Egri Népújság - napilap, 1923/1
1923-06-10 / 129. szám
2 JiiUJJi NEPUJSAU 1923. június lt az ipari űzték, mint ők, megvetve az utódok jólétének alapjait A vallásos és munkás ember lelki harmóniája és megelégedett élete áll itt előttünk, s ha vannak ebben sz időben is súrlódások, sőt sztrájkok is, ezeknek rendszerint nem a kenyérgondok, nem a bérharc a motívumai, inkább erkölcsi okokra vezethetők vissza. Pl így akarják maguknak biztosítani az úrnapi körrnenetben, vagy a templomban az őket megillető helyet. A keresztény gondolatnak és a gazdálkodásnak ezt az összefonődottságát nélkülözzük a mai kapitalisztikus gazdálkodási rendszerben; hogy is volna más ként, amikor gazdaságunk épületének nem keresztény az alapja, csak itt ott takargatja egy sujtás vagy paszomány a valót. Persze a kapitalisztikus rendszernek is vannak előnyei: a civilizációnak sok vívmányát tette lehetővé. Bizonyos az is, hogy idejétmúlt gazdálkodási rendszerekre visszatérni nem lehet. Da lehet és kell is átmenteni a múltnak az éltető alapgondolatait, bele kell vinni a gazdálkodásba a keresztény lelket és irányzatot. — ^ kisszámú, de előkelő hallgatő- j ság lelkesen és hálásan ünnepelte a tudós előadót, akinek világosságot derítő kristálytiszta fejtegetései megértő telkekre találtak. Dr. M. K. n>SW5i€í tsttsswj 124 Közigazgatási tanfolyamhallgató Kapott oKUVeUt. Kitüntetéssel 23, egyhangúan 92, szótöbbséggel 9 jelöltet képesítettek. Eger, 1923. junius 9. Az Egri Közigazgatá&i tanfolyamon a képesítővizsgálatok befejeződtek. Kitüntetéssel képesítettek 23, egyhangúan 92, szótöbbséggel 9 hallgatót. Javítóvizsgálatra utasítottak két jegyzőjelöltet. Kitüntetéssel képesítették Bader János, Bakay Mihály, Bengyel Gyula, Berecz Gyula, Borbély Zoltán, Csupák Elemér, Fazekas István, Hlácsik János, Jahoda Mátyás, Juhász Béla, Kocska József, Kovács József, Molnár József, Mihalovics Rezső, Nagy Dezső, Nagy Géza, Raffa János, Renner László, Ritli Ferenc, Sinka Ferenc, Szabó Miklós dr., Széli Sándor, Szűcs Károly hallgatókat. Egyhangúan: Almási János, Azari János, Barabás Bálint, Bartha Elemér, Benkő Gyula, Bicsánszky György, Bobás Dezső, Bugár István, Csányi Lajos, Cso- may Ödön, Diószegby Géza, Dravetzky József, Englberger Jenő, Ferenczy Károly Rezső, Füredi László, Góth József, Gyenes László, Hadas Marcell, Hauzlik György, Harmath Dénes, Hattyűffy László, Hegyi Sándor, Hugyik Béla, Horváth Kálmán, Hulin István, Istenes Lajos, Iszlay Kálmán, Ivádv János, Jabreczky Sándor, Kerék György, Kertész Dezső, Kigyőssy István, Kiss Endre, Kiss József, Kiss Kálmán, Kocsis József, Kollár Kornél, Korbai István, Ko vács Tibold, Kovács Vilmos József, Kör- mendy Miklós, Kőrös János László, László Károíy, László Ottó, Lázi István, Lincz József, Lövey István, Ludescher Antal, Lukács Imre, Majnik László, Moyer József, Markovich Bertalan, Martinék Zoitán, Máthé József, Mészáros Ferenc, Nérnedy Zoltán, Németh Andor, Novák Emil, Noge Emil, Óváry Géza, Páll Gábor, Pál Lajos, Pádár Vilmos, Plachy Árpád, Pongrácz Miklós, Rabb Arnbrús, Rettegi Isíván, Ringelhan Béla, Robonyi Elemér, Rusznyi Elemér, Schaffer Lipót, Simon József, Somogyi József, Stark Gyula, Szakács