Egri Népújság - napilap, 1923/1

1923-05-20 / 113. szám

I ára 40 korona. Eger, 1923 május 20 vasárnap. XL. évf. 113 sz Előfizetési dijak postai szállítással Egu bóra . 900 K Egész és félévi előfizetést Nigged évre 2600 K nem fogadnnk el. —­□ cm. 15 K. Kishirdetések szavanként 15 K. POLITIKAI NAPILAP Felelős szerkesztő: BREZNÄY IMRE. Szerkesztőség: Eger, Líceum kiadóhivatal s Líceumi ngomdz Telefon szám 11. Tisztelegjünk £ nemzeti zászló előtt. Nálunk a közönség, amikor a nemzeti zászlóval találkozik, közönyösen megy el mel­lette. Németországban és Olaszorzzágban a ka­tonai csapatok zászlója előtt az utca forgalma egy percre megáll, minden arc a zászló felé fordul, s a férfiak kalapjukat levéve, tiszteleg­nek. A francia nép kalapját levéve éljenez, amikor a nemzeti zászlóval találkozik. Angliá­ban pedig, ősi hagyományok alapján, a nem­zeti zászlót ugyanaz a tisztelet illeti meg, mint az egyházi körmenetben vitt egyházi szent­ségeket. Nálunk, régi szokás szerint, csakis az egyenruhát viselő katonai személyekre volt kö­telező a zászló előtti tiszteletadás. A magyar nemzet lobogója kifejezője a nemzeti eszmének, tehát megilleti a legnagyobb tiszteletadás min­den magyar ember részéről, aki hazafias ön­tudattal igaz magyarnak érzi és vallja magát. Kötelessége tehát minden magyar férfinek és nőnek, hogy bárhol találkozik magyar katona- csapattal, amely nemzeti lobogó alatt vonul, tiszteletadása jeléül álljon meg, forduljon arc­cal, a nemzeti lobogó felé és a férfiak vegyék le kalapjukat. Hetvenötéves a Szent István-Társulat. Eger, 1923. május 19. A Szent István Társulat, a magyar katolicizmus élve élő és serényen munkál kodé szervezete, ebben az esztendőben töl­tötte be alapításának hetvenöteszündős évfordulóját. Hosszú idő, mely alatt a szerény mag termő fává szökkent. Hosszú idő, mely alatt sz erős akaiás virágzó, kulturális intézményt teremtett meg. Nehéz idők jártak a magyar katoli cizmusrR, mikor apostöllelkú emberek .meg­alapítónak. Változott, új viszonyok előtt állott az Egyház, meri szellemi, pálinkái és gazdasági téren a liberálizmús szellője fujdogáő; z lett . szabadságharc utáni korszak ur lkodó eszméjp. S ez elől me révén ki nem térhetvén ez Egyház, al­kalmat keresett arra, hogy híveit az új, a «divatos»-irányzat készületlenül ne ta­lálja. A tevékeny, ez előrelátó Fogarassy egy társulat megalakítását t rtotta -a cél érdekében a legmegfi lelőbbneít. Ezért har­colt mindenütt, - ahol csak tere engedte, ahol arra alkalma nyílott. Szerbre világi katolicizmus és a papság együttes apos­tolkodás 8 a sajtó, az iskola útján, jó könyvek kiadása, az iskola puritán ke resztény szellemének megteremtése a ma­gyar katolicizmus feladata. Ezt akarta el­érni a társulat megalapításával. Akadtak. 1 Ikes támogatói, akik közön a magyar egyházi rertl legelőkelőbb képviselői sem hiányozhattak. így lett a Szent István-Társulat a kát. egyesületi élet kiinduló pontja és szel lenn irányítója, súlyos időkben pedig a nemz ti élűt világító fáklyája. Az abszo­lutizmus idején a nemzeti nyelv és nem zeti szellem őrévé lett, pedig sohasem po­litizált. A holt betű varázsával gyújtott vilá gosságot a lelkekben. Ez ápolta a kultú­rát s vele szinte észrevétlenül a nemzeti érzést A jő és olcsó, népszerűén megírt könyvek csakhamar otthonosakká lettek a városok ős faluk minden rangú és rendű lakójánál, akik sok gyönyörűséggel és nem kevesebb haszonnal forgatták azokat. Ezt a munkát ünnepelte most a Szent Ibtvái-Tt r-uiat Mi is o t voltunk lélekben ezu =„ ünnep n és uz ünnep­lésnek nemcsak ált ,lár.os érdemét mkintve, hanem azt az egyéni viszonyt is, amely az ő*i Eger váron köti ehhez a társulat­hoz. A társuUt sok nagy embere innen, Egerből, induU munkára a Szent István- Társulatban. Ipolyi Arnold, Danielik Já­nos, Tárkányi Béla mind, mind ragyogó nevek nemcsak a társulat, hanem ez egri egyházmegye történetében is. ók segítették céljai elérésében a tár­sulatot; az ó nagy lelkűk nagy mértékben^ | hozzájárult ahhoz, hogy koriban nem- : zeti ka’olikus közszeliemet teremtettek Ma a jelen és jövő ui alkodó eszméje a sznciáhie kérués. A szociális igazság pedig Krisztus szellemében rejlik. így a helyes út adva van a Társulat további munkája számára. Hiszünk