neme- csek finom lírai versei közül olvasott föl egyet kettőt. Verseit jellemzi á választékos arisztokrata stílus, a kifejezések könnyed eleganciája. S a rímei oly puhán hullnak egymásra, mint lehelletkönnyű csipkehalom csipkehalomra, Pogonyi Antal, akinek egy-kőt súlyos veretű s az ötvös finomságával kidolgozott versét ismerjük, prológust mondott. Ami Nemecseknél csipke, az ő nála ezerszínű, forró, lázakat rejtő bársony. Ömlőnek tollából a képek, a színek. Verse sokszor olyan, mint egy csodálatos kaleidoszkóp, melyben lassanként eltűnnek a formák s minden egy színzuhatagba olvad. Nagy ős megérdemelt sikere volt a forgalmi adóról szőlő humoros hőskölteményével. Műsor után tánc volt kiviiágos kivirradtig. Az Egri Keresztény Iparoskör és Polgári Dalkör vasárnap este 8 órakor tartotta nagysikerű műsoros táncestélyót a Legényegylet dísztermében. Ott láttuk: Zalán Aníalnét, TrakGézánét, vitéz Bobory György dr. főispánt Juhász László tábornokot, Isaák Gyula alispánt, Trak Géza h. polgármestert, Zalán Antal ezredest, Kronberger József c. kanonokot, Temesvúry István orvosszázadost ős még másokat. Kováts Sándor, az Iparoskor titkára hazafias, gondolatokban gazdag alkalmi beszédet mondott, amely után a Polgári Dalkör elénekelte Lányi klasszikus szépségű «Dal a dalról» c. dalát. Zsigmond Kálmán lágyan csengő tenorjával magyar dalokat énekelt, Tóth Emmuska pedig a, »Férjet keresek» c. monológot adta elő bájos kedvességgel ős zajos sikert aratott. — Eichbrum Gyula kabaré dalait őszinte rokonszenvvel fogadta a közönség. Hangja lágy baritonba hajló tenor. Végezetül tréfás dalokkal kedveskedett a dalárda, Lestál Miklóssal, aki palóc dialektussal jóízűen konferált és humorosan játszotta meg az utőlső dalszám főszerepét. Ezután megkezdődött a tánc, megtartván azt a jó szokását, hogy csak reggel tért pihenni. A szépségverseny I. díját Galovics Mancika, a II ik díjat Bodnár Manci, a Ill-ikat Taray Bözsike nyerte meg. Orgona hangverseny. Eger, 1923. február 3 A főszókesegyház hatalmas orgonája ma már Egernek oly nevezetessége, amely iránt nemcsak a város és a vidék zenekedvelő közönsége érdeklődik, hanem az ország orgonaművőszeinek figyelmét is fölkeltette. A zenekedvelő közönség lassan rájön arra, hogy az orgona, mint a hangszerek királynéja a leghatalmasabb, szinte dallamos tündőrbirodalmat reprezentáló hangszer, mellyel semmiféle hangszer versenyre nem kelhet. Benne az Aeolin leheletszerű suttogásától a harsona mennydörgésszerű basszusáig, afuvolalágy hangjaitól a trombita érces szaváig, a hegedűk behízelgő ődesnyájas hangjától a kevert változatok — Mixtúrák, Cornettek, Akuták, stb. — csillogó hangárjáig minden hangszín egyesül. Komplikált szerkezetét, egész zenekart képviselő mivoltát, hangjának megrázó erejét, dallamos szavának fenségét, komolyságát, bámulatos változatosságát és ezínpompáját, semmiféle más hangszer még csak meg sem sem közelíti. A magyar operaművőszek gárdájában pedig az a vélemény van kialakulóban, hogy az egri és a budapesti bazilika orgonája úgy a modern orgonaépítés technikájának szempontjából, valamint intonáció 03 hang- erősség tekintetében ez idő szerint az ország legkiválóbb orgonái. E véleményének adott kifejezést legutóbb Schmidthauer Läjos, budapesti orgonaművégz is, ki Venczell Ede kanonok meghívására szombaton este 6 órakor a főszékesegyházban orgona hangversenyt adott. Bár a hangversenynek zártkörű jellege volt, a kevés számú, szerencsés beavatottakon kívül mégis nagyszámú közönség gyűlt össze, kiknek számát még egyes tanintézetek növendékei is szaporították. Schmidthauer Lajos műsorán az orgona-irodalom tartalomban a legértékesebb és előadás tekifltetében a legnehezebb művei szerepeltek. A minden idők legnagyobb kontrapunktistájának ős az orgonaművészek atyamesterének, Bach Sebestyénnek hatalmas szerzeményei közül a hatalmas d-moll Toccátát, a szédítő technikát követelő D-dur Praeludiumot és Fugát és a grandiózus 0 dur Praeludiu- mot és Fugát hallottuk oly stílű előadás ban, mely teljesen megfelelt e csodálatos zenei alkotások szellemének. Schmidthauer játékában a témák a legkisebb részletekig kidolgozva jelennek Mi készül a politikában? Báli tudósítás három farsangi mulatságról.
