Egri Népújság - napilap, 1923/1
1923-06-08 / 127. szám
Ára 40 korona. Eger, 1923. június 8. péntek XL évf. 127. sz. Előfizetési dijak postai szállítással Egg hóra . . 900 K Egész és félévi előfizetést Negyed évre 2600 K i — nem fogadunk el. Hirdetések Q cm. 15 K. Kishirdetések szavanként 15 K. bss*. POLITIKAI NAPILAP. Felelős szerkesztő: BREZNÄYIMRE. Szerkesztőség. Eger, Líceum. Kiadóhivatal: Líceumi nyomda. Telefon szám 11. Mezőkövesd háziipari kiállítást rendez, amelyre már eddig is sokan beígérték megjelenésűket. Mezőkövesd e tényével újból hatalmas adatot szolgáltat ahhoz a monumentális megkülönböztetéshez, amely őt hasonló társai közül kiemeli, sőt azok fölé helyezi. Mezőkövesd érdekességét, jelentőségét népe adja. Viselete, etnográfiája feltűnően más. A színek csodás különféle- sége, festőisége, a szabás excentricitása, a lengő fejdísz. a házi szőttes pillangóra emlékeztető szinkeveréke, a férfiak barna, napégette kifejező arca, csontos, izmos alakja —mind-mind a «kövesdi» ismertetői. E díszes külsőt nem engedi fölcserélni a semmit mondó divattal. Mig megyénk ben idejét múlt, úri divatot majmol a nép egyszerű gyermeke, fehér cipellőt húz a mikor a templomba, bálba megy, (s abban később szénát is gyűjt); a varrónők »kosztümöt« szabnak a vastag derékra, melynek kecséből kikívánkoznak az izmos tagok : a kövesdi — konzervativismusből e, vagy okos önszeretetből átnéz a neki furcsa űj divaton, megmarad ősi hagyó mányos viseleténél. Igazi értékét nem a különcködésnek látszó külső adja, hanem sok ritka belső tulajdonsága. Vallásossága, áldozatossága, munkaszeretete, szorgalma, amelybe szi- lajsága is vegyül, mit nem gonosz szenvedély fűt, inkább ősi, romlatlan ereje. Két temploma hétköznap is tömve. A mi ■ék sorozatán át jámbor áhítattal csüng hivő lelke, a gyóntatószékben keres megnyugvást, gyönyörűségét az Isten házá nak szépségében leli, — asszonyai, fórfiai, legényei egyaránt — miről ■ P. Jámbor lelkigyakorlatai tehetnek bizonyságot s a nagyérdemű főur sok lelki öröme, gondja. Határuk messze nyúlik. A szomszéd fal vakban is ők birtokolnak, sokat gyalogolnak, míg a szántóföldre érnek, de a fölkelő nap már ott találja őket a munkahelyen. Nem csoda, ha a kövesdi sumrnás- nak, aratónak, földmunkásnak jó híre van országszerte. Több bért is kap, többet is szerez, mint más községbeli. És a tél? Másutt hevernek, itten a tél az asszonynép legdolgosabb ideje. A sok fonás, szövés, hímzés télen indul és tart, mig a határba nem szólítja őket a természet életet jelentő hivó szava. Értékeli a házi-ipart, látja is hasznát. Milliókat hoz a konyhára. Az egriek bortermelése, kertészete, a honiak zöld séges táblái, a kápolnaiak dohányparcellái a megélhetést biztosítják ugyan, de a kövesdiek háziipara a megélhetésen, a nagy karéj kenyéren kivűl is szép summát visz a tulipános ládába. — A matyó asszony, mondja, bár igénytelennek látszik, nagyon élelmes és értelmes. Nem egyhamar* jön zavarba, kitartásával legyőzi a nagy akadályokat is. Ez az életrevaló nép megmutatta: szorgalom, erkölcs, munka mire képesítik az embert. Ma a matyó példaképe lehet a nyugtalankodó tömegnek, mely csak kiabál, követel, ámde nem gondol a szép magyar közmondásra: Segíts magadon, az Isten is megsegít! A matyó kiállításhoz sok sikert kívánunk a vezetőségnek s jő vásárt a dolgozó kezeknek; végül alkalmas szerv megteremtését, mely a keleti színgazdagságra emlékeztető matyó varrottasnak világpiacot teremt s tüneményes jövőt varázsol a szép jelenből. Szerencse föl! Dr. Cs. L. Szilágyi Lajos ezután a családi pót- ékok kiutalásánál felmerült igazságtalan- lágokat és aránytalanságokat teszi szóvá, ügyesektől, akik már hosszú évek óta élvezik a családi pótlékot, most megvonták, íem lehet