Egri Népújság - napilap, 1923/1
1923-06-15 / 133. szám
2 EGRI NÉPÚJSÁG 1923. június 15. Hevesvármegye törvényhatósági bizottsága folyó hó 19-én tartja rendes közgyűlését. A tárgysorozat fontosabb pontjai. Eger, 1923. június 14. Hevesvármegye törvényhatósági bizottsága f. hó 19-én délelőtt 10 órakor tartja a Vármegyeház nagytermében rendes közgyűlését. A közgyűlést megelőzően az állandó választmány a tárgyak előkészítése végett, í. hó 18 án, hétfőn délután 4 órakor a vármegye székházának kistermében tart gyűlést. A tárgysorozat fontosabb pontjai a következők : Az alispán előterjesztése új járás szervezése ügyében (5. p.); a vármegyei háztartási alapra szükséges póthitel megállapítása (6. p.); a vármegyei tisztviselők gyakorlati kiképzéséről alkotott várm. szabályrendelet alapján alkotott vizsgáló-bizottság tagjainak megválasztása (8. p.); a kijelölő választmány megalakítása és az üresedésben lévő tiszafüredi főszolgabirői, az újonnan rendszeresített árvaszéki ülnöki, három szolgabirói állásnak s az állások betöltése folytán esetleg megüresedő állásoknak választás útján való betöltése (9. p.); Szatmár vármegye közönségének átirata az egyetemi ifjúságot ért sérelem megtorlása tárgyában (10. p). Cianádvármegye átirata a vasúti me- netdij-kedvezményekről alkotott rendelet a köztisztviselőkre vonatkozó részének enyhítése tárgyában (11. p.);Pestvm. átirata a munkásvédelem kifejlesztése ügyében (12.); Jász-Nagy Kun-Szolnok vármegye átirata a nemzetgyűlési házszabályok revíziója tárgyában (13) ; Debreczen szabad kir. város átirata az általános kereseti adó kivetésének elhalasztását kérelmező rendelet hatályon kívül helyezése tárgyában. (15); a Magyar Nemzeti Szövetség átirata a nemzeti hadsereg zászlajának megadandó tisztelet kötelezővé tétele tárgyában (16); néhai Zalár Józsefnek a költőalispán sírjának rendbehozatala (17); Esztergom megye határozata az új országhatáron túl lakók ingatlanszerzése ügyében (23); a Vármegyei Kéményseprő Munkaadók és Munkások Országos Egyesületének kérelme a kéményseprési díjak fölemelése tárgyában (25). A Bornemissza cserkészcsapat zászlója. Eger, 1923. június 14. Az *Egri Népújság« már hirt adott arról, hogy vasárnap délelőtt a minoriták templomában a Bornemissza - cserkészek zászlaját avatják fel ünnepélyesen. A remekbe készült, négyzetméter nagyságú zászló anyaga fehér selyem. Az egyik oldalon a cserkészliliom a magyar koronával, színes árnyalatú tűfestéssel hímzett. A liliom halaványzöldes árnyalatú, míg a korona, aranysárga selyemhímzés, ékkövekkel. A liliom alatt a cserkészek jelszava: »Légy résen !« olvas ható. A felső jobb sarkot cseriével, az alsó balsarkot pedig babérlevél-füzér övezi, applikáciős hímzéssel. A zászló másik oldalát Sz. Imre herceg olajfestésű képe díszíti, melyet egy budapesti művész festett s amelyet arany- szin selyemhimzésű flitteres keret vesz körül. A kép felett: *212. sz. Bornemissza cserkészcsapat^ alatta pedig : »Eger, 1922 —23< van aranyszínű selyemmel behi- mezve. A bal felső sarokban babér, a jobb alsó sarokban pedig cserlevél látható. A rendkívüli ízléses és díszes zászlót Greskovits Lajos tervezte, mig a művészies kivitelű és nagy kézügyességet feltételező hímzést Frank Margit főszékesegyházi énekesnő készítette, ki a nemes cél iránti tekintetből díjtalanul hímezte meg a cierkészek zászlóját. A zászlóanyai tisztet Gáspárdy Gyulánó vállalta, ki egy értékes, nemzeti színű selyem-szalagot ajándékoz, ezüst hímzésű felirattal. A sza lag hímzését özv. Tóth Sándornő végezte. A zászló értéke mintegy 100,000 korona a költségeit adományokból fedezik. Mint értesültünk, a zászlóavatást Kris- ton Endre apát-kanonok végzi. BMmi" ■ ■ < ■ ..........