Imre, Szilagyi Lajos, Sztánkó István, Szendy László, Szűc3 Antal, Temássy Tibor, Tardy Béla, Toperczer György, Tóth Rezső, Tribanzer Ferenc Uray György, Vatschitz Árpád, Weber József, Veres József II., Veres József L, Veress Sándor, Vermes Tibor, Zbojovszky Béla hallgatókat. Szótöbbséggel képesítették: Angeli Róbert, Ferenczy István, Goy István, Jakkel Andor, Kovách Andor, Kovács József I., Meisz Ferenc, Németh Ödön és Piros György jegyzőjelöiteket. A szöVőműhetylben már dotgoznaK a szöVöszáKtKA gazdasági ismétlöiskola minta-veteményes kertjében. Eger, 1923. június 9. Ha valaki a Kertész utcai gazdasági iskola előtt elhalad, a nyitott ablakon át hallja a szövőszékek ütemes zakatolását. Csattog a lábtő, emelkednek a nyüstök, repülnek a vetélők s a szövőszéken vakító- fehér vászonná alakúinak a fonalak. A MANSZ. szövőszékei dolgoznak a gazdasági iskolában. Az Egri Népújság tudósítója a napokban fölkereste a MANSZ. szövőműhe lyót Gajda Gyula gazd. iskolai igazgató fogadta munkatársunkat s kalauzolta először a szövőműhelybe, majd a gazdasági ismétlöiskola virágzó konyhakertészetét ' mutatta meg. A szövőműhely a gazdasági iskola egyik tágas tantermében van. Három szövőszék dolgozik, a negyedik még most várja a fölszerelést. Három szövőszék a MANSZ-é, egy a bájos munkamesternőé, Herszényi Lilikéé, aki a maga szövőszékét ia lehozatte Budapestről, hogy eredményesebb legyen a misszió. Mert ez az ideális j lelkű, fiatal úrileány abban a tudatban jött Egerbe, hogy missziót teljesít akkor, amikor a háziipar terjesztése érdekében apostolkodik. Amikor munkatársunk a tiszta, levegős műhelybe lépett, a tanítványok már szőttek. Nemtschik Adrienne az első, Wág- ner Valika a második szövőgépen dolgozott. Wagner Mancika pedig a csévéző j kerék körül szorgalmaskodott. Herszényi Liliké, bár eleinte nagyon szabődott, végül mégis adott interjút munkatársunknak. — A kedves interjú körülbelül így hangzott: — Tudja, kérem, engem ne tessék újságba írni. Én nem szeretem, ha velem foglalkoznak. Foglalkozzanak inkább tanítványaimmal. Huszonnégyen vannak. Sokan elmaradtak. A két legjobb tanítványom Molnár Sáudorné és Tóth Anna. írja meg, azaz mégse írja meg, mert a többiek akkor megvernek. Ha már mindenáron írni akar valamit, annak adjon helyet az újságjában, hogy minden tanítványom nagyon ügyes. Kétszázan jelentkeztek az első három hónapos tanfolyamra, de egyszerre 200 tanítvánnyal nem lehet megúszni egy tanfolyamot. Nem igaz ? A többiek maja szeptember elején kerülnek sorra. Tudja kérem, ón a MANSZ. höl gyeit nagyon szeretem, én is MANSZ-beli vagyok. Nem igaz ? Da hálátlan lennék, ha az aranyos Bárány Gézánéról nem emlékeznék meg. Ó az én második mamám, elöljáróin, segítőtársam a munkában, t. i. ő az iparosztály vezetője. Gajda Gyula igazgató ekkor közbeszólt : — És Bárdos József dr. is az, aki szorgalmasan gombolyít és bonyolít a csévéző keréken. Herszényi Liliké így folytatta: — Engedelihet, Gajda Gyula igazgató úr is a MANSZ érdekében, a háziiparért hozott áldozatot, amikor szövöszé! keinket befogadta és ö maga föl is szerelte Benke Ferenc tanító úrral. Gajda Gyula igazgató munkatársunknak megmagyarázta, hogy ő szívesen