Egri Népújság - napilap, 1923/1
1923-06-27 / 143. szám
Ara 40 korona, Eger, 1923. június 27. szerda. XL évf. 143. # # m sz. Előfizetési dijak postai szállítással Egg hóra . . 900 K | Egész és félévi előfizetést Negyed évre 2600 K I ■— nem fogadunk el. Hetesek □cm. 15 K. Kishirdetések szavanként 15 K. POLITIKAI NAPILAP. Felelős szerkesztő: BHEZNRYIMRE. Szerkesztőség: Eger, Líceum. Kiadóhivatal: Líceumi nyomda. Telefon szám 11. A kisebbségek jogai. Eger, 923. junius 26. A Bethlen-kormány — addig is, míg a törvényhozás 6rről másként nem intézkedik — rendeletben kodifikálja most a magyar területen élő nemzetiségi kisebbségek jogait. Az új szabályzat nemcsak megújítása, hanem továbbfejlesztése é3 kiépítése annak a jogrendnek, melyet másajkú honfitársaink politikai jogainak oltalmára, 1868 ban a nemzetiségek egyenjogúságáról szóló törvénycikk alapozott meg s az 1919, évi magyar kormányrendelet a háború után megváltozott viszonyokra alkalmazott. Az új rendszabály kapcsán kettős cél lebegett a kormányunk szeme előtt. Egyik célközvetetlenül az, hogy a legpontosabban eleget tegyen Csonka - Magyarország a trianoni béke kikötéseinek a kisebbségek nyelvi szabadságaira vonatkozóan. A másik cél közvetett természetű: példát akar mutatni s ebben mintának kíván elüljárni a kisebbségek jogainak és szabadságának biztosításával a szomszéd államok, a kis- antant országai előtt, hogy a viszonosság elvénél fogva, hasonló biztosítékok legyenek kivánhatők ezektől is, a megszállott területeken élő magyar véreink érdekében. A Bethlen-kormány rendeleta demokratikus- szellem dolgában jóval messzebb megy az 1868 : XL. törvény, vagy az 1919. évi rendelet határainál. Sőt sok tekintetben túltesz a trianoni békeszerződés kívánalmain. Megengedi a nemzetiségeknek nyelvük használatát a hivatalos eljárás ban; jegyzőkönyvi, tárgyaló nyelv gyanánt a községházán, megyeháznál, sőt az országos kormánnyal való érintkezés esetén is. Csupán azt Köti ki a közigazgatás egysége érdekében, hogy az állam hivatalos nyeive mellett, mely kötelező marad továbbra is, a kisebbségi nyelvek jogának az iratok hiteles fordításaival tegyenek eleget annyiszor, ahányszor ezt bármelyik nemzetiségű fél kívánni fogja. Ily esetben a fél magára nézve a fordított szöveget tekintheti tudomásul veendőnek. Hasonló eljárást követ a rendelet a törvénykezés területén, a periratok, szóbeli vallomástétei s az egész perrendtartás dolgában is, bőven gondoskodva hites tolmácsokról és fordítókról az egész vonalon anélkül, hogy az igazságszolgáltatás egységét föláldozná. A közművelődési intézmények életében e rendelet a teljes egyenjogúság elvét alkalmazza. Az államnyelv kötelező tanítását fenntartja ugyan minden iskolára nézve, de a tanítási nyelv dolgában minden hazai idiómának lehetővé teszi az érvényesülést. Tantárggyá teszi a nemzetiségek nyelvét, ezeken a nyelveken enged tanítani más nemzetiségű iskolákban s párhuzamos osztályokat helyez kilátásba a más ajkú növendékek számára a polgári és középiskolában. Végül katedra felállítását rendeli el a tudomány-egyetemen a kisebbségi nyelvek művelésére. Csonka Magyarország eszerint, Bethlen politikája értelmében, nemcsak a trianoni béke határozatait teljesíti, hanem világító példát is ad arra, hogyan kell a kisebbségek jogait rendezett államban Budapest MTI. A nemzetgyűlés mai ülését V4I2 órakor nyitotta meg Szcitovszky Béla elnök. Jelenti, hogy az olasz képviselőház elnökétől a következő távirat érkezett. A magyar nemzetgyűlés elnökének: