Egri Népújság - napilap, 1923/1
1923-06-14 / 132. szám
Ára 40 korona. Eger, 1923. június 14. csütörtök XL évf. 132. sz. jr Előfizetési dijak postai szállítással Egy hóra . . 900 K I Egész és félévi előfizetést Negyed évre 2600 K ---- nem fogadunk el. l irdetések Q cm. 15 K. Kihirdetések szavanként 15 K. POLITIKAI NAPILAP. Felelős szerkesztő: BBEZNÄYIMRE Szerkesztőség: Eger, Líceum. Kiadóhivatal: Líceumi nyomda Telefon szám 11. Ä belgrádi gyujtózsinór. Eger, 1923. június 13. A világháború kanócát Szarajevóban gyújtották meg, de a parazsat Belgrádből vitték oda. Azóta Európa szintje veszedelmes földrengéses terület. Soha nem le hét tudni, hogy a láva honnan tör ki b hol pusztít végig. A megcsonkított Magyarország tüzethányő «kisantant-vulká- nokkal» van körülvéve. Alig alszik ki az egyik, a másik már füstölög, bombákat hajigái, kénköves gázt lövell. És a célpont mindig a mi szerencsétlen kis Magyar- országunk. Most ismét Belgrádban látják elérkezettnek az idejét, hogy kirohanjanak ellenünk. Ez a kirohanás leplezetlenül ki is jelenti, hogy vele Nincsics szerb külügyminiszter a magyar kölcsön ügyét akarja megnehezíteni. Nekünk, magyaroknak, az ilyen alaptalan rágalmazások ma már, — amikor Bethlen István gróf megjárta a külföldet, tájékoztatott és tájékozódott, — nem ártanak annyira, mint ahogy azt Belgrádban óhajtják. A kisaníant eme rágalomhadjárata precíziós pontossággal következik be minden olyan alkalommal, mikor lényegesebb külpolitikai ügyünk kerül Európa asztalára b ezt ma már a nagyantantnak is észre kell vennie. — A kisantant elóbb-utőbb rá fog fizetni erre a politikájára. Az örökös «farkas-kiabálással» úgy járnak, mint a mesebeli pásztor, aki hazug ordítozásával gyakran kicsődítette a falu lakosságát s amikor egyszer igazán jött a farkas, — senki sem hitte el neki. A magyar miniszterelnök lépten-nyo mon hangoztatja, hogy a kisantanttal való barátságra törekszik. Ennek az érdekében fáradozik s a belgrádi válasz az, hogy diplomáciai megbízottunkat is internáltatni szeretnék. Az a nemzet teszi ezt, amelyik ismerheti a magyar lovagiasságot még abból az időből, mikor a világháború kanócát Szarajevóban meggyuj- tották. Vajdájuk, Putnik, aki a szerb hadműveletek irányítója volt, 1914-ben, mikor a világháború kockáját már elvetették, szabadon kocsizhatott ki Magyarországból. Nincsics beszéde ismét nem szolgál mást, mint gyújtogatást. Célját legjobban kifejezi az a közbekiáltás, amelyik a beszéd nyomán elhangzott: «Okkupálni kell Magyarországot!» Ezt azonban nem fogják megtenni. Nem pedig azért, mert Magyarország parányi okát sem szolgáltatja még ilyen körülmények között sem annak, hogy a diplomáciában komoly konfliktusok legyenek. Haladunk tovább becsületesen, igazságunk teljes tudatában a mi utunkon. A kisantant kohójából nem ez az első rágalom ellenünk és nem is az utolsó, jól tudjuk. Nincsics (beszédét jellemzi még, hogy semmiféle konkrétummal nincsen alátámasztva. Az egész beszéd a levegő ben lóg, semmire ráépítve nincs, a talapzatot egyedül az a kijelentés adja meg számára, hogy a magyar kölcsön ügyét minden eszközzel meg akarják akadályozni. Nincsics szerb alattvalók internálásáról és halálra ítéléséről beszél, de egy Budapest MTI. A nemzetgyűlés mai ülését 3/« 11 órakor nyitotta meg Huszár Károly alelnök. Dabasy-Halász Móric, a közlekedési és közgazdasági együttes bizottság előadója, beterjeszti a bizottság jelentését az országos közlekedési tervezetről szőlő törvényjavaslat tárgyalására. Láng János, a közlekedési bizottság