Egri Népújság - napilap, 1923/1
1923-01-24 / 18. szám
2 mm nepüjsüAö 1923. január 24 ben az Apcvidéki Kőbányák R. T.-től Békés vármegyével együtt 1002 drb. részvényt vásárolt 28,004,000 K. értőkben. S e célból az államtól 20 millió kamatmentes kői csont kér. A bizottság a vételt jóváhagyóan tudomásűl vette. Leégett a parádi üveggyár főépületének tetőzete. Eger, 1923. január 23, Parádi tudósítónk jelenti telefonon: A parádi üveggyár főépülete, amelyben a kemencék vannak, f. hó 23 án, éjjel 1 órakor kigyuladt s a tetőzet teljesen leégett. Nagyobb kár nem történt, mert a gyári tűzoltóságnak sikerült a tüzet loka lizálnia s így megmentették a raktárai. Az üzem minden fennakadás nélkül foly tatja működését A tüzet a kemencékből kipattanó szikra okozta. Nagy megnyugvással közöljük tudósítónk jelentését annál is inkább, mert Egerben az a hír járta, hogy az üveggyár elhamvadt. Ebben az esetben milliárdos értőket veszített volna a csonkaország. KIS HÍREK a nagyvilágból Külföld. A román ellenzéki sajtó a közvélemény félrevezetésével vádolja a bukaresti kormányt — A német bányá azok egyre nagyobb számban kezdenek sztrájkot. — A német vasutasok 24 órás tüntető sztrájkra készülnek. — Az osztrák egyetemi ifjúság tüntetett a numerus clausus mellett. — Eesenben remélik, hogy a franciák 1—2 hónap múlva kivonulnak.-— Tovább esik a francia frank. — Új francia tengeralattjárókat építenek. Magyarország. Korányi jelentést tett Bethlennek a jóvátételi tárgyalásokról. — A hófúvás miatt negyedére csökkent a főváros tejellátása. — Schioppa nuncius megkapta a kormányzótól a Magyar Vöröskereszt őrdemszalagját. — Egy millió korona kellene a Madách-szoba berende zésére. — A hivatalos Magyarország a Parlament kupolatermében hódolt Petőfi emlékének. — Pénteken indulnak Londonba a főváros küldöttei. — Két vonal van még hő alatt. — Szendénő Dárday Olga írónő meghalt. Egy nagyhajú, borzas kisdiákot láttam Talán álmodtam A gimnázium kis udvarán, a Prímu- szon, diákok hancúroztak. Az emlékezés láthatatlan diákfai ka cagtak a lelkemben. (Orgonaszó zengett a templomabla- kokből.) Felém szaladtak. Megöleltek S mosolyogtak a ködalakok. (Hangok bimbóztak, szökkentek virágba.) A bohő diáksereg árnykezekkel hívott, integetett. S eltűnt, mint a múltba roskadó jelen. (Elhalt az orgonaszó ... A Jiangok sziromesőként húllottak a földre.) Az emlékek tarka szőnyegén jártam... S a titokzatos hieroglifek között megláttam önmagamat. Megfejtettem a múltak titkait. Egy nagyhajú, borzas kisdiákot láttam, ahogyan a tornaterem ajtója mögött kuksol. A tornateremben a Vitkovics önképzőkör gyűlŐ8ezik. A kisdiák szívdobogva hallgatja a szavalatokat. Nem sokat ért a szóból. De mégis jó ott ácsorogni ... az ajtó előtt Hátha rákerül egyszer a sor. Hátha megérzik, hogy emésztő tüzekben ég! Gondolatok harangoznak, rímek forradalma lázadozik a lelkében. Ha behívnák! Ha ott lehetne csak egyetlen egyszer... Egy hideg téli vasárnapon meglepte valaki a kis másodikos gimnazistát. Egy szelíd lelkű tanár űr volt, aki őt Magyarország egy nemzet felé sen orientálddhatiKBudapest. A nemzetgyűlés mai ülését V«12 órakor nyitotta meg Szcitovszky Béla elnök. Napirenden az indemnitás vitájának általános tárgyalása van. Daruváry Géza igazságügyminiszter szólal fel először. Január 12 én Györki Imre képviselő akták számszerű idézésével egy főügyészi és igazságügyi miniszteri rendeletet olvasott föl, melyből állítása szerint az tűnik ki, hogy az igazságügyminiszter utasítást adott az ügyészségnek arra, hogy a gyorsított eljárás so rán, elegendő bizonyítékok híján is, marasztaló Ítéletet kell hozni. Mikor erről tudomást szerzett, utána nézett a dolognak. Kijelenti, hogy ilyen és hasonló intézkedéseket nem bocsátott ki. Kénytelen Györki Imre kijelentését merő koholmánynak minősíteni. Az indemnitás első szónok , Lukács György, sajnálattal tapasztalja, hogy eb ben a Házban a szólásszabadságot túlságosan kihasználják. Távolról sem érzi magát feljogosítva arra, hogy a szólás- szabadságot csak egy újjal is érintse, de hazafias kötelessége figyelmeztetni a nem zetgyűlést arra a veszedelemre, amely a szólásszabadság túlságos kímélésében mindenkor keletkezett. Jobb házszabályokra kell áttérni, amely lehetetlenné teszi a szólásszabadsággal való visszaélést. Ez után külügyi kérdésekre tőr át. Sokan vannak, akik a külpolitikának