Egri Népújság - napilap, 1923/1

1923-06-28 / 144. szám

Előfizetési dijak postai szállítással Egg hóra . . 900 K I Egész és félévi előfizetést Nagged évre 2600 K |----nem fogadunk el. H irdetések □ cm. 15 K. Kishirdetések szavanként 15 K. POLITIKAI NAPILAP. Felelős szerkesztő: BREZNÄYIMRE. Szerkesztőség: Eger, Liceum. Kiadóhivatal: Líceumi nyomda. Telefon szám 11. Viharzik a cseh sajtó. Eger, 1923. június 27. Alig adta ki a Bethlen-kormány a kisebbségek oltalmáról irt rendeletét, s alig nyújtotta be a nemzetgyűlésnek Beth len gróf miniszterelaök ugyanarra vonat­kozó törvényjavaslatát, máris megállapít­ható a hatás, amelyet Csonka-Magyaror- szág ezzel elért kifelé. A nagyantant hatalmasságai helyes­lőén bólintanak hozzá, mint a magyar nemzet békére törekvő, vállalt kötelessé­gei szerint cselekvő, emberséges és lojális politikájának ez újabb bizonyítékához. A feisantanték persze annál dühösebbek mi­atta nemcsak ránk, hanem talán a nagy­antant hatalmaira is. Ez a düh most viharosan robbant ki a cseh sajtó cikkeiben. Egyértelműen táj tékozva, mintha csak összebeszéltek volna, rohanják meg a cs^h lapok úgy a ma­gyar kormányrendeletet, mint a törvény­javaslatot. A dühöngés nem lep meg, a rágal­mazó sértések pedig, amelyekkel dühüket a jogultság színébe öltöztetik, egyáltalán nem bántanak meg minket. Szokva va­gyunk ez oldalról a rosszindulathoz is, a hazug rágalmakhoz is. Rendjén levőnek tartjuk már, ha odaát Csehországban to porzékolnak ellenünk. Attól esnénk gon­dolkodóba, ha a cseh köztársaság sajtója elégült volna a magyar ügyek állásával. Ha nem lenne egyéb mértékünk an­nak igazolására, hogy a kormány rende­leté és javaslata magyar nézőpontból is mennyire helytálló, elég hozzá ez a cseh újság förgeteg, mely kétségtelenné teszi a Bethlen-politika lépésének sikerült voltát. Nagy sikerű lehet az, ami Prágának ; ennyire fáj. Tudjuk azt is, hogy miért fáj ott a kisebbségek jogainak ekkora készséggel biztosított magyar oltalma? Mert tudják jól, hogy a kisebbségek irányában kis- antantékat a békeszerződések ugyanarra kötelezték, amit most Csonka-Magy arország megvalósít, és: quid unó justum, altero aequura. Érzik, mivel tartoztak volna ők a megszállott területen élő kisebbségek millióinak. Sejtik, mennyire rászolgáltak a jogtalahúl elnyomottak gyűlöletére s mennyire felelősséggel tartoznak a nagy antantnak is, a Népszövetségnek is, ha ez kérdőre vonná őket, mint ahogy az el­nyomottaknak is felelniük kell majd, mi­helyt a leszámolás ideje elérkezik. Nagyon értjük a cseh lapok haragját s belátunk a düh forrásaiba, ismerjük azok természetét. Ugyanaz a természet ez, mely a cseh sajtó hazug rágalmaiban leplezi le saját magát, midőn ráfogja a magyar kormány rendeletére éa törvény- '■ ! javaslatára, hogy ezek csak papírosok, i amiknek nincs valutájuk s csak leplezői 1 a magyarországi kisebbségeket elnyomó barbár erőszaknak. A magyar közállapotokat nem szük­ség leplezni, de mód se volna hozzá a Budapest MTI. A nemzetgyűlés mai ülését V4II órakor nyitotta meg Szcitovszky Béla elnök. Az elnöki beterjesztések után felol­vasták az interpelláciős könyvet, amelybe 10 interpellációt jegyeztek be. Az inter­pellációkra 7«2 órakor térnek át. Folytatják az indemnitás tárgyalását. Az első felszólaló Homonnay Tivadar tilta­kozik az ellen, hogy az ellenzőket úgy állítsák be, mintha miattok nem kapták volna meg a tisztviselők l-én a fizetésü­ket, Ők az indemnitáshoz feltétlenül hozzá akartak szólni. A tegnap kiadott pénzügy- miniszteri rendelet a tisztviselő kérdés tekintetében a közalkalmazottakat meg döbbentette. Részletesen foglalkozik