előadója, beterjeszti jelentését a közutak- ről és vámokról szóló törvényjavaslat némely rendelkezésének megváltoztatása tárgyában. Ezután áttérnek a nagy taglétszámú szövetkezetek közgyűlésének, választott küldöttekkel való megtartásáról szőlő törvényjavaslatnak érdemében való tárgyalására. Győrfy előadó ismerteti a javaslatot, s kéri a javaslatnak általánosságban ős részleteiben való elfogadását. Peidl Gyula az első felszólaló. A sző vetkezeti eszmét helyesnek tartja. A javaslatot elfogadja. Győrfy Imre előadó röviden reflektál a felszólalásra. Ezután a Ház a törvényHatvantiét diák kapott érettségi bizonyítványt a ciszt. főgimnáziumban. Eger, 923. junius 13. Ma, f. hó 13-án, szerdán, fejeződtek be az érettségi vizsgálatok a ciszt. Szent Bernát főgimnáziumban. Mázy Engelbert dr. tanker, kir. főigazgató és Kőrösy László dr. kormánybiztos előtt 68 jelölt tett érett gégi vizsgálatot. Jelesen érett 18 növendék (26'4%): Boros Mihály, Branyiczky László, Bruckner József, Fucsek Sándor, Fügedi István, Gonda Keresztély, Hegedűs Armand, Junák Sándor, Licskó Ferenc, Nemecz Gyula, Nyári Pál, Pálos Bernardin, Popini Jenó, Rakovszky István, Réthy Szabó Gábor, Száva János, Tompa Béla, Várallyai Béla. Jól érett: 29 (42 6Vs) Bagaméry József, Berecz Árpád, Boskó Sándor, Budai Lajos, Danassy Károly, Droszt Endre, szóval sem említi, hogy kik ezek. Nem is említheti, mert az egész állítás koholmány, mely mást nem akar, mint Magyarország érdekeinek elgáncsolását. Ebben az alaptalan meghurcoltatásunkban és megrágalmazásunkban a magyar nemzetre ismét nehéz feladat vár. Vezesse minden gondolatában a józan ész, a higgadtság. Felháborodásában ne ragadtassa el magát, hanem fölényes intelligenciájával hárítsa el a feléje csapkodó ráI galmakat. Csöndes volt a nemzetgyűlés mai ülése. Fehér János, Grúber Imre, Gulyás József, Habán György, Halászy Lajos, Halmágyi Tibor, Kiss Jenő, Kiss József, Kolos Jenő, Xoós Antal, Lengyel Antal, Majoros Zoltán, Melcher Gyula, Mlinkó István, Murányi János, Pőcza István, Pfeifer Károly, Poős György, Setét András, Tálos József, Tulacs Bonifác, Türk János, idb. Molnár László. Érett 20 jelölt (29*4°/o) Javító vizsgálatra utasítottak 1 növendéket. Mázy Engelbert dr. kir. tanker, főigazgató délelőtt 10 órakor hirdette ki az eredményt és arra intette az Alma Mater- ból távozó ifjúságot, hogy a keresztény nemzeti ideálok mellett hűségesen tartsanak ki. A matúrusok nevében Fucsek Sándor válaszolt meleg hangú szavakkal s köszönetét fejezte ki mindazok iránt, akiknek részük van abban, nogy ezt a boldog pillanatot megérhették. javaslatot úgy aitaianossagoan, mint részleteiben elfogadja. Mezei Ernő, a külügyi és közjogi bizottság előadója, beterjeszti a bizottság jelentését az osztrák köztársasággal Buda pesten 1922. évi április 10 én kötött választott bírósági megállapodás becikkelyezéséről szóló törvényjavaslatról. Kéri a törvényjavaslatra a sürgősség kimondását Rassay Károly kér szót. Kijelenti, hogy a sürgősség kimondását csak azért he lyesli, hogy a Ház érdemleges törvény- javaslatokkal foglalkozzék. Kénytelen ez1 megállapítani azért, mert a házszabály revíziójára is azért lenne szükség, hogy biztosítsa a nemzetgyűlés munkaképességét. Benárd Ágoston a külügyi bizottság előadója, beterjeszti a bizottság jelentését a pestis, kolera és sárgaláz ellen való védekezés tárgyában kötött nemzetközi egyezményről szóló törvényjavaslatról Ugyancsak kéri a sürgősség kimondását a törvényjavaslatra. A nemzetgyűlés mind a két javaslatra kimondja a sürgősséget.
