Egri Népújság - napilap, 1923/1

1923-01-23 / 17. szám

2 EGRI NBFUJäAG 1923. január 23. beléptetett adótörvényekben, azoknak vég­rehajtási utasításaiban olyan munkák tel­jesítését követelik tőlük, melyeknek el­végzése nagyobbrészt lehetetlen és min­den esetben külön nagy munkát, költsé­get, időveszteséget jelent és az iparoso kát, kereskedőket adóbshajtőkká teszi. Tiltakoznak az egri iparosok és ke­reskedők a forgalmi adóval kapcsolatosan életbeléptetett u. n. blokkrendszer ellen, mert teljesíthetetlen terhet jelent az ipa­rosokra, kereskedőkre és tiltakoznak az általános kereseti adótörvény végrehajtási utasításában előírt kötelező könyvvezetés, valamint az alkalmazottak kereseti adójá nak levonását meghatározó rendelkezések ellen. Ezeknek a rendelkezéseknek az ipa­rosok és kereskedők megfelelni képtelenek. Tehát a rendelkezések azonnali ha­tályon kivűl helyezését kérik és azt, hogy keressen a pénzügyi kormány az iparosok és kereskedők érdekképviseleteinek meg­hallgatásával alkalmas, a msgyar iparosok és kereskedők viszonyainak megfelelő ren­delkezéseket a szükséges adók kivetésére és behajtására. Legyenek ezek a rendelkezések olyanok, melyek a gyakorlati élet követelményei­vel számolnak, figyelembe veszik az ipa­rosok és kereskedők szellemi képességét, tanúltságát, anyagi helyzetét, tőkeszegény­ségét és nem sértik az iparos- és keres­kedői osztály önérzetét. Úgy látják az egri iparosok és keres kedők, hogy a kormány bizalmatlanabb velük szemben, mint bármely más foglal­kozást űzőkkel szemben, noha erre okot a kereskedők és iparosok soha nem szol gáltattak, hiszen mindig alaposan kivették a részüket a közterhek viseléséből. Hazafias őrzésekkel kérik az egri iparosok és kereskedők a kormányt, hogy igazságos adózást követeljen és az adókat a gyakorlati élet követelményeinek meg­felelten hajtsa be. Hazafias üdvözlettel Balkay Béla, s. k. Nem olyan fekete az ördög, mint ahogyan falra festik s hisszük, hogy a kormány — amint azt megígérte — segí­teni fog az iparosok és kereskedők nehéz helyzetén, mert nem lehet célja, hogy el­mérgesítse a helyzetet. KIS HÍREK A NAGYVILÁGBÓL Külföld. A román király Prágába uta­zik. — Románia 100 millió frankért hadi- anyagotyvesz Franciaországban. — Lengyel csapatösszevonásről érkeznek hírek. — Óriási sztrájk készül Németországban. — A hazafias német munkásságon megtörik minden francia erőszak. — Magyar-orosz kereskedelmi Társaság alakult Berlinben. — Gyengül a francia frank. — Francia és belga vendégeknek nem adnak szobát a berlini szállodások. — Olaszországban is nagy hóvihar dühöng. — A cseh német szocialisták meginterpellálják a cseh kor mányt a magyar kormánynál tett lépés ügyében. — Olaszország veszélyesnek tartja a ruhrvidéki helyzetet. Magyarország. A hófúvás miatt a kép viselőkből alakult bizottság nem tudott eljutni Zalaegerszegre. — A kormány biztos rendeletére 16 kezelőtisztet kicserél­tek a fővárosi lakáshivatalban. — Tűz volt a zalaegerszegi internálőtáborban. — A hóvihar következtében Győr éslljdombovár felé nem indultak el a vonatok. — Buda­pesten 700 koronára szökött a nyúlbőr ára. — Ismét hozunk be nyersolajat Orosz országból. A mezőkövesdi új templom megáldása. Eger, 1928. január 22. A múlt esztendőben P. Birő jezsuita atya missiőt tartott Mezőkövesden. Ha Eger kát.] társadalma visszaemlékszik arra a nagy lelki megújhodásra, amely az egri missiőnak volt áldásos következ­ménye, el tudja képzelni azt a hatást, amit P. Birő lelki gyakorlatai eredményez­tek a vallásos lelkű matyó nép lelkében. Ez a becses lelki hangulat lett a mező- kövesdi uj templom és jezsuita-kolostor fundamentuma. Mert a derék kövesdiek ielki ünnepükben elhatározták, hogy a jezsuitát el sem eresztik többé Köveedről. Templomot, kolostort építenek a derék Jezsuitarendnek. A jámbor felbuzdulás hihetetlen gyor­sasággal öltött testet. Szent István napján tették le a templom alapkövét s most ke­rek öt hónapra rá megtörtént a templom megáldása és a jezguiták ünnepiem bevo­nulása. Mindenki tehetsége szerint, de mind­annyian jóakaró lélekkel járult hozzá a templom fölépítéséhez. 