Egri Népújság - napilap, 1923/1

1923-05-27 / 118. szám

i* 1923. május 27 Я s(í,r <ac-v-iv:ö№w*n»*?i^ nriw*m HwiiMM^iBbWHWAiwHitmi»^ Beszélgetés a falusi gazdákkal a káziiparról. Eger, 1923. május 26. A véletlen néhány, szomszédos falusi gazdával hozott össze. Volt köztük öreg, kínok fejét behamvazta az élet. Volt ma- gamkorú s néhány fiatalabb is. Lehettünk vagy nyolcán. Képviselve volt : Kápolna, Kál, Kompolt, Erdőtelek, Aldebrő. Mind ; a falu eleje. Víg poharazás folyt a társa Ságban, amikor váratlanul beléptem. A vendégszerető házigazda leültetett a pam- lagra s kínált a homok íevével. A figye lem új beszédre terelődött, amelynek ten­gelye gazdasági életünk föllendítése volt. A szőáradat a háziiparból indult ki. Éppen az egyik faluban ismertettem a háziipar szükségét, kéznél volt tehát a tárgy. — Uraim! — mondja a házigazda — Minden méter ezövöttárű, melyet itthon állítunk elő, javítja gazdasági mérlegün­ket, emeli valutánk értékét, mert kiveszi a gyűlölt csehek zsebéből a garast. Azt mondom : csinálni kell háziipart. Nem új dolog az a magyar falusi nép előtt. Anyá­ink, nagyanyáink kezemunkáját még most is dicséri a terítő, a vászonlepedő, melyen fáradt testemet kipihenem. Úgy tudom, hogy a magyar kormány s a Mansz. dicséretes tevékenységet fejt ki és nincs messze az idő, amikor a rok­kák, őrsök pergése, szatyvák zakatolása fogja fölverni a falu csendjét. Éidanolják majd a legények: A fonóba szól a nóta... — Nálunk Aldebrőn, Tófaluban, foly­tatja egyik vendég, öröm volt nézni, mint szorgoskodtak az emberek, az asszonyok a kenderveíés körül. Ha az Isten áldást ad, a Tárná vize ugyancsak feketélleni fog áztaláskor. Megszólal káli szomszédom: mégse járja, hogy vékonydongájű szenzálok ösz- szevásárolják a gabonát, azon dús hasz­not vágjanak zsebre. Tegnap történt; egy falusi ember n£gy métermázsa búzát vitt a zsidóhoz. 21,000 korona volt mázsája, amikor a tőzsde 27.000 koronát jelez. Hozzá még a vevő nem is fizette ki az egész vételárat. Amit adottig, annak java­részét az anyóstól kapta kölcsön. — így gazdagítjuk ókét ! — mondot­ták kórusban. — A bajon segíteni kell, — mondja a falu kántora. — Keressünk összekötte­tést a Futűrával. Legyen a környéken ki- rendeltsége, a szövetkezetek legyenek ügy­nökei és előbbre juthatunk gazdaságilag. A javaslatot elhatározás követte. Vár­juk a fejleményeket. Persze, a kirendelt űr legyen olyan okos, olyan gyors, olyan fáradhatatlan, mint azok, kiktől menteni akarják a ga­bonapiacot. Sajnos, nem mindig érvénye­sül az angol közmondás : The right man on the right pleace. Dr. Cs. L. Előleget kapnak az államtól a szőlősgazdák. Budapest. MTI. A magyar kir. föld­művelésügyi minisztérium a felügyelete alatt álló országos központi szőlészeti •zervezet szabályai értelmében a termelők által, az országos mintapincébe beküldött borokra, tekintettel a nagy borexport krizisre, mint értesülünk előlegeket folyó sít. A szervezeti szabályok ezen rendel­kezése folytán a Szőlősgazdák Egyesülete felhívja a szőlősgazdákat, hogy a minta­pincébe beküldeni szándékozott borokat mielőbb jelentsék be. A bejelentéssel kap csolatban megjelölendő a bor minősége, a beküldeni szánt mennyiség, szőlőfajta, termőhegy és szeszfok. Osa« egészséges 1921 évi vagy régebbi járatú legalább 10 fokos borok j ,netnek tekinteibe. Az elő leg nagysága az érték 50%-át nem ha­ladja meg, kamatai pedig a Jegyintézet kívülieket. A szovjet választójoga tehát négyszeresen indirekt, csak azért, hogy a szovjet-parlamentbe valahogy még mag­nak se kerülhessen be egy-egy ellenzéki. Langlet megjegyzi, hogy Oroszország ban az embereknek nincs fogalmuk az időről. Az orosz nép egykedvűen robotolja ’ az egyik napot a másik után. Semmi sem izgatja és nem akar sietni. Ez az orosz egykedvűség, úgyszólván fatalizmus, teszi, hogy a szovjeturalom, az igazi kommunis­ták elenyésző kisebbségének ellenére is, fenn tudja magát tartani. A szovjet helyzetének őszinte feltá rását csak akkor várhatjuk Langlet szer­kesztőtől, midőn szerencsésen hazaérkezve, stocksundi villájának dolgozó-szobájában ülve, írhatja össze moszkvai emlékeit. Ekkor azután olyasmiről is megemlékez­hetik, miról most még hallgatni kénytelen. * Lunacsarssky, a moszkvai szovjet­kormány közoktatásügyi népbiztosa, «ötét színekkel festi az orosz iskolák teljes anarchiába sülyedését. A szovjetkormány a közoktatásügyet minden terhével áthá­rította a helyi szovjetekre. A helyi szov­jetek azonban nem tudták előteremteni az iskolák fentartására szükséges költsége­ket és így alig egy félév alatt hatvan­nyolcezerről ötvenháromezerre csökkent az iskolák és 5 millióról 4 millióra a ta­nulók száma. mindenkori kematlába szerint fizetendő. A beküldendő árúból előbb 4 darab V* literes átlagminta mutatandó be. A beje­lentések az országos központi mintapin- cészethez Budafok Kossuth-utca 82. szám alá címzendők. KIS HÍREK A NAGYVILÁGBÓL Külföld. Londonban visszatetszést kel­tett a jóvátételi bizottság döntése. — Ang lia a saját erejéből kész segítséget adni Magyarország újjáépítésére. — A moszk­vai válasz lehetőséget ad az angol orosz viszály elsimítására. — Az oroszok Osi- cserim küldik Londonba. — MilLrand rá­bírta Pomcsrét lemondása visszavonására. — Poincaré nevetségesnek tartja a leg­újabb német javaslatot. — Gelsenkirchen ben némileg helyreállott a rend. — Var sóban nagy kommurista szervezetet ug­rasztottak szét. — Fegyveres őrség vigyáz Ez a visszaesés igen súlyos. Hiszen az orosz szovjet-köztársaság lakosságához mérten igen kevés volt hatvannyolcezer iskola és 5 millió tanuló is. A visszaesés azonban itt sem állott meg és a decent­ralizálás elrendelése óta most már 50 szá­zalékkal csökkent az elemi iskolák nővén dékeinek száma. • A szovjetkormány 927 munkás-főis­kolát állított föl és ezeknek 52 000 hallga­tója volt. Most már csak 246 munkás-fő­iskola van 14,000 hallgatóval. S ezeknek a munkás-főiskoláknak egy része is csak papiroson van meg. A nyilvános könyvtárak száma tizen- ^tezerröl háromezerhatszázra sülyedt, a nyilvános olvasótermeké pedig huszon­nyolcezer helyett ma már csak háromezer. Ilyenformán Potemkin-falvaknak bizo­nyultak a ezovjet-köztársaság kultúrális intézményei, amelyekre olyan nagy önér­zettel hivatkoztak a bolsevista vezérek és az orosz közoktatásügy ma már sokkal rosszabbul áll, mint állott a cárok korában. A moszkvai szovjet kormány végze­tes optikai csalódás áldozata lett akkor, amidőn azt hitte, hogy a gazdasági gépe­zet lerombolásával párhuzamosan lehet a kultúrális gépezetet továbbépíteni és azu tán a kulturális haladásra bízni a gazda­sági rombolás művének