Egri Népújság - napilap, 1923/1
1923-06-09 / 128. szám
2 EGRI NEPÜJ8AG 1923. ihájns 9. Felhívás a turistákhoz! F. hő lóén, vasárnap, délután az egri Bükk-osztály látványosságban gazdag népünnepélyt rendez az Érsekkertben. A plakátokon hirdetett változatos műsor számai kiváló rendezésben kerülnek a közönség elé. Hogy a szokatlan nagyarányú népmulatság rendezése gördülékeny és állandóan szórakoztató legyen, szükségünk van választmányi tagjaink szíves közreműködésére. Kérjük tehát választmányi tagjainkat, hogy a népmulatságon a rendezőket támogatni szíveskedjenek. Ma (9 én) este a 10 órai vonattal, Budapest, Esztergom, Szeged, Székesfehérvár, Szentendre, Miskolcz és Pécs városok tűristái érkeznek Egerbe. Vasárnap délelőtt fél 12 órakor a Vármegyeház nagy tanácstermében díszközgyűlést tartunk. Felkérjük tagjainkat, barátainkat és ismerőseinket, hogy a fogadtatásnál a vasútállomáson és a díszközgyűlésen minél nagyobb számban jeleujenek meg, hogy turista testvéreinket illő módon, magyaros vendégszeretettel üdvözölhessük. Vasárnap déli 1 órakor társasebéd az érsekkerti Kioszkban. Egy teríték 950 K, (Ebéd, fél liter borral.) Résztvenni óhajtók Hubaynál jelentkezzenek a Nép- szövetkezeiben. A Rendezőség. KIS HÍREK a nagyvilágból Külföld. Poincare a jóvátételről tárgyalt Albert belga királlyal. — Venizelosz külön görög-török békét sürget. — 8 áldozata van a lipcsei zavargásoknak. — A franciák és belgák máris visszautasították a német ajánlatot. — A jóvátétel elintézésére űj konferencia fog összeülni. — A kiBantant új szövetségeseket keres. — Megszavazták az űj jugoszláv véderőjavaslatot. — A román királyi pár Varsóba utazik. , Magyarország. József főherceg nem vesz részt az ausztriai autó-túrán, mert nem kapott osztrák vízumot. — A rákoeszentmihályi gyilkosokat átszállították az ügyészséghez. — Berzeviczy Albertet ünnepelték az Akadémián. — Bűcsűlakoma volt a távozó amerikai konzul tiszteletére. — Eltemették Miklós Ödönt. — 3200 űj lakás épül Budapesten. — 43 bál finom textilárűt csempésztek Budapestre. — Még Scotus Viator is megbotránkozott az oláh jogtipráson. — Robbanás volt a Ganz- gyárban. — Gyilkos merényletet követtek el a szigetvári plébános ellen. — 15 éves a budai Szent Imre kollégium. A Kaufmann—Fógel vonósnégyes mai hangversenyének műsorát az alábbiakban közöljük: Haydn J. Op. 74—3. Allegro. Largo Assai. Menuetto. Allegro con brio. Schuman R. Op. 47. (Gyárfásné, Hubert Jolán zongoraművésznő közreműködésével) Andante sostenuto — Allegro. Scerzo. Andante cantabile. Finale (Fuga). Schubert F. Op. posthumus Allegro. Andante. Scerzo. Presto. A vasárnapi híradásunkba becsúszott sajtóhiba helyreigazításaként itt közöljük, hogy Schubertnak a műsoron levő vonósnégyesében az Andante tétel változatai «Der Tod und das Mädchen» c. dala felett készültek. Városunk zenei intelligenciájának, a nagyszabású műsort tekintve, a mai klasz- szikus hnngversenyen, bizonyára komoly műélvezetben lesz része ma este 8 órakor. Jegyek még kaphatók a Kér. Sajtószövetkezet Propaganda-üzletében és Engländer Adolf könyvkereskedésében. .f....................mu.milsitiuiiiniüimiiínm ifiül «Hiszek egy Istenben, hiszek egy hazában, Hiszek egy isteni örök igazságban, Hiszek Magyarország feltámadásában. Amen.> Kutyavilág az éjtszakában Eger, 1923. június 8. Jelenleg szigorú ebzárlat van Egerben. Szükséges is, mert ezekben a nyomorúságos esztendőkben veszettséggel van fertőzve szinte az egész ország. Az óvatosság tehát igen nagyon indokolt s a hatóság intézkedései a lakosság testi épségének érdekében történnek. Azt kellene tehát hinnünk, hogy a lakosság, közöttük természetesen az eb- tartók, kezére járnak a hatóságoknak és pontosan betartják mindazokat az intéz kedéseket, amelyek egyrészt a közönség biztonságának megóvására, másrészt a rettenetes betegség meggátlására, elfojtására irányulnak. Nem! Ennek éppen az ellenkezője történik Egerben. Nappal még csak hagyján. Látunk néha egy-egy szájkosaras, vagy pórázon vezetett kutyát, de a legtöbb bizony csak úgy csavarog, mintha ebzárlat sem volna. Éjtszaka pedig valóságos kutyavilág van a Fő-utcán és a tereken : minden szájkosár nélkül. Van köztük farkaskutya, dakszli, komondor s ki tudja még hányféle korcsfaj. Szörnyű csa- holásukkal nemcsak az éjtszakai nyugalmat zavarják, de gazdáik fittyet hányva minden rendeletnek, éjtszakára egyszerűen az utcára bocsátják kedvenc ebeiket — mozogni, sétálni abban a biztos tudatban, hogy akkor a kedves kis állat nem kerül