a tisztviselőket ezekben a sű- yos idősben még ezzel is megrövidíteni, üz tarthatatlan álláspont és ennek tartotta t pénzügyminiszter is Párisban, amikor ízt mondta, hogy a kedvezményes ellátás nsszafejlesztésére nem lehet gondolni, mig )énzünk értéke nem állandósul és mig a izetéseket nem lehet rendezni a mai vi- izonyoknak megfelelőén. Ha tehát a pénz- igyminiszter Párisban ettől a két feltétel ől tette függővé a kedvezményes ellátás visszafejlesztését, miért nincs itthon is izon az állásponton? A családi pótlékot i megélhetés viszonyainak megfelelően teli megállapítani és poutosan és bőkezűen zabályozni. Az érdekeltek egyik katego- iája a mai öszegek ötvenszeresére kéri ölemelni a családi pótlékot. Nem lehet :ülönbséget tenni a tisztviselők és a nem isztviselők gyermekei között. Nem ért gyet Friedrich Istvánnal, aki azt tartja, tőgy ezt a kérdést parlamenti úton meg- ildani nem lehet. Mozgalmunk rokonszenvet keltett a lyomorgők között és ellenszenvet mind- izok között, akikre a fixfizetésüek nyo- norának megoldása újabb terheket róna. V nyomor enyhítése nem lehet pártkér- lés. Nagy örömmel vettük a kormány el- lökőnek eljárását, hogy megtette javasla- át ennek a kérdésnek napirendre tüzé- ére. A nyomor okozta az elkeseredést, íecsületes ember, vagy becsületes párt lem használhatja ki agitáciőra, akiken egiteni. akarnak, nem tartoznak az ő errorjuk alá, sőtfa választások alatt ö eileBudapest MTI. A nemzetgyűlés mai ülését 7*12 órakor nyitotta meg Szcitovszky Béla elnök. Bemutatja Melczer László nemzetgyűlési képviselő levelét, amelyben 6 heti szabadság engedélyezését kéri. A Ház az engedélyt megadja. Bemutatja Zemplén vármegye gazdasági egyesületének kérvényét a dohánytermelés fölsegi- tése, illetve biztosítása tárgyában. A kérvényt kiadják a kérvénybizottságnak. Usetty Ferenc, a gazdasági bizottság előadója, beterjeszti a bizottság jelentését a nemzetgyűlési képviselők részére megállapított jelenlegi díjak fölemelése tárgyában. Ezután áttérnek a napirendre. Szilágyi Lajos megokolja indítványát. Mindenekelőtt megállapítja, hogy a legbonyolultabb kérdés, amelyhez szót kór, ő tulajdonképen nem is annyira a tisztviselő kérdésről kiván beszélni, mint inkább a fixfizetésüek helyzetéről. Érti ez alatt a közalkalmazottakat, a magánalkalmazottakat, a nyugdíjasokat, nyugbérese- ket, nyugdíjas özvegyeket és árvákat. Továbbá a hadirokkaptakat, Özvegyeket és árvákat, akik nem tartoznak szorosan e kategóriába, de akikről kötelessége mégis gondoskodni az államnak. Annak a mozgalomnak, amelyet a fixfizetésüek érdekében megindítottak, nincs egyéb célja, mint a bajok megorvoslására való törekvés. — A mozgalom eszközei a normális parlamenti út, a tárgyalás és a megegyezés fegyverei.’ Ezért folytattak tárgyalásokat a mozgalom vezetői már a szünet alatt a kormány elnökével és a memorandum csak bizonyos kérdések tisztázása után jutott , a nemzetgyűlés színe elé. Meg van győződve arról, hogy csakis a normális parlamenti megoldás az egyedüli helyes űt. A tisztviselőkérdés a nemzetgyűlésen. A minap egy kereskedővel hozott össze a sors, aki jól ismeri a kövesdi viszonyokat. A beszéd hamar a háziiparra, a kövesdi kiállításra, gimnáziumra terelődött, ahol a kiállítást rendezik. — A kövesdiek a háziiparból milli árdokat vesznek be. Munkájuk nagyon keresett. Van hat matyó asszony, aki megfordul Svájcban, Németországban, Páris ban, néhány kövesdi közvetítő kereskedő pedig Svéd-, Norvégországba is eljuttatja a díszes, szép holmit. Még Amerikát is megjárja a matyó-hímzés. Amerikai ismerősök, rokonok a terjesztők, akik jól el helyezik a keresett matyó munkát s dollárokban fizetnek. — Hogy boldogul külföldön a nép egyszerű gyermeke, mikor nem beszél idegen nyelven ?