30 méter hosszú a templom s a rendház udvarán, a Fő út és a vasúthoz vivő út keresztezésénél épí­tették föl. Fönnakadás sohasem volt az építésben, mindenki idejében megadta azt, amit ígért. S ennek a szinte példátlanul buzgó érdeklődésnek az eredménye az, hogy január 20-án P. Somogyi Jenő pro­vinciális P.Biró és P. Jámbor jezsuitákkal ünnepiesen bevonult Kövesdre. A hit­község nevében Pozsgay Lajos kir. egész sőgügyi tanácsos fogadta a vasúti álló- \ máson, nagy közönség ólén, a szerzetese­ket, mely után ünnepség volt a rendház udvarán, hol az iskolások szebbnél-szebb énekszámokkal és szavalatokkal mondottak •Isten hozottat» az emberi lélek derék pásztorainak. A nagy ünnep azonban 21 ón, vasár­nap délelőtt folyt le. A hitközség dísz- közgyűlést tartott, amelynek elnöko Kiss László apátpiebános ünnepélyesen átadta a rendházat és templomot a jezsuitáknak örök használatra a tuiajdonjog feuntartá- sával. P. Somogyi Jenő tartományi főnök beszélt ezután a templomudvaron össze­gyűlt rengeteg néphez és köszönte meg a derék kövesdiek áldozatkészségét, mely a mai nehéz időkben valöbßn példát adó- lag nyilatkozott meg. Vallásosságuk, haza­szeretetük messze bevilágít a sötét ma­gyar éjtszakába, mely már eped ve eped a magyar igazság világossága után. A mélyhatású beszéd után Kriston Endre pápai kamarás, kanonok, Szmre- csányi Lajos dr. egri érsek meghatalma­zásából megáldotta a Jézus Szent Nevére keresztelt templomot. Avató beszéde hű tükre volt a kövesdiek derék cselekedő tőnek. Majd Kiss László haraugavatfiaa után megszólalt a templom harangja, hir­detvén a kövesdiek nagy lelki örömét. P. Jámbor László lelkész beköszöntő szavai után a hívek bevonultak az új templomba, ahol Kiss László plébános mondott misét, míg a künnmaradottaknak az udvaron fölállított tábori oltáron mi­séztek. Ezzel véget is ért a lélekemelő ün­nep, amdyen nemcsak kövesdiek, hanem vidékről is rengeteg ember jelent meg. Délben a vendégek tiszteletére Kiss László plébános fényes ebédet adott. Megalakult az Egri Stefánia Fiókszövetség. Szmrecsányi Lajos dr. érsekfőpásztort választották védővé. Eger, 1928. jan. 22. Eger város előkelő hölgyközönsége jelenlétében alakúit meg az Egri Stefánia Fiókszövetség. Az alakúló közgyűlésen Trak Géza h. polgármester elnökölt. Keller Lajos, az Országos Stefánia Fiőkszövetség ügyvezető igazgatója be­szélt a szövetség már általunk ismertetett céljairól. — Legfontosabb a nemzet talpra állítása érdekében, hogy az asszonyok megszüntessék az erkölcsi destrukciót, vallástalanságot, könnyűvérűsőget, haza- fiatlanságot. Köszönetét mond a Kát. Misszió Szö­vetségnek, mely az anya- és gyermekvéde­lem terén a legnagyobb odaadással mű­ködött és lehetővé tette, hogy a Csecsemő- védő Otthon Egerben’megteremthető le­gyen. Majd felhívja a jelenvoltakat, hogy alakítsák meg az Egri Stefánia Fiókszö­vetséget. Trak Géza h. polgármester elrendeli a választást, amelynek egyhangú eredmé­nye a következő: Védnök: Dr. Szmrecsányi Lajos. El­nök: Trak Géz8. Igazgató választmány: dr. Glósz Kálmán, dr. Frindt Jenő, dr. Bárdos József, Mártonffy Lajos, dr, Lip- csey Péter, Isaák Gyulánó, Zalán Antalnő, Puchlin Lajosné, Puchlin Margit, Trak Gőzánő, dr Glősz Kálmánná, Mártonffy Lajosné, dr. Özekkel Ferencné, dr. Szé­kely Istvánná, Okoliesányi Imréné, Kohl- mann Jánosné, Timon Bóláné, Glősz Klára, Bayer Henrikné, dr. Turtsányi Gyuláné, Fábián Ignácné, dr. Hibay Károlyné, Czil- linger Lajosné, Staud Mária, dr. Hibay Károly, dr. Simkovits József, dr. Simkovits Jőzsefné, Holló Gyuláné, Gáspárdy Gyű- léné és dr. Özekkel Ferenc. Számvizsgáló bizottság: Müller Ferenc, dr. Polánkay László és Kuliffay Győző. Trak Géza h. polgármester az egy­hangú választás után a szövetséget meg- alakúltnak jelenti ki. Puchlin Lajosné a megválasztottak nevében mond ezután köszönetét, kifeje­zésre juttatja, hogy a Szövetség jótékony­kodik is. Trak Géza h. polgármester foglal­kozik a Szövetség helyzetével. Az amerikai segítés csak ideiglenes, tehát, hogy a védő­otthon fenntartható legyen, be kell hozni a vándor-kelengye rendszert, amihez a gyűlés hozzájárúlt. Bárdos József dr. köszönetét mond megválasztásáért. A nemzet csak akkor erősödik és lesz naggyá, ha a nők komo­lyan veszik az anya és feleség hivatását, ha a gyermektelen családok fölkarolják az elhagyott gyermekeket. A közgyűlés Trak Géza zárószavai­val ért véget.

Next

/
Oldalképek
Tartalom