a ren­delettel és kéri a sajtót, hogy támogassa nehéz munkájában. Nem mondja, hogy a kormány nem akar segíteni. Nem állítja azt, hogy nem tud segíteni a helyzeten. Egyik másik miniszter részéről sok jő indulatot tapasztal, mégis több eredményt szeretne látni. A drágaság szempontjából nem lehet a tisztviselők fizetéséről, hanem csak csökkenéséről szólni. Azzal, hogy el­hitetik a közvéleménnyel, hogy a tisztvi­selők segélyét 90% nal emelték, az egyes kereskedelmi osztályokat izgatják a tiszt­viselők ellen. Hosszasan fejtegeti a tisztviselők 1867. óta hangoztatott kívánságait, amely­nek orvoslását sohasem nyerték meg. A közalkalmazottak ma rendkívüli segélyek­ből élnek, törzsfizetésük olyan minimális, hogy ezt a kölcsönök elemésztik. A kor* mányzatnak az 1893. évi 14. törvénycikk alapjára kell helyezkedni és a drágaság­hoz mérten kell megállapítani a tisa|vise- lők fizetését. El kell törölni minden drá­gasági pótlékot, vagy rendkívüli segélyt. Ez lehet igazán helyes, de nem képezheti alapját a fizetésrendezósnek. Ezután a nevelési járulékokra é« családi pótlékokra vonatkozó igényjogo sultságát kereset vagy jövedelem érték­határának felemelését kéri és indokolja. Határozati javaslatot nyújt be. Hatalmazza fel a nemzetgyűlés a kormányt, hogy a nevelési járulékra és a családi pótlékokra vonatkozó igényjogosultságokat kizáró jö­vedelmi vagy kereseti értékhatárt esetról- esetre, rendeleti úton állapítsa meg és pedig mindenkor a közszolgálati alkalma­nemzetközi ellenőrző missziónak szeme előtt. Mi egyenes űton járunk. Nyíltan cselekszünk és helyesen tesszük, amit te szünk. De a csehek dühösek érte, mert nem merik, meg nem is fogják utánunk csinálni. zottak jövedelméhez igazodó összegben. Kifogásolja, hogy a kereseti adót kétsze­resen fizetik a közalkalmazottak, még pedig munkában és készpénzben. Határo­zati javaslatot nyújt be. Utasítsa a nem­zetgyűlés a kormányt, hogy terjessze a nemzetgyűlés elé az 1923. évi XXIII. tör vénycikk módosítására nézve olyan javas­latot, amelyek a közszolgálati alkalma­zottak adómentes keresetének összegét lényegesen felemeli és csökkenti az adó­tételek összeget; továbbá a lakpénz és a többi terhes illetményeket vonják ki az adóalapok közül, nem különben vegyék figyelembe az adótételek megállapításánál a gyermekek számát is. Részletesen indo­kolja az óradijak felemelésének szüksé­gességét. Határozati javaslatot nyújt be: Utasítsa a nemzetgyűlés a kormányt, hogy a megállapított hivatalos időn túl a mun­káért járó dijak mindenkor a gazda­sági helyzetnek megfelelően állapíttassa­nak meg. öreg diákok közgyűlése. Eger, 923. junius 28 A Ciszterci Diákok Szövetségének Egri Osztálya, mely most egy éve alakult meg, Péter-Pál napján taítja első rendes közgyűlését a Szent Bernát főgimnázium tornatermében. Az öreg diákok, lehetőleg családostúl, résztvesznek az évzáró hálaadó szent misén, amely 8 órakor kezdődik a ciszt. konvent templomában. Ugyancsak meg­jelennek a főgimnáziumi évzáró ünnep ségen, mely után — féltizenegy órakor — megtartják a közgyűlést Babocsay Sándor kormányfőtanácsos elnöklóse mellett. Az elnöki megnyitó után a titkári és pénztárosi jelentést terjesztik elő az illetékes tisztviselők, majd az indítványo­kat tárgyalják le. Az öreg diákokat ezúton is meghívja a Te Deumra, évzáró-ünnepre és közgyű­lésre az Osztály elnöksége. A magyar követ az olasz kormánynál. Róma. MTI. Nemes Antal, Magyar- ország kvirináli követe, az olasz kormány­nál tolmácsolta a magyar kormány mély séges részvételét az Etna pusztítása felett. Ismét a tisztviselőkórdés a Ház előtt. t X

Next

/
Oldalképek
Tartalom