Budapest. Verőfényes szicíliai partvidékünkre a rejtelmes természeti erőütől mért csapás alkalmával oly figyelmes megnyilvánulást és meleg együttérzést az olasz képviselőház nevében köszönöm és örömmel tudatom, hogy a veszedelem súlyossága enyhülőben van. Küldöm viszonzásul a lovagias magyar kartársaknak a mi törvényhozó testületünk szívélyes üdvözletét. Nikola s, k. képviselőházi elnök. Farkas Tibor a házszabályokhoz szól. Kifogásolja, hogy a pénzügyminiszter az indemnitás tárgyalása alatt nincsen jelen és nem tájékoztatja a nemzetgyűlést a pénzügyi helyzetről, valamint azokról a j tervekről, amelyek megvalósításától a pénzügyi és a gazdasági helyzet megja- vulását remélik. Az 1848 évi 3. törvénycikk 9. parag- | megbecsülni és oltalmazni. A nagyantant e példából látni fogja a magyar politika szellemét, erkölcsét, igazságérzetét. De mértéket ia láthat benne arra, hogy milyen szellemet, erkölcsöt és igazságérzetet várunk el méltán mi is a kisantant kormányaitól, melyeket a kisebbségek oltalmazására éppen úgy kötelez a békeszerződés, amelyet azonban eddig lábbal tapostak és Páris — felült nekik. rafusa alapján indítványozza, hogy kötelezze a nemzetgyűlés a pénzügyminisztert, hogy a holnapi ülésen jelenjék meg és tájékoztassa a nemzetgyűlést az ország pénzügyi helyzetéről. A Ház többsége az indítványt elveti. Ezután a nemzetgyűlés több bizottságának új tagját választják meg. Azután a Ház áttér az indemnitás folytatólagos tárgyalására. Kabók Lajos kijelenti, hogy a szoci- álisták az indemnitás vitáját még akkor is végig harcolják, hogy ha a kormány nem is szól hozzá. — Szóvá teszi a kormány legutóbbi eljárását, amely a Népszava utcai árúsításának jogát egy évre megszünteti. A betiltást politikai okokra vezeti vissza, szerinte a gyülekezési, egyesülési és a sajtószabadság megsértéséről van sző . . . Kabók felolvas egy cikket, amely miatt a Népszava árúsítási jogát megvonták. Az elnök figyelmezteti, hogy a cikket egész terjedelmében nincsen jogában felolvasni. (Az ülés tart.) Az olasz törvényhozó testület táviratban köszönte meg a Ház részvétét. I ha atyja, gyámja oly szegény, hogy az iskoláztatás költségeit nem bírja. A ianulmányi eredmény tekintetében a kormány csak azokat segélyezi, akik 1 előző évi bizonyítványukban legalább jó- rendűek voltak. Az évi ösztöndíj értéke helyben ta nulő középiskolások számára a IV. osztá s lyig 10, vidéken tanulók számára 15 ezer korona. A középiskolák négy felsőosztá- 1 lyában pedig és az ezekkel egyenlő arányú intézetekben 12,500, illetve 17,500 K. A főiskolások ösztöndíja 15, illetve 1 20,000 korona. A tanoncok 8—20.000 korona ösztöndíjban részesülnek. A pályázati hirdetést a népjóléti miniszter annak idején a Budapesti Közlöny- 1 ben teszi közzé, ugyancsak ó adományozza az ösztöndíiakat A kormány gondoskodott az elesettek s a hadirokkantak gyermekeinek taníttatásáról. Eger, 1923. június 25. A hivatalos lep vasárnapi száma a in. kir. minisztérium nagyjelentőségű rendeletét közli, a nem hivatásos állományból származó hadirokkantak gyermekeinek és a hadiárváknak ösztöndíjban ée intézeti ellátásban való részesítéséről. A rendelet szerint a hadiárvák és s rokkantak gyermekei középfokú és főiskolai tanűlmányaik folytatására óvről- ővre ösztöndíjban és intézeti (árvaházi) elhelyezésben részesülnek. Az ösztöndíjakat elnyerhetik mindazok, akik felsőbb tanulmányok esetén a 24., tanonckiképzós esetén pedig életük 18. évét még nem töltötték be s megfelelő magaviseletét és szorgalmat tanúsítanak ;