jóvátételét. Ez nem lehetséges. És a rettenetes gazdasági visszaesés, amelybe a szovjet-rendszer so­a varsói lapok szerkesztőségeire. — Bel­gium általános sztrájk előtt áll. Magyarország. Kolozsváron az egyetem oláh rektorára rálőtt egy ismeretien fiatal­ember. — Általános és szigorú autóigazol­tatás lesz Budapesten. — A Földbirtok- rendező Bíróság ma hallgatja meg a fő­ispánokat a földbirtokreformről. — Bethlen még a parlamenti szünet alatt informálni fogja a pártokat — A pénzügyminiszter hazaérkezett. — Jean de Bonnefon fran­cia író Kecskemétre érkezett. Mit írtunk ma egy éve? Eger, 1923. május 26. A cseresnyepiac az állandó meleg idő­járás következtében kezd élénkülni. Teg­nap már 30—40 puttón cseraenye volt a piacon. Ára puttononkint 500—900 ko­rona volt. A piac. Zöldhagyma csomója 5—6 K. Saláta fejenkint 1 K. Uborka 1 drb §0 K. Kalarábé 7—8 K. Vöröshagyma kilója 80 К 1 liter tej 14—16 K. Tojás 7—8 K. Tej­fel literje 80 K. Tűrő csomója 7—8 K. Vaj kilója 280 K. A villany ára. A városi képviselő­testület május 20 i ülésén állapította meg az új villanyáraka t. 1 hektovatt 5 K, ipari üzemeknél 4 K. Az apróhirdetésekből. Kész férfiöl­töny, eredeti gyapjúszövetből 3500 К tói, gyermekruha 380 K-től kapható. És hol vagyunk most ezektől az áraktól ? Hát itt ! A cseresnye puttona legalább 2—3000 K. Zöld hagyma csomója 20 К Saláta darabonként 8 К. 1 uborxa 2—300 K. Ka­larábé 20 K. Vöröshagyma kilója 280 K. 1 liter tej 100 К. 1 tojás 60—70 К. 1 csomó túró 40 K. Vaj kilója 2800 К A villany ára 34 K. Egy öltözet ruha 50-- 60000 K. Gyer­mekruha 15—20.000 K. SZÍNHÁZ ES ZENE. A 'Végállomás » Pénteken és szombaton este Szenes Béla vígjátéka, a «Végállomás» került színre a Város: Színházban. A da­rab, mely a budapesti Renaissance Szín­ház műsorából vs'ró, csak mérsékelt számú közönséget vonzott. Maga ;s darab tó»-, gyökerei pesti darab, amely élénken be­világít a főváros közerkölcseibe. Egy leány minden vágyódása élethivatásának betol tése után, majd mint asszony küzdelme a becstelenség ellen, a darab gerince, amely jól végződik : a női. házastársi erkölcs dorta Oroszországot, szükségszerűen visz- szavetette az orosz közoktasásügyet és az orosz kultúrát a fejlődésnek kezdetlege­sebb állapotára, mint ahová már a cárok alatt eljutott. Oroszországban ritkasággá lett a könyv és Oroszországban ma jóval kevesebb az elemi iskolák kis tanítványai­nak száma, mint volt a cárok alatt. Luna- csarszky statisztikája alighanem a halá­los Ítéletet hirdette ki Szovjet Oroszország fölött. * Kétségbeejtő képét adják az orosz bolsevista borzalmaknak azok a számok, amelyek a Svájczi Gyermeksegító Bizott­ság oroszországi működéséről beszá­molnak. Oroszországban, mely . pedig a cárok alatt — roppant gabonatermésével — Eu­rópa éléskamrája volt, ma c^ak annyi kenyérmag terem, hogy egyik-másik kor­mányzóságban legfeljebb 50—60 kgr. ga­bona esik a lakosságra fejenként és egész esztendőre. Ez azt jelenti, hogy 100 ezer emberből mintegy 80 ezer állandóan éhezik. Az astrachani kormányzóságban az idén annyi termésre számítanak, hogy a falusi lakosságra fejenként 36 kgr., a vá rosi lakosságra pedig 22 és fél kgr. esik. Hasonló pusztűlást mutat az állat állomány is. Az éhínséget szenvedő tizen­három kormányzóságban ma már —

Next

/
Oldalképek
Tartalom