Egri Népújság - napilap, 1923/1

1923-06-17 / 135. szám

Előfizetési dijak postai szállítással Egg hóra . . 900 K I Egész és félévi előfizetést Negged évre 2600 K I — nem fogadunk el. fedetések □ cm. 15 K. Kishirdetések szavasként 15 K. POLITIKAI NAPILAP. Felelős szerkesztő: BHEZNAYIMRE. Szerkesztőség: Eger, Líceum. Kiadóhivatal: Líceumi nyomda. Telefon szám 11. Hajótörés Eger, 1923. június 16. Bulgáriában diadalmaskodott a nem­zeti irányú forradalom s elsöpörte helyé­ről az eddigi országroníő rendszert vezé­rével, táborkarával, közkatonáival együtt. Ebben a BalkánáJlamban, mely leg- először roppant meg a világháború küz­delmei során, névlegesen az úgynevezett parasztpárt volt az uralmon. Úgy értendő ez, hogy ennek a pártnak köpönyege alatt garázdálkodott Sztambulinszki és titkos kommunista vezérkara. Úgyszólván teljes diktatúra volt ez a kormányzás az alkotmányosság álarca alatt — s eluyomott mindent, amit a jog, törvény és igazság megkövetelt volna. A legteljesebb terror alatt volt a bolgár nép e az a legsajátságosabb, hogy mindez éppen a bolgár nép, a parasztság nevé­ben folyt immár több egy événél. Úgy volt ott is, mint minden más le­győzött államban. Felszínre került a szenny, a szemét s a politika zavaros hullámainak felszínén meg is maradt. Hogy pedig el­fogadó atőbbá tegye magát és politikáját, a parasztpártba férkőzött be, amelynek révén a nagy tömegeket magához vonta. A kalandorok, akiknek legfőbb támaszai a kommunisták voltak, egyelőre még nem szovjetet csináltak, de már a legutóbbi választás valósággal annak jegyében folyt le. És Bulgária azon az úton volt már, hogy Oroszország sorsára jut, mert köz gazdasága és kulturális élete teljesen le­romlott. Ha pedig megmozdultak kisebb- nagyobb csoportok az embertelen uralom ellen: tömegesen jött a golyó, meg az akasztófa. Ezt az állapotot törte meg a most le­zajlott forradalom, melynek révén bealko Dyult úgy a kommunistáknak, mint a las- sankint összezsugorodott parasztpártnak. Még a nép egyszerű, de józan gyermekei is belátták, hogy a nemzetellenes osztály- uralom végkép tönkre teszi az országot. Ez az oka annak, hogy a nagyhatalmú miniszterelnöknek alig maradt pár száz legbensőbb híve, ellenben az egész or­szág föilélegzett, hogy a kalandorpolitiku sokat lerázhatta a nyakáról. Ismét egy hajótörés érte tehát a vö­rösöket, akiket sehol sem látnak szívesen. Egymásután ábrándulnak ki mindenütt az ő lehetetlen és erőszakolt elveikből s las- sankint vesztik el lábuk alól a talajt, mint Ausztriában, vagy forradalmin úton, mint a bolgároknál. Sir William Goo i Egerben. Eger, 1923. június 16. Pénteken este Sir William Good, az angol alsóház tagja s Anglia képviselője a jővátételi bizottságban, Egerbe érkezett. Az angol kiküldöttet a külügyminisztérium egyik beosztott titkára kalauzolja s az van a kíséretében. Az angol vendég tanulmányúton van Magyarországon. Derék jóbarátunk, aki már az aagol alsőházban többször fel­szólalt a magyar igazság mellett. A leg­utóbbi napokban Sátoraljaújhelyen járt és elszörnyűködött a trianoni béke által megszabott furcsa határvonalon, amelyet pl. Sátoraljaújhelyen is meghúztak. Itt ugyanig a városi vízvezeték telepe cseh területre esik. Sátoraljaújhelyből Miskolcra ment az angol vendég, ahol a vasgyárat, majd Lillafüredet és Hámort tekintette meg. Sir William Goode pénteken este 9 órakor érkezett meg Egerbe s Szmrecsányi Lajos dr. érsekfőpásztor látta vendégül. Innen szombaton délután utazott el s leg­közelebbi állomása Hatvan lesz, ahol egy mintagazda6ágot fog tanulmányozni. Diák-világkongresszus Parádfürdön. Párád, 1923. jún. 16. Vármegyénk gyöngyszeme, a kies Parádfürdó ma. a művelt világ érdeklő­désének szférájába került. The World’s Student Christian Fe­deration tartja itt tiz napon keresztül kon­ferenciáját. 