aktivitását követelték. Nem számolnak a mai adott helyzettel. Magyarországnak egy nemzet felé sem lehet orientálódnia. Németország felé sem leh8t, mert a nagy antantnak az a célja, hogy Németországot teljesen elszigetelje. A hozzá való kapcsolódás tehát, egyenesen veszedelmet jelent ős Magyar- országot azért is büntetik, mert Németország szövetségese volt a múltban. Olaszország és Románia felé szintén lehetetlen orientálódni. Anglia meg olyan távol van, hogy e mellett nem remélhetünk semmit; Csehország felé teljességgel lehetetlen, mert politikája egyenesen Magyarország megsemmisítésére törekszik. Ma még nem jött el az ideje annak, hogy bárhová is kapcsolódhassunk. Egyenlőre egyebet nem tehet Magyarország, mint a hazugságnak propagandájával szembe állítja az igazság propagandáját. Enyhült a helyzet a Ruhr-vidéken. A sztráj k véget ért. — Svédország a Népszövetség elé viszi a Ruhrvitlek megszállását. Düsseldorf. MTI. Az általános sztrájkra szóló parancsnak, a Ruhr-vidék ipari központjában, a munkások nagy többsége nem tett eleget. A vasúti szállítmányok továbbítása rendben folyik. A sztrájkoló alkalmazottak a doríraundi pályaudvaron ős a geiseinben lévő állami bányákban újból megkezdték a munkát. A termelés, néhány bányát leszámítva, az egész Ruhr-meden- cőben rendesen folyik. A sztrájk kitöréséről sehonpan sem érkezett jelentés. London. MTI. A Ruhr-vidőki megszállás ellen tiltakozásul rendezett általános sztrájk teljesen kudarcot vallott ős a Düsseldorfba küldött hivatalos jelentés szerint tegnap végei ért. Brüsszel. MTI. Tegnap minisztertanács volt, mely a Ruhr vidék helyzetét tárgyalta. A lapok jelentőse szerint a pénzügyminiszter elhatározta, hogy hivatalnokokat küld a Ruhr vidékre. London. MTI. A jóvátételi bizottság pénteken vitatta meg azt az új francia rendeletet, amelynek értelmében Námetora legjobban szerette, aki már régen a temetőben porladozik. — Megfázol, fiam. A hallgatózás nem szép dolog. Erigy haza és tanúlj. Majd meglátom, tudod-e a földrajzot a jövő órán. S egy kicsit meghúzta a kis gimnazista kócos haját. A földrajz órán a kisdiák «fújta» a leckét. S a tanár úr sokszor megsimogatta. Azontúl minden földrajz órán felelt a kis diák . . Ez a tanár volt Madarász Flóris dr. Önkéntelenül is a tornateremhez siettem. Az zárva volt. S egy pillanatra le vettem a kalapomat, vártam, hogy megszólítson Madarász tanár űr — Megfázol, fiam. S e percben úgy szerettem volna, ha meghúzza a hajamat. S haza kerget földrajzot tanűlni. Eszembe jutott, hogy amire a másodikos gimnazista vágyott, most megvalő- súlt. Ä Yitkovics önképzőkör meghívott. Diákos lelkesedéssel futottam föl a lépcsőn, a fizikai előadóterembe. Az előszobában levetettem a kabá tómat. Amikor megfogtam a kilincset, dobogott a szívem, mint másodikos korom ban. Ily nagy kitüntetést én meg nem érdemeltem. Beléptem. Egy fiatal szerzetes-növendék, Kiss Szalár beszélt a haza ifjúságához. Sápadt arcában lelkesen csillogtak a szemek, amikor a hazaszeretetről beszélt. Bárdos József dr., az önképzőkör elnöke, elém sietett. Lics/cő Ferenc ifjúsági elnök örvendezve szorított velem kezet. 5 én életemben először voltam iga sán boldog. Szerettem volna a padba ülni, a gyerekek közé, de annyira meghatott a múltból fölbukkanő kis hallgatőző gimnazista képe, hogy nem voltam ura a szónak. Le ültem Bárdos József dr. mellé. Barankovies József Sík Sándor «Óda a paraszthoz* c. költeményét szavalta el az esztétikus íinom megérzésével. Első fokon fogadták el. Szalay Flóris á «Szükségesség Tündérországban» címen felolvasott egy kis filozófiai tanúimányt. Még moBt is magam előtt látom a rőzsásarcú kis tudóst, amint birkózik az élet és az álom paradoxonjaival. Türk József javaslatára a zsenge- tárba fogadták el az ügyes kis elmefuttatást. Ezután Lieskó Ferenc ifjúsági elnök újévi beköszöntőt mondott. A szilveszteri harang zengett minden szavában. S a munkás űjesztendőben a szilveszteri harang üzenetét adta át az ifjúságnak. Mert a szilveszteri harang az új esztendő mun kára hívó, figyelmeztető hangja. S nekünk, árva magyaroknak, most kétszeresen so kát kell dolgoznunk. A műsor 7 ik számaként műfordítás szerepalt: «Ea cum tempore» (Cicero). Tompa Béla, a diák zeneszerző bírálta el és Nagy László. Második fokkal jutalmazták. A?nbrus Dezső, egy eleven, barna szemű diák, Gabányi «Kakasülőn» c. mo-