sintérkézre. Kérésünk az tehát az illetékesekhez, hogy komolyabban ellenőrizzék a kiadott rendelet betartását, mert az ebzárlat ilyen módon való kijátszása nemcsak bosszantó, de igen veszedelmes is lehet. A sinter tehát éjjel is járja végig az utcákat s irtsa ki kivétel nélkül azokat a kutyákat, amelyeket összefogott. SZÍNHÁZ ÉS ZENE. Hazudik a muzsikaszó, Erdélyi—Neumann 3 felvonásos operettjét adta elő csütörtökön este a Czakó-társulat táblás ház mellett. Kedves kis darab már csak azért is, mert magyar levegő árad belőle. A közönség kitünően mulatott s igen hálás volt sohn—Bartholdy gyönyörű Trió-ját« — mondja a kritika és hozzáfűzi még: » . . Weidl Gyula ny. es. és kir. alezredes gyönyörű kantilénáju hegedűjáték s dr. Tróján Alajos meglepő mesteri gordonkajáték által exceliáitak s szereztek a foko zatos leíkesültségre hangolt közönségnek újabb s magasabb fokú műélvezetet.« A harmadik estély 1890. jan. 4-én volt, mely alkalommal Ignics Boldizsár folytatta és befejezte az előző estén megkezdett előadását. A zenekedvelők ezúttal a Mendelssohn-Bartholdy Es-dűr jának két tételét (Allegro ős Canzone) továbbá Schubert «Andante con moto»-ját adták elő szordinőkkal. Végül Weber Károly zongora-négyesét. «S — mint a kritikus mondja — mindeníkben önmagukat múlták felül. A hálás közönség minden egyes részlet után élénk tetszésnyilaíkozatokban fejezte ki köszönetét a társaságnak minden egyes jeles művésztagja iránt, a nyújtott ritka műélvezetért.» A negyedik estélyt 1890. febr. 22-én I tartották s a programot középpontja í Szerencse Menyhért ciszt. r. tanár előadása volt (A nővilág s a női erények Homérosz költészetében). Ezt megelőzően Beethoven vonós-négyesét (c-moll, op. 18. N. 4.) két hegedűn, brácsán és gordonkán uíánna psdig Rubinstein Trióját (B-dur, op. 52.) zongorán, hegedűn és gordonkán adták elő a zenekedvelők. Természetes, hogy ez alkalommal is a megszokott nagy sikerrel. »Az egri Zenekedvelők Vonós-négyese.« A Kaufmann Fógel vonós-négyes mai hangversenye alkalmából nem lesz talán érdektelen, ha az első ilynemű alakulatról megemlékezünk. Mert bizony úgy van, hogy semmi sem új a nap alatt. A mi mostani jeles vonós négyesünknek is volt már elődje Egerben a kilencvenes évek körül. Ugyan úgy, mint a derekas munkát végző Műkedvelők Körének őse körülbelül 80 évvel ezelőtt hathatósan és hosz- szabb ideig működött Egerben, Az első vonós-négyes társaság 1889. nov. 30-án mutatkozott be nagyobb közönségnek. Űgvvolt, hogy a főgimnázium akkortájt építette mai tornacsarnokát s tulajdonkőpen akkor kezdette meg nagy múlttal dicsekedő ismeretterjesztő előadásait, amelyekre addig nem volt alkalmas helyisége. Mikor azután megépítették a csarnokot, rögtön munkához láttak ezen a téren is. Az első felolvasást Szvorényi József tartotta a fenti napon a kereszt és vezeték nevek értelme s történeti jelentősége címmel. Hogy pedig az előadás vonzóbb legyen bekapcsolták a vonós-négyes társaságot, amely addig cshk saját élve- x zetére és »szűk családi körben« munkálkodott. így születtek meg a felolvasó és kamarazene estélyek. A társaság tagjai voltak Weidl Gyula nyug. alezredes, Tróján Alajos dr. orvos, továbbá Hirsch Hugó és Chochola Ferenc, kikhez azután a nemrég elhunyt művészi zongorajátékos, Berkó Aladár kir. ügyész, csatlakozott. Első alkalommal Haydn B-dur-ját játszották s különösen »Adagiója lepte meg a közönséget csodás piánóival ős Scerzo-ja«. »Az estély zenei részének fénypontja Schubert nagyszabású vonós-né gyese (A halál és hajadon) volt, a Scerzo és Adagio tételeinek remek előadásával, mely minden tekintetben megérdemelte a hálás közönségnek igaz lelkesedéstől su- gallt sokszoros tetszésnyilatkozatát.« Mivel pedig a bírálatot nagyön ava tott toll, a Szabó Ignácé, irta, minden tekintetben elfogadhatónak kell tartanunk. 1889. dec. 14-én, a második estélyen, ez volt a programra: Beethoven (G-dur. j op. 18. 7. sz. a.) a) Allegro, b) Adagio I cantabile, c) Scerzo. d) Allegro molto quasi presto). — Hármas Mendelssohn-Bartholdy (D moll op. 49.) a) Molto allegro e agitato, b) Andante con moto tranquillo, c) Allegro assai appassionato, melyet zongorán, hegedűn és gordonkán adtak elő. Ugyanekkor Ignics Boldizsár ciszt. r. tanár tartott szabadelőadást kísérletekkel a villamosság alkalmazásáról a gyakorlati életben s megvilágította a termet is két izzóval. (Akkor még nem volt Egerben villamosvilágítás.) »A zenekedvelők nagy készült- ségű vonós-négyese ritka művészi verve vei adta elő Beethovent, majd a Mendels-
