Egri Népújság - napilap, 1923/1
1923-06-12 / 130. szám
2 *X*K1 NÉPÚJSÁG 1923. június 12. jón nem becsültük-e túl erőnket. Hiszi, hogy nem. Hiszen nem nagy dolgok alkotása a célunk, hanem a szerény, de állandó munkálkodás. A történelem tanulsága is a mellett szól, hogy a nemzet vigasztalan állapotaiban mindig az iroda-, lom volt az, amely nem engedte csüggedni a lelkeket, hanem előkészítette a talajt az áralakulásra, a boldogabb jövendőre. Ma is ilyen vigasztalan a nemzet sorsa; így a mi szerény, de Gárdonyi szellemében folytatandó munkánk is a nemzet feltámadását szolgálhatja. A XIX. század Magyarországának történelmi alakulását is íróemberek készítették elő. Vidéki irodalmi körök, amelyek csak az eszmék érésének pillanataiban centralizálődtak Pestre. És ma, amikor a centrum Budapest, amelynek irodalmi színvonala helytelen irányban fejlődött és tolódott el, szükség van a decentralizációra, a vidéki irodalmi körök alakulására, melyeknek egészséges, magyar levegőjű, magyar érzés és gondolatvilágból fakadt munkája mentheti meg és vezetheti régi, tiszteletreméltó ösvényére a magyar irodalmat. Minden irányú törekvésünkben Gárdonyi lelke fog vezetni bennünket. Werner Adolf dr. nagy tetszéssel elmondott elnöki székfoglalója után Brez- nay Imre terjesztette elő indítványát, hogy a Gárdonyi-Társaság Eger város védnöksége alatt működjék. Egyhangúan elhatározta a Társaság, hogy ennek elfogadására fölkérik Egerváros képviselőtestületét. Evvel végződött a Gárdonyi-Társaság alakuló gyűlése. Törhetetlen bizalommal nézünk működése elé, mert meg vagyunk győződve arról, hogy a »kis magyar Athén* önmagára talált s munkássága nem tűnik el nyomtalanul a magyar irodalom történetében ! Adja Isten, hogy úgy legyen! **9*«*o*«M*««*eoM*o»t* Matyóország fővárosa ünnepelt. Eger, 1923. június 11. Már napokkal, sőt hetekkel ezelőtt nagy volt a sürgés-forgás Matyőországban. Az első templombúcsú, a Falu-Szövetség kiállítása, Magyarország kormányzójának megjelenése, a pápai követ látogatása tartották lázasan készülődő izgalomban a kedélyeket. Minden testületnek, minden közéleti tevékenységet kifejtő férfiúnak megvolt a maga feladata a hármas ünnep előkészítésében s el kell ismernünk, hogy ezt a társadalmi, vallási és hazafias kötelességet mindenki a leglelkiismeretesebben teljesítette. Ennek aztán, hogy meg is volt az eredménye, az csak természetes: a kö- vesdi ünnep minden tekintetben kitünően sikerült. Jelentőségében azonban túlnőtt a derék matyó-község határain. Az az érdeklődés, amely a kiállítás megnyitása alkalmából megnyilvánult, országos érdeklődés homlokterébe állította Mezőkövesdet, amelynek eredményei bizonyára nemsokára mutatkozni is fognak. A mezőkövesdi ünnepségek lefolyásáról különben a következőkben számol be az Egri Népújság tudósítója. Fogadtatások, üdvözlések. Díszben a virágzó község. Diadalkapuk, zöldben, virágban, nemzeti színben a terek, az utcák. A kiállítás intézői Zsóry főszolgabíró vezetésével elérték azt, hogy a kiállítás teljesen elrendezve várta a főgimnázium helyiségeiben az ünnepélyes megnyitást A gimnázium előcsarnoka művészi ízléssel van feldíszítve, éppen úgy a folyosók és tágas termek is. A kiállított tárgyak a helyükön s a reggeli órákban már az utolsó simításokat végzik a díszítéseken és a kiállítási termekben, a lelkes Bayer igazgató vezetésével. De a vasúti állomás is ünnepi díszt öltött a magas vendégek tiszteletére. Schioppa Lőrinc pápai nuncius, még az éjszaka folyamán Mezőkövesdre érkezett s az éjjelt szalonkocsijában töltötte. Fogadtatása reggel 7 óra 15 perckor volt az állomáson. Szmrecsányi Lajos dr. egri érsek nevében Dutkay Pál apát-kanonok, a székeskáptalan nevében pedig Ridárcsik Imre és Venczell Ede prépost-kanonokok fogadták, míg a kö- vesdi r. k. egyház nevében Kiss László apát-plebános, a járás nevében pedig Zsóry főszolgabíró üdvözölték. A nunciust az útvonalon mindenütt nagy lelkesedéssel ünnepelték. A parochián szállott meg s ott várta meg az ünnep egyházi részének megkezdését. Ugyancsak a vasúti állomáson volt 8 óra 30 perokor a kormányzó feleségének fogadtatása is. Kiss apátplebánós és Zsóry főszolgabíró fogadták, mely után a főméi- tőságú asszony a Jezsuita-rendházba hajtatott. A kormányzó feleségének fogadtatása után érkezett meg József kir. herceg autója is. A királyi herceg hadsegéde, Álgya tábornok kíséretében érkezett, akit a Je- zsuita-rendház előtt P. Jámbor fogadott. A körmenet. Schioppa