Egri Népújság - napilap, 1923/1

1923-01-26 / 20. szám

Ara 10 korona. Eger, 1923. január 26. péntek. XL. évf. 20 sz. Előfizetési díjak postai szállítással £gész és félévi előfizetést nem fogadunk el. Segged évre 650 K. — Egg hóra 240 K, POLITIKAI NAPILAP Felelős szerkesztő: BREZNHY IMRE. Szerkesztőség: Eger, Líceum Kiadóhivatal: Líceumi nyomda Telefon szám 11. A nemzetgyűlés munka-programmja. Passzíva rezisztencia. Eger, 1923. január 25. A szenvedőleges ellenállásban igen nagy erő van. A nem cselekvés érvényesül, mint cselekvés. Az azután mindegy, hogy ezen a latin nevén emlegetik e, vagy ame- rikázásnak, esetleg franciásan szabotázs­nak mondják. A lényeg mindig ugyan­az lesz. És az eredmény is. A nyílt, a cse­lekvő ellenállás elevenebb, gyorsabb me­netű, hirtelenében hatásosabb; de persze nagyobb, sőt esetleg nagy kockázattal jár. Olyan lehet, mint a fegyver, amely vissza­felé sül. Viszont a szenvedőleges ellenállás lassúbb, de biztosabb. Föltétlenül célhoz juttatja azt, aki csinálja. Ismerjük az elnyomatás korából, amikor nagyszerűen bevált. Úgy ment (helyesebben: ligy nem ment) mint a ka­rikacsapás. A hatalom® 1 nem kezdtünk ki nyíltan, mivel senuii kilátásunk nem lehetett a sikerre. Megnehezítettük tehát a helyzetét csöndesen. Lehetetlenné tettük az állam gépezetének minden munkáját szép nyugodtan avval, hogy — az űjjun kát se mozdítottuk meg. Volt az ország­ban sok százezer, meg millió Garamvölgyi Ádám, aki nem utazott, nem vadászott, nem levelezett, nem pipázott, nem pörle- kedett. Adót nem fizetett, csak egzeká «tóra; minden rendaletet csak akkor haj­tott végre, ha nyakára ült a zsandár. Szakasztott így tesznek a németek is, még pedig az eredmény legteljesebb kilátásával. Nem sztrájkolnak, hanem min­denki a helyén marad. Végzi is a maga dolgát, de hogyan ? Csak úgy tessék lás­sák. Csinál is valamit, meg nem is. A munkás leszáll a bányába; a hivatalnok beül az irodába; a vasutas ott van az ál lomáson, a robogó vonaton, — de bizony egyiknek munkájában sincs köszönet. Az eredmény azután,— mivel sok sok százezer ember tesz így, — egyáltalán nem kétséges. A Runr-vidék kőszénbá nyáinak termelése, változatlan üzemi ki­adások mellett, 25 százalékkal, vagyis egynegyedével csökkent eddig. De adja majd lejebb is. Lemegy az még a felére, harmadára, mert a passzíva rezisztenciá­ban, a szabotázsban, az amerikázásban rettenetes erő vau. Olyan erő, amely elől kudarccal kell meghátrálaia a sok ezer francia szuronynak. És a németség összetartó nemzeti ereje — biztosan győzedelmeskedik. «Hiszek egy Istenben, hiszek egy hazában, Hiszek egy isteni őrök igazságban, Hiszek Magyarország feltámadásában! Ámen. Budapest. A nemzetgyűlés ma befe­jezi az indemnitás általános vitáját, mely nek az ellenzék részéről már csak egy szónoka van, és pedig Peidl Gyula, á szo­ciáldemokrata párt egyik vezére. Az álta­lános vita berekesztése után Bethlen Ist­ván gróf miniszterelnök fog válaszolni a vita során elhangzott beszédekre és azokra -a politikai kérdésekre, amelyet a vita so­rán különböző oldalról felvetettek. Beth­len István gr. miniszterelnök nyilatkozni fog a kisgazdákkal folytatott tanácskozá­sokról is és Ígéretet fog tenni azoknak az intézkedéseknek megtételére, melyeket a kisgazdák tanácskozásai folyamán, illetve eredményeként kilátásba helyezett. Politi­kai körökben nagy megnyugvással vették Rakovszky Iván belügyminiszternek Kas­sai Károly interpellációjára adott vála­Budapest. A nemzetgyűlés mai ülését a/* 11 órakor nyitotta meg Szcitovszky Béla elnök. Jelenti, hogy Baross János