Egri Népújság - napilap, 1923/1

1923-01-25 / 19. szám

X

2

KŰRI N&PÜJSAG

1923. január 25.

Gyermektanulmányozás.

Eger, 1923. jan. 24.

A legutóbbi hetekben az Egri Népújságban, vonal alatt, három figyelemreméltó közlemény jelent meg, amelyek érdekes adataik, szakszerű megfigyeléseik révén a legnagyobb érdeklődésre tarthatnak számot mindazok előtt, akiknek a gyermekekkel némi közük van. Tárgyuk szorosan a címben jelzett tudomány körébe tartozik s bizonyára sokan vannak, akik a kilátásba helyezett folytatásokat szíves örömmel fogadják.

E közleményekkel kapcsolatosan legyen szabad csak egész röviden még az «Eger» hasábjain szóba hozott s annak idején elég részletesen kifej sett indítványomra visszatérnem, amellyel egy < Gyermek- tanulmányi fiók kör» megalakításának útját szeretném egyengetni.

Ma már általánosan elfogadott igazság, hogy aki nevelni akar, legyen az szülő, vagy hivatásos pedagógus, annak ismernie kell a gyermek sajátos egyéniségét, természetét, hajlamait, egész ielkületét, szellemi képességeit, esetleges fogyatékosságait, stb.

Mindezekre a dolgokra — habár elég későn — a gyermek-tanulmányozás dóri tett fényt. Ez a tudomány ág, jóllehet még csak csecsemőkorát éli, már is nagyon üdvös eredményeket tud felmutatni s rend kívül hasznos szolgálatokat tett úgy az elméleti, mint a gyakorlati neveléstannak.

Az alig négy évtizedes múltra visszatekintő gyermek-tanulmányozás védelmébe vette a gyermeket a azt a tudomány és társadalom nagy kérdésévé avatta. Köve teli a gyermek sajátos egyéniségének tiszteletben tartását ; közelebb hozta a szülőt az iskolához, az orvost és a jogászt a pedagógushoz. S vizsgálódásainak eredménye sok olyan dogmát döntött meg, amit addig mindenki helyesnek, jónak Ítélt. És sok oly elv diadalmaskodott általa, amit előbb félszegsőgnek tartottak. Mindezek oly nagyjelentőségű eredmények, amelyek a legszebben bizonyítják ennek a tudományágnak fontosságát.

Igen termékeny talajra talált a gyermek-tanulmányozás a nyugati államokban, különösen pedig Amerikában. Hazánkban még csak két évtizedes múltja van, azon ban, ellenére ennek az aránylag rövid időnek, a háborús éveknek, a forradalmaknak és a nyomasztó megélhetési viszonyoknak : a mozgalom mindinkább terjed, fejlődik, erősbödik.

A Magyar Gyermek tanulmányi Társaság, mint a hazai gyermektanulmányozás szervezője ős irányítója, rendkívül értékes és tudományos munkát végez. És hogy tevékenysége minél eredményesebb legyen, az ország intelligens közönségének bevo násával a vidék művelődési középpontjaiban fiók-köröket szervez.

Egert tudományos és kulturális intézményei, amelyekre oly büszkék szoktunk lenni, nagyon alkalmassá teszik ilyen fiók kör létesítésére. Kevés oly városa van ugyanis megcsonkított országunknak, ahol a gyermektanulmányi fiók-kör szervezéséhez szükséges tényezők oly nagy számmal volnának együtt, mint éppen Egerben. Már pusztán a sok különböző fajta iskolánál működő tanítók, tanárok is igen értékes munkát fejthetnének ki. De vannak orvosaink, bíráink, akik bizonyára

szintén kivennék részükGt a munkából. Az értelmiség érdeklődését sem lenne nehéz fölkelteni e mindinkább népszerű tudomány ág iránt, mert hiszen ez már nem egy ízben adta tanujelét a kulturális törekvések iránt való fogékonyságának.

Meg vagyok róla győződve, hogy Egerben is, ha arra való és vezető szerepre hivatott ember fölkarolná a gyermektanulmányozás ügyét: az első felhívásra készséggel sietne Jiivenni részét minden érdekelt ebből a szép, nemes, gyakorlati értékű munkából s nem egy lelkes baráttal éa művelővel gazdagodnék a magyar gyér mek-tanulmányozás. '

Ez utóbbira annyival inkább' szükség lenne, mert a megszállások következtében több vidéki fiók-körnek munkálkodását

nélkülözni kénytelen a Magyar Gyermektanulmányi Társaság, mely közvetetlenül a gyermek- és a hazai iskola-ügy, közvetett úton azonban hazánk szebb jövője érdekében fejti ki tevékenységét.

Sturm József.

*

Figyelemreméltó indítványnak tartjuk ezt a cikket, amelyet pár nappal előbb kaptunk, de az időhöz kötött kérdések miatt csak most tudtuk sorát ejteni. Reméljük, hogy akad olyan alkalmas kezdeményező, aki táborba tudja gyűjteni a nevelőket és különösen az olyan szülőket, akiknek* gyermekeik vannak.