és őszintén kívánunk sikert a további munkához — egyelőre a követ­kező jubileumig. Bethlenén hazaérkezéséig a jtáz nem tart ülést (?) Budapest (MTI.) Május 23-án véget b nemzetgyűlés szünete, melyet azért tak, hogy az itteni békével előmozdítsa a miniszterelnök és a pénzügyminiszter külföldi útjának sikerét. A szerdai ülés előreláthatóan forrnilis lesz, amennyiben a napirend egyetlen pontja a többi teen­dők felőli intézkedés. Az elnöki -lőteriesz- tés valószínűen az les^, rogy . külföldön tartózkodó minisztereit hazaérkezéséig a Ház ne tartson ülést. Bethlen miniszt >r- elnök és Káilay pénzügyminiszter haza­érkezésének napja ugyanis még a mai napig sem bizonyos. Bizonyos csak az, hogy a miniszterelnök szerdára még nem érkezik meg. A pénzügyminiszter vissza térése p:.jdig még későbbi időre várható. • A szerdai nap int^rpeliációs nap lé vén valószínű, hogy az ülést a képvise­lők fel fogják használni arra, hogy i.-z aktuális kérdésesben felvilágosításokat kérjenek a kormánytól. Értesülésünk sze- rínt eddig már 6 képviselő jegyzett be interpellációt. Az interpellációk között nagy érdi lődés-o tarthat számot Szakács Andornak a miniszterelnök és a pénzügy- miniszter külföldi utjával kapcsolatos in­terpellációja, moly szerint a ,-zerdai ülés minden valószínűség szerint még nem lesz aktuális. Interpellációra készülnek a fó városi választók összeírása körül felme­rült visszaélések tárgyában is, azonban az interpelláló személyé a ..ézve m:g nem törtá't megállapodás. A szölötelepitési törvény. Eger, 1923. május 19. Még a múlt novemberben, uúkoi a kormányzóp^rtban i bortermelés válsá­gának megoldásáról tárgyaltunk, rámu­tattam arra, hogy a válság ona nemcsak a borpiac elvesz ősében, ; borkivitelünk útjában álló, szinte elháríthatatlan akaaá lyokban rejlik, hanem abban is, hogy a háborús konjunktúra folytán túltermelés van a szőlőben és a magyar fajtipusú szőlőket silány, de bőtermóst adó fajták­kal cserélték föl. Már akkor rámutattam, hogy míg a nagy Magyarországon, a há­ború előtt, 4 npllió hektoliter volt az évi tebmés jó esztendőkben, most a csonka országon 1922-ben 4554,844 hektoliter, tehát félmillióval több bor terem. A csonka Magyarországnak megfelelő területén 1914- ben esik 1.300,000 hektoliter termett. Ugyanennyi termett 1916-ban is, de már 1917-ben 3.800,ÜOo hektoliter volt a ter­més. A háborús ko ijunktúra szőlőieiepí tésre vitte a gazdákat. Mindenki szőlőt ültetett és nem búzát, mert azt rekvirál ták és maximálták, tehát az nem fizette ki magát olyan jól. A háború éveiben a jó konjunktúra reményében elültetett szülők most öntik termést, mikor már — senki­nek sem kell. A helyzet ilyen ismerete mellett arra is rámutattam a pártértekezleten, hogy ennek a szomorú állapotnak súlyát a hegyi szőlők fogják legelőször is megé­rezni. így a hegyi szőlőket valóságos vég- pusztúlás fenyegeti, akárcsak a fiilokszér-. idején A hegyi szólók ugyanis nem bír­ják a versenyt az Iföldi szőlőkkel most, mikor borunk a belső fogyasztásra van ítélve. Az alföldi szőlők inunKálása ol­csóbb, löbbet is teremnek, igy ők olcsób­ban adhatják bori, mint a hegyvidékek gazdái. Ennek a szomorú helyzetnek, úgy látszik, nincsennek tudatában gazdáink, mert még mindig telepítenek szőlőt. Ezt ,.z is mutatja, hogy míg 1921 ben 364,056 kát. hold szőlő volt a csonki-országban, addig 1922-ben n ár 377,854 k t. holdra emelkedett a szőlőterület. A hegyvidéki szőlők védelmére kértem a földművelés­ügyi minisztert, hogy nyújtson be tör­vényjavaslatot a szőlőtelepítések megaka­dályozásáról olya helyeken, ahol búzás éa más mezőgazdasági terményeket is le­het termelni. Ezt a törvénytervezetet tárgyaltuk csütörtökön délelőtt a földmi veiét ügyi mi nisztériumban, amely gyűlésen Egerből Gröber Jenő szőlőbirtokos is részt vett. i Az egesz országból összehívott szakértők örömmel fogadták a törvénytervezetet A törvényjavaslat lényege az, hogy sík térülőén, hol más is megterem, csak a földmívelésügyi miniszter engedélyével lehet szőlőt telepíteni a házi szükséglet mértékét meghaladó terjedelemben. Ezen­F. hó 23-án véget ér a nemzetgyűlés szünete — A szerdai ülésen valószínűen ismét elnapolja magát a Ház. — Eddig hat interpellációt jegyeztek be.

Next

/
Oldalképek
Tartalom