napi­rend előtti felszólalásra kórt és kapott engedélyt, így tehát őt illeti meg a szó. Baross János: Hónapok óta mester­ségesen előkészített hadjárat folyik Ma­gyarország ellen. Ezt a hadjáratot kezd­ték a salgótarjáni határincidenssel, majd folytatták a koronázási merénylettel és a lökösházai határincidenssel. Legutóbb pe dig azt kürtőitek világgá, hogy irregulá- ris csapatok törtek be N gyváradra és nagy csapatösszevonások folynak a román határon. A vizsgálat megállapította, hogy semmiféle hadikészülődés nem történik a kisantant ellen. Mindenki tudja, hogy a magyar kormányt a legbékésebb szándé­kok tőlük el és senkit sem uszít hábo­rúra. Megállapítja, hogy a szociáldemok­raták állásfoglalása ebben az ügyben tel­jesen korrekt volt. A kül*ő nyomás mind erősebben összetömöríiette a nemzetet, ez az egységes belső front, mely ezekben a nyugtalan órákban a magyar nemzetnél megnyilvánul, alkalmas lesz arra, hogy önbizalmunkat növelje és a nemzet egy­séges életerejébe vetett bizalmunkat meg­erősítse. Szomszédainknak nyílt célja Ma gyarország fokozatos ás teljes megsemmi- BÍtése, feldarabolása, hogy egyrészt a ro­mánok eljussanak a Tiszáig, másrészt, hogy a cseh ipar Magyarországon keresz­tül megvalósítsa régi ideálját: a korri­dort. Öngyilkos politika volna, ha bele­dugnánk fejünket a homokba és nem akarnánk meglátni, hogy mi készül körü­1 lőttünk. Nagy, nemzet-özi propagandával segítségül kell kiáltanunk a világ összes ; szát, melyben kijelentette, hogy egyes ew berek eltévelyedése miatt nem teheti fe­lelőssé az Ébredő Magyarok egész szer­vezetét. Az indemnitás vitája e héten tel­jesen befejeződik s a részletes tárgyalás befejezése is kilátásban van. A nemzet- gyűlés szombaton is ülést fog tartani. A jövő hétre marad a javaslat harmadszori felolvasása. Ha a részletes vita oly me­derbe terelődik, hogy még szombatra sem lesz befejezve, akkor a vitát a jövő hét keddjén folytatják és et esetben a jövő hét folyamán fog befejeződni. Az indem­nitás befejezése után három külpolitikai javaslatot fognak letárgyalni, majd a füg­gőben levő mentelmi ügyeket tárgyalják le; ezek után pedig a földművelésügyi mi­niszter által beterjesztett tör váiiyj a vasia­tokat. népéhez és kérnünk kell a világ min­den nemzetének támogatását és védelmét. Nemzetünk teljes elpusztulásával szem­ben Európa békéje, egyensúlya csak akkor van biztosítva, ha a magyar nemzetet békében hagynák és történelmi múltunk­nak megfelelő életviszonyokat biztosíta­nának számunkra. Meg kell győznünk Európa közvéleményét, hogy Magyar- országon senki sem akarja felbontaoi a békét csak azokat a jogokat követeljük, amelyeket a békeszerződésben biztosíta­nak számunkra. Az orosz kommün áldozatai. Az orosz kommunizmus áldozatairól kimutatást közölt a napokban egy lengyel újság. E szerint kivégeztek Szovjetorosz- országban 28 püspököt, 1215 p <pot, 6700 tanítót, 8800 orvost, 545 000 katonatisztet, 15,000 rendőrtisztet, 260000 legénységi ál­lományú katonát és 13 000 földbirtokost. A középosztályból 355,000 mártír került ki, a munkásságból 2(0000, a parasztság­ból pedig 815,000 áldozata volt az inter- naciooálénak. A dtlbaranyai tanítók vizsgája. Pécs, 1923. jan. 26. A SHS. állam kultuszminiszterének rendelete szerint a sz-rb megszállott te­rületeken működő magyar tanítóknak jan. 1-én, bizonyos tantárgyakból, szerb nyelven vizsgálatot kellett volna tenniük. A vizs­gálatokat most szeptember 15 ig, valószí­nűen a közelgő választások miatt, elha­lasztották. * Segftsígírt Hell HUltannitH a Világ összes nlpéhez.

Next

/
Oldalképek
Tartalom