Lőrinc pápai nuncius 9 órakor a templomba ment, hol P. Jámbor házfőnök üdvözölte. Majd nagymise volt a Jézus Szent Szíve templomában s a szabad ég alatt is, amelyen úgy a pápai követ, valamint a főméltőságű asszony és József főherceg is részt vett. A misék után indult a körmenet, mely páratlan rendben és fénnyel ment végbe s feledhetetlen volt az a kép, amelyet nyújtott. A körmenet az Egri úton keresztül a Fő-utcán át a Templom térig vivő utón haladt végig, oda és vissza. Az útvonalon a rendet kar- szalagos rendezők tartották fönn. A házakat szépen feldíszítették és ablakait kivilágították. A figyelmet mélyen lekötő, áhítatban teljes körmenet után a kormányzó fogadtatása következett. Horthy Miklós kormányzó 12 óra 30 perckor érkezett a pályaudvarra «Túrán» különvonatán. Tekintettel persze arra, hogy a pályaudvar eléggé szűk, ott csupán a küldöttségek helyezkedhettek el, míg a közönség a pályaudvar előtti teret lepte el s ott várta a magas vendég érkezését. Már a kormányzó vonatának bero- bogása előtt a katonai és polgári küldöttségek mind ott voltak kijelölt helyükön. A jobbszárüyon a miskolczi 13. gyalogezred egy dísz-százada, ennek balszárnyán a katonai és polgári hatóságok és Borsod megye képviselői helyezkedtek el. Utánnuk a községek küldöttségei következtek a következő rendben: Mezőkövesd, Mezőkeresztes, Szentistván, Tárd, Cserépváralja, Szihalom, Tibolddarőcz, Rács, Sály, Cserépfalu, Bogács, Szomolya, Borsodszemere, Ostoros, Noszvaj, Egerlövő, Novaj, Bükk- zsérc.Kistálya, Andornak, Keresztespüspöki, Vatta, Mezőnyárád, Egerfarmos, Borsod- ivánka, Borsodgeszt, Alsó- és Felsőábrány, Négyes, Tiszavalk. Üdvözlések. Amint a Túrán befutott, a kormányzó, Magasházy őrnagy, szárnysegéd kíséretében azonnal elnagyta kocsiját, a katonai parancsnokok jelentését fogadta s elvonult a díszszázad arcvonalán. Aztán Borbély Maczky Emil Borsod vármegye főispánjának, Zsóry György Borsod vármegye alispánjának, Zsóry Lajos főszolgabírónak, Kiszely Pál községi főjegyzőnek és Bar- csy József községi bírónak üdvözlését fogadta. A kormányzó kedvesen válaszolt az üdvözlésekre, majd megkezdődött a bevonulás. A menetet lovas csendőrszakasz nyitotta meg, majd utánna 100 főből álló lovas bandérium következett. A maga tarkaságában, fegyelmezettségében megkapó volt ez a bandérium. Kövesd legdaliásabb legényeit, legszebb, díszítésben legpompásabb ruháit, legszebb lovait válogatták össze erre az alkalomra. A matyó népviseletbe öltözött baadérium után díszes fogatokon a kormányzó és kísérete, valamint a polgári és katonai előkelőségek haladtak, majd a külföldi vendégek helyezkedtek el. A menet a Fő utcán végig a parochia elé ment, hol a kormányzót és kíséretét Kiss László apát-plébános látta vendégül, míg a küldöttségek tagjai Zsóry főszolgabírónál ebédeltek. A kiállítás megnyitása. A kormányzót délután Va3 órakor küldöttség hívta meg a kiállítás megnyitására. A gimnázium előcsarnokában Bott- lik István báró, a mezőkövesdi választó- kerület nemzetgyűlési képviselője üdvözölte Magyarország nagyurát, ki ezután a kiállítást megnyitottnak nyilvánította. Majd megtekintette a kiállított tárgyakat, amely szemmel láthatóan minden részletében igen tetszett a kormányzónak, valamint az előkelő vendégeknek. A kiállítás megtekintése után népünnepély volt a gimnázium udvarán, amelyen részt vett festői ruhájában Mezőkövesd népe s amelynek során a kormányzó küldöttségeket fogadott és bemutattatta magának a kiállítás rendezőit. Az ünnepély alatt a miskolczi 13. gy. e. zenekara játszott és a járás területén lévő dalárdák énekkara Gaál Isván vezényletével gyönyörűen énekelt. A kiállítás. Amint már többször megírtuk, a kiállítás anyagát már hónapokkal ezelőtt serényen gyűjtötték a rendező bizottság szorgalmas és fáradtságot nem ismerő tagjai Zsóry főbíró, Bayer igazgató és Bodor Antal dr., a Falu-Szövetség főtitkárának vezetésével. A gyűjtött anyag a főgimnázium földszinti helyiségeiben nyert elhelyezést. A baloldali első teremben a Borsod-Miskolczi Múzeum értékes, matyó vonatkozású régiségei, hímzések, edények, régi érmek, pénzek nyertek elhelyezést. A második terem matyó-szobának volt berendezve, tulipános bútorokkal és egyéb matyó díszítésekkel. A harmadik teremben a világhírűvé vált matyó kézimunkákat állították ki. A jobboldali első teremben a régi matyóhímzések és népművészeti termékek kaptak helyet. Itt láthattuk Járossy Gyula festőművész matyó vonat-