Elvégre úgy a szülőnek, mint a hazának legnagyobb kincse a gyermek. Foglalkozzunk tehát vele komolyan. Sterk.

et—w»gw»»

♦

A cseh sajtó és a magyar-román határ-incidens.

Budapest. A Magyar Kurír jelenti:

A legutóbbi magyar román határincidens kapcsán a kisantant újból kimutatta ellenszenvét Magyarország iránt. A Lidove Novine a kisantantnak Magyarország elleni föllépéséről többek között a következőket írja:

— Sző van a jóvátételi fizetésről, melyet Magyarország avval a raegokolás- sal utasít el, hogy annyi vagyonról ős értékről mondott le az utódállamok javára, hogy ezeknek kellene fizetni jóvátételt. Másrészt a budapesti katonai ellenőrző |

bizottságnak a legközelebbi napokban be kellene szüntetnie tevékenységét. Kívánatos azonban, hogy e hivatalunkat továbbra is megtartsuk, hogy útját álljak az esetleges fegyverkezésnek. A kisautaat közbelépett, hogy a jóvátétel megfizetésére és a katonai ellenőrzés meghosszabbítására vonatkozóan diplomáciai támogatást találjon. A körülményeket illetőleg azt mondhatjuk, hogy Magyarország ezúttal az antanthatalmaknál, követeléseinket illetően, jóakarattal találkozik.

Az « Andrássy-kávéház > -ban.

Kassa, 1923. január 20. (Az Egri Népujaúg felvidéki tudósítójától.) Kassán, a Felvidék eme holt metropolisában, sokat beszélnek most arról az érdekesen megható esetről, mely a határ- ellenőrző antantbieottság legutóbbi ott tartózkodása alkalmából történt

Az antanttiBztek között volt néhány magyar nemzeti hádseregbeli tiszt is. A bizottság autón érkezett Kassára és dolguk végeztével, azi esti órákban, az egész társaság bement ny. Andrássy kávéházba. A francia, angol, ojlasz és magyar tisztek ! megjelenése persze nagy feltűnést keltett í a kávéház közönsége között. Még a cigány is abba hagyta a nótát, s a már ványasztaloknál újságjaikba bújt emberek és kártyázó társaságom egyaránt főibe szakították szórakozásukat, hogy valahogyan el ne mulasszanak valamit az érdé kés látnivalóból. Az asztaloknál ülő cseh tisztek pedig egy pillanatra katonásan kihúzták magukat s így üdvözölték idegen kollégáikat. A legoagyobb érdeklődést persze a táborizöld magyar egyenruhák keltették, amelyekre reá volt tűzve a nemzeti színű kokárda is.

A cigány is meglátta ezeket a drága színeket És nyomban bele is kezdett a magyar himnuszba. A magyar vendégek pedig szinte tüntetőén állottak föl az asz- | taickíól: felálltak az antanttisztek is, végre ' lassan, kínosan a cseh hadsereg tisztjei is. A közönség a régen hallott gyönyörű darab után lelkesen tapsolt, az arcok kipirultak és mindenki a cseh tiszteket figyelte, akik szörnyű nagy zavarukban még akkor is állottak, amikor a zene más darabba fogott.

*

Ez pedig másnap történt. Az antantbizottság, munkája végeztével, a tiszti étkezőben egy kis parázs kártyajátékra gyűlt össze. A házigazdák, néhány cseh törzstiszt, — akik valaha az osztrák-magyar monarchia formaruháját viselték, — is részt vettek a kártyajátékban. Egy magyar főhadnagy az egyik cseh ezredes mellé került b a kártya úgy fordult, hogy kétszer egymásután a magyar főhadnagy nyerte meg a partit.

— Szép volt! — mondták is nekik az antanttisztek.

— A magyarnak is szabad egyszer győzni! — feleli erre a magyar főhadnagy, cseh kollégája felé fordulva.

A cseh törzstiszt ezekre a szavakra érdekes és teljesen másirányú mentegetőzésbe fogott.

— Pardon, főhadnagy űr! Mi sohasem mondtuk azt, hogy győztünk. Mi ezt sohasem hangoztattuk; különösen mi, volt osztrák magyar tisztek. Higyje el, fáj nekünk ez a mostani állapot, amelyen már változtatni nincs módunkban ... Mi nem vagyunk hozzászokva a demokratikus hadsereghez, amelyben a tiszteknek bizony a tekintélye a legkevesebb ...

No, de ne is beszéljünk többet erről..

«így élünk a Végeken».

! Minek jöttetek ide V — Tartóztassák le az egész bandát! — Mit akar ez a marha ?

(Az Egri Népújság felvidéki tudósítójától.!

Egy ny .... i kávéházban történt. Meg írom azért, hogy lássák: milyen a csehek helyzete a Felvidéken.

Én is ott voltam.

Jókedvűek voltunk, az igaz. S a bo ros hangulatban kötekedett benünk az igazmondás dühe.

A ezomszédoa asztal mellett ült egy cseh tiszt. Először csak hangos megjegyzések röpültek feléje, később megtámadtuk;