32 ország 112 delegátusa — ifjak és nők a világ minden részéből — igyekszik e gyógyhelyre, megbeszélni a keresztény diákság világügyét. Anglia, Franciaország. Németország, Bulgária, Görögország, Len­gyelország, Magyarország, Románia, Svájc, Csehszlovákia, Jugoszlávia, Svédország, Hollandia, Norvégország, Amerika, Űjzó- land, Japán, Délafrika diáksága van kép­viselve. Bostonból az egyetem rektora Elliot, Svájcból Hoffmann titkár jelen­tek meg. A kálkápolnai állomáson át 3 kupé­ban utazik a társaság. A magyar diákok és a kongresszus vezetője Mikecz Ödön dr. Felkeresem a régi szabolcsi ismerőst. Elökeriti Radnai, a »Magyarság« tudósí­tója. Míg találkozunk, már a harmadik kocsit járom, ahol férfiak ős nők hangos beszélgetésbe bocsátkoztak. Előttem ala­csony, pufók arcú lapp hallgatőnő hall­gat, írásaiba van elmerülve. Bal felől an­golok. Egy csoportban férfi éa 3 nó. A nők a »God save the king«-et intonálják, rádu- rűzsol az egész társaság; az ausztráliai hölgy pedig a divatos kalapja alól mé lyen figyeli az epizódot. Megérkezik Mikecz. Kölcsönös üd­vözlés után elmondja, Párádon lesz a kongresszus. Ma, pénteken este, az első ülés. Az albizottságok dolga megállapí­tani, mily nyelven történjék a tárgyalás. Úgy hiszi, az angol és a német győz. E két nemzet erősen van képviselve. Talán a francia nyelv is mint kisegítő talál el­fogadásra. — És a téma mi lesz ? — Óh nagyon sok ! A diákság fel- segélyezése. Ez a főpontunk. Tavaly 60 millió svájci frankot fordítottunk a 60 ezer diák támogatására. Mi magyarok a főiskolai hallgatók lakásegészségügyét sze retnók előtérbe tolni. Egy georgiai pedig — elvesztett ha­záját, a hazából kiüldözött diákság nyo­morát hirdeti. Agitál a szovjet ellen. — Hogyan határozták el, hogy a kongresszust Magyarországon tartják ? — Géniben, ahol az európai központ székel, a Népszövetség albizottságának titkárát Haletzky, varsói egyetemi tanárt rábírtam, hogy a kongresszus itt tartas­sák. Gólt értem. Kezembe nyomta lapjukat az »Új Élet«-et, amely felsorolja a kongresszus tagjait. Ebből megtudom, ez a II. konfe­rencia. A múlt évit Csehszlovákiában, Tarnovban tartották. Ray angol delegátus a lap bevezet© soraiban azt mondja: »Európa kultúrájá­nak fenntartója az intellektuális osztály. Ezt az osztályt támogatni kell, különben Európa visszaaülyed. A béke, az igazság és a szeretet a mi országunk, ennek ural­mát akarjuk.« — Kedves Elliot úr! úgy látom, hogy a francia, olasz, spanyol diákok küldöttjei hiányoznak, a franciák is csak 3 taggal vannak képviselve — Óh kérem, van olaszunk is. Ro­senfeld. — Igen Rosenfeld — mondom magam­ban. — Különben v an kongreganistánk ia. A kath. szervezetek delegátusait nem láttam. A tagok kilenctizedrésze protes­tánsokból rekrutálődik. A delegátusok férfitagjai Párádra a vasúti állomástól az utat gyalog, a hölgyek kocsin tették meg. A fürdőigazgatőság mindent elkövetett, hogy a hires magyar vendégszeretet dicsfényére ne boruljon árny. Különben az árak jő magasak. Ebéd, három fogás, 6000 K, bor 400 K, palack­sör 286 K. Nekünk sok, idegen valutában nem oly sok. Elváltunk. A társaság elhelyezkedett, hogy komoly munkát végezzen. A szoli­daritás hozta tehát össze a polyglott tár­saságot a világ négy tájáról, az eszme diadala lett a parádi 10 napos diák világ­gyűlés. Dr. Cs. L. Fogházbüntetések a Felvidéken a magyar Himnusz miatt. Miskolcz, 1923. június 16. A rimaszombati cseh törvényszék Ruszkay István csizi ref. tanítót közrend- háborításőrt, mert egy zárt vizsgálaton a gyermekekkel a magyar Himnuszt éne keltette el — egy hónapi fogházra ítélte, jóllehet a tárgyaláson bebizonyosodott, hogy a tanító a gyermekekkel a cseh hi­vatalos tantervben benne lévő s felettes hatóságoktól elfogadott tananyagból éne­keltette el a 36. zsoltárt, amely a magyar Himnuszt tartalmazza. Az iskolaszéki elnök, valamint az egyházi közegek eskü alatt vallották, hogy oly rendeletet, mely a jóváhagyott tanterv vonatkozó részét megváltoztatja, vagy a 36. zsoltár éneklését eltiltaná : a mai napig nem adtak ki. A kassai Himnusz-pörben a legfel­sőbb cseh törvényszék is most hozta meg az ítéletet. Jaczkő Margit kassai úrileányt, mert 1921. Szent István napján a kassai dómban a Himnuszt énekelte, 2 heti ál­lamfogházra és 200 szokol pénzbüntetésre ítélte.

Next

/
Oldalképek
Tartalom