adott helyet . a szövőszékeknek, arra az esetre, ha a gazdasági iskolások oktatást nyernek. Már most is tanul két kisleány. A szövőműhelyben rendszeres, komoly, tervszerű munka folyik a kis raunka- raesternő fegyelmezése és vezetése mellett. Mondják, hogy a műhelyben tanulási idő alatt a hölgyeknek nem szabad beszélgetni, ami valóban borzalmas lehet a nőkre nézve, dehát a parancs parancs: «A szövőt nem szabad háborgatni.» Tudósítónk ezután a gazdasági ismétlőiskola minta-gazdaságát, illetve konyhakertészetét tekintette meg Benke Ferenc gazd szaktanító társaságában. Nagy hoz záértéssel megmunkált föld ez a kis gazdaság, a vetemények duzzadnak az egészséges életerőtől, dúsak és buján tenyésznek. Ilyen veteményes kertben és gyű mölcaösben nagyon sokat tanulhatnak a földművesek gyermekei a föld művelésének és a termesztésnek titkaiból. Sajnos, az ősszel beiratkozott 300 tanuló közül már alig jár iskolába 10—12. Gajda Gyula igazgató elmondotta, hogy a közeli jövő ben egy faiskolát és egy kis szőiőtelepet szeretne létesíteni, hogy az oktatást tökéletesebbé tegyék. Mi pedig azt mondjuk, hogy a gazdasági iskola minden támogatást megérdemel a várostól ég rosszúl cselekszik az a földműves, aki nem járatja gazdasági iskolába a fiát, honnan mint tanult, kész földműves térhetne vissza a földhöz Mert a földnek a nyelvén érteni kell. S aki tud a földdel beszélni, annak a föld dúsan terem. Nem lehet többé potyán újságot olvasni! Eger, 5923. június 9. Az újságkiadók, akik mai napság rengeteg költséggel és igen nagy kockázattal állítják elő az újságokat, temérdek panasszal voltak időnkint az egyes lelki ismeretlen és kapzsi ujságelárűsítők ellen, akik a legkülönbözőbb trükkökkel igyekeztek az újság révén jövedelmüket emelni. Köznapi eset volt például az, hogy az újságárus nem adta el az újságot, ha bem kiadta bérolvasásra bizonyos, meghatározott havidíjért egyes embereknek, akik azt a kiolvasás után visszavitték az ujságárűsnak. Az újságárus azután az ilyen példányokat — mint el nem fogyottakat visszaküldte a kiadóhivataloknak. Persze, ez közönséges csalás, amit szigorúan büntet a törvény. Csakhogy ezt a csalást rábizonyítani az ujságárűsra szinte lehetetlenség volt, így megbecsülhetetlen az a kár, amit a potyaolvasók okoztak az egyes ujságvállalatoknak. Mint értesülünk, a mai válságosán nehéz idők arra indították a lapkiadókat, hogy elejét vegyék ennek az ujságolvasási anarchiának. — Szerkesztettek a rotációs gépre egy megfelelő készüléket, amely pontosan lezárja az egyes lappéldányokat. A zárt példányok felbontása könnyű, de azt lezárt állapotába többé visszahelyezni nem lehet. A csalás természetesen így sincs kizárva az újságárus részéről, de a felbontott példányokat meg kell neki legalább fizetnie s szűkebb körre szorul az ingyeu- olvaeás lehetősége. Már a legközelebbi időben az összes fővárosi újságok ilyen zárt állapotban fognak megjelenni. SZÍNHÁZ ÉS ZENE. Heti műsor: Hétfő: Névtelen asszony. Kedd: Hazudik a muzsikaszó. Szerda: Űr szőlleje. Csütörtök: Úr szőlleje. Péntek: Aranymadár. Szombat: Kékszakáll nyolcadik felesége. Vasárnap: Hazudik a muzsikaszó. Hétfő : Papp Manci felléptével: Lengyelvór.