-■■■*■-' ■ ■ 1 K itűnő termésre számítanak Kecskeméten és Nagykőrösön. Kecskemét. MTI. A Magyar Curir írja: ügy Kecskeméten, mint Nagykőrösön, csonka Magyarország e két legnagyobb gyümölcs- és zöldségtermelő-helyén, kitűnő termésre számítanak. A jelentések szerint a tavalyi 2600 vaggon gyümölcs és zöldség exporttal szemben az idén több mint 3000 vaggon árú kivitelét veszik számításba. Ebből 50% bécsi piacra kerül, 35°/o ot Csehország, 15%-ot pedig a német piacon helyeznek el. A szőlőben is elsőrendű termés ígérkezik. Kecskemétről és Nagykőrösről ezerezer vaggon kivitelére számítanak. Az idei gyümölcs-árakra jellemző, hogy az egyiK kecskeméti gazdától 1 millió K ért kérik másfélholdon levő szőlőjének barack termését. KIS HÍREK a nagyvilágból Külföld. Százezer ember vonul Szófia ellen. — Ellentétes hírek jönnek a bolgár forradalomról. — Anglia teljes erővel dolgozik a francia—német megegyezésen. — Egy francia borkereskedő lefejeztette magát a St. Pierre templomtorony óramutatójával. — Folynak Rómában a magyar- olasz pénzügyi tárgyalások. — A görög, román és délszláv kormány közösen foglalt állást a bolgár kérdésben. — A Globe amerikai újság mozgalmat indított a magyar gyermekekért. Magyarország. A fővárosi alkalmazottak rendkívüli ülést hívnak össze fizetésAz aggteleki cseppkőbarlang megnyitása. Ózd, 1923. jún. 14. Markó Miklós, a Gömöri Kör, és a menekült Kárpát-Egyesület támogatásával mozgalmat indított az aggteleki cseppkőbarlang felkarolására. A barlang, amely 9 km. hosszúságban fekszik a föld alatt Gömör, Abauj és a trianoni határ szélén húzódik. Legközelebbi állomásai Tornaalja és Pelsőcz — a cseheké lettek. E miatt ma körülményesebb a megközelítése ; Putnok- tól 30 km. az út oda, az abauji Szín ál lomástól pedig a jősvafői bejáratig 10 km. Hogy a méreteiben is impozáns barlangot a Budapesten időző újságírókkal megismertessék, elhatározták, hogy országos ünnepségek között nyitják meg újra a barlangot. Hatásos éjtszakai ünneppel fogják megülni benne Petőfi Sándornak, Andrássy Gyula grófnak és Pákh Albert- nek születési centennáriumát. Az ünnepségek iránt már most is nagy az érdeklődés Gömör székhelyén, Putnok társadalmi köreiben, ahonnét egy egy kisebb tűzoltó-csapat, álén Friedl uradalmi igazgatóval, részt vesz az aggteleki barlang nagytermének kivilágításában, akikhez az ózdi vasgyáriak is csatlakoznak. Csak kevesen tudják, hogy a tavalyi nagy havazások miatt az árvíz a barlangban nagy kárt okozott. A Stix és Acheron kiáradtak és 3—4 hidat elvittek a barlangban. Ezek helyreállítása időbe kerül, így a barlang megnyitása Péter-Pál nap ján lesz, amelynek műsora a következő: A vendégek, a Petőfi-Társaság tagjai a reggeli vonattal indulnak el Budapestről. Este 8 órakor ismerkedés a barlang előtti akácos parkban, - ahol Fornet gömöri alispán és Eöttövényi Olivér ny. főispán üdvözli a vendégeket. Féltizkor mindenki egy szál égő gyertyával kezében vonul le a barlangba. Egy órai gyaloglás után a barlang nagy termében az ózdi dalárda és zenekar nyitja meg az ünnepséget a Hiszekeggyel és a Himnusz- szál. Ezután Pékár Gyula méltatja a volt gömöri táblabirőnak.majdPetőfiSándornak emlékét és föltárja a költő gömöri életének néhány epizódját. Ezután Vikár Béla a vármegye nagy szülöttéről, id. Andrássy Gyula grófról mond emlékbeszédet, mit Szathmáry István dr. szavalata követ. Utánna az ózdi dalárda Petőfi-dalokat énekel. Szünet után Szigetváry Iváu dr. Pákh Albert munkásságát méltatja. Majd Komoróczy Miklós tanár beszél a néphez ékes palóc nyelven Szerepel még Hegyi Anna énekművésznő is. A lélekemelő földalatti ünnepélyt az ózdi dalárda énekkara és zenekara fejezi be. Az idegen újságírókat Ragályon, Balassa Ferencné látja vendégül. Az Aranygyapjas-rend megkezdi működését. Budapest. MTI. Magyar Curir írja. Az Aranygyapjas-rend Ausztriában élő tagjai, a Becs melletti Bádenben Hodicz Artur gr., Károly király volt kabinetirodafőnökének elnöklete alatt értekezletet tartottak, melyen Ferenc Szalvátor főherceg is megjelent. Az értekezlet elhatározta, hogy az Aranygyapjas rend újra megkezdi működését és Ottó király nagykorúsítá- sáig Hodicz gróf vezeti az Aranygyapjas- rend ügyeit. Az Aranygyapjas-rend főnöke ugyanis a mindenkori Habsburgház feje, még abban az esetben is, ha nem gyakorol uralkodói jogokat. A trianoni békeszerződés ezeket a jogokat nem érinti és a múlt évben megtartott családi tanács a Habsburgház fejéül a kiskorú Ottó királyt ismerte el.
