Egri Népújság - napilap, 1923/1
1923-05-12 / 106. szám
Ara 30 korona. Eger, 1923. május 12. szombat. XL. évf. 106 *2 Sififizetési dijak postai szállítássát Egp hóra 700 E, — *«trged évre 2000 K. £$*** és félévi előfizetést nem fogadtunk el POLITIKAI NAPILAP Felelős szerkesztő: BREZNÄY IMRE Szerkesztőség: Eger, Líceum Kiadóhivatal: Líceumi nyomda Telefon szám 11. t 'i i!~Mwnw wih mwthi Boroczky orosz meghatalmazottat meggyilkolták. Lausanne. (MTI). Boroczky meggyilkolása a Cecil-szállőban történt, ahol vacsora alatt Conradi, egy Olaszországból nemrég visszatért svájci polgár Boroczky- ra, valamint sajtó-főnökére és titkárára több lövést tett. Boroczky nyomban meghalt, a titkár súlyosán megsebesült, míg a sajtó főnök állapota nem aggasztó. Con- radit letartóztatták. A Neue Freie Presse közlése szerint a rendőrség megállapította Boroczky gyilkosának személyadatait. A gyilkos a zürichi hadsereg Paroli nevű olasz származású 38 éves volt tisztje, aki ugyancsak a Cecil-szállőban vacsorázott és asztala mellől hosszabban figyelte Bo- roczkyt, sajtó-főnökét és titkárát. A merényletre azt az időpontot használta fel, amikor a pincér kiment a teremből, addig egy sarokba húzódott vissza és ekkor az oroszok asztalához lépett és 7 lövést tett. Mikor letartóztatták, elmondotta, hogy régebben a cári hadseregben szolgált. Később ellentmondásokba keveredett. Eleinte Parolinának, később Condradinak mondotta magát. Elmondta továbbá, hogy Zürichből érkezett Lausanneba. Mint híre jár, állítóan tagja a Vaadkantoni ligának. ♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦*♦♦♦♦♦♦♦« A Főreáliskola és a Magyar Jövő dalverseny. A középiskolai ének fejlődésében fordulatot jelent az országos dalversenyek kora. Amit az énektanár, az éneklésre alkalmas ifjakból művésziesen és szabályosan kihozni képes, azt egyetlen, sokszínű és fogós műdalnak a bemutatásával ver senyre viszi. A diadal emeli a magyar szíveket. Ezek megtelnek a győzelem örömével. Ebből épül a nemzeti önérzet és ez fogja megteremteni a magyar jövőt. Ilyen nemes munkát mutatott be tegnap Fekecs Sándor főreálisk. énektanár énekkarával. A sikerült dal-estből azt a reményt fakasztjuk, hogy az egri fiúk az országos versenyben méltók lesznek — az egri férfi dalkarok jő híréhez. A kötelezett és szabadon választott versenyszámok Harmat: Fóti dal és a Rákóczi indúló pontos, megfelelő és mű vészi előadásúak. Ezeket az énekkar mű soros-est keretében mutatta be Bárvig Imre a Rákóczi indúlót játszotta el. Papp Domokos, Szilágyi: Mikes hazajött c. irred. versét szavalta. Az énekkar elénekelte a múlt évi dalverseny kötelezett versenydarabját a Magyar Jövő himnuszt. Sávoly M. YI. o. t. Kozma: Magyarok szimfóniája c. költeményét szavalta el. A Fóti dal után Bán Imre értekezett a magyar dalról. Berkovitz: Polonaisét Grósz Béla V. o. t. hegedűn, Kaufmann Emmi pedig zongorán adták elő. A kedves művésznő szereplése igen rokonszenves jelenség, mert az előadás a versenyre indúló diákok költségeit volt hivatva fedezni. Egy népdalegyveleg és Mednyánszky víg szavalata után a Rákóczi induló karénekével ért véget az est. Csak nyugodtan. Eger, (923. május 11. Az egész ország nagy várakozással tekint Bethlen é6 Kállay külföldi missziójának eredményei elé. Ebben a várakozásban, Csonka-Magyarország mai nehéz helyzetéhez képest, aránylag kevés az aggodalom, de jóval több a sikerbe vetett remény, bizalom, sőt bizakodás. Kétségtelen, hogy a kormányelnök és a pénzügyminiszter mindent elkövettek és elkövetnek odakünn, hogy a nagy- antant irányadó köreit meggyőzzék a magunk igazáról és arról, hogy Csonka-Magyarország talpraállítása nemcsak magának Magyarországnak, hanem a nagyantantnak és egész Európának is érdeke. Valószínű, hogy Páris és London, valamint Róma vezető politikusai, az eléjük tárt megdöbbentő adatok alapján, mindezt meg is értik s a dolgok természetes logikája csakugyan úgy is hozná, sőt talán hozza is magával, hogy a zálogjogok felfüggesztése tárgyában a jővátételi bizottság a mi javunkra határozzon. Ez által módot nyújt nekünk a megfelelő kölcsön kieszközlésére. Mindez a valőszinüség azonban csakis a mi igazunk megértéséből következik lo gikusan. De mi történik akkor, ha a nagyantant még sem találná teljesen megérteni Csonka-Magyarország gyötrelmes helyzetét? Mi történik akkor, ha a kisantatnak, amely minden eszközzel és szivősan dolgozik Csonka-Magyarország ellen, a maga ravasz taktikájával mégis sikerül valahogy háttérbe szorítania Bethlenék egész munkáját s a kormány minden fáradozása (ha nem is teljesen, de) javarészében kárbavész? Egyszóval mi lesz akkor, ha a nagyantant végeredményben nem mi reánk, nem Bethlenre, Kállayra és nem a magyar gazdasági meg pénzügyi helyzet gyászos adataira hallgat, ha- Dem mohó étvágyú ellenséginkreí Ma még az ellenzéki lapok is Bethlenék jó kilátásairól írnak és mi már «more patrio» nagyokat iszunk az antant-kölcsön medvebőrére. A helyzetnek ez a felfogása nem helyes, mert az előlegezett nagy örvendezés a közvéleményben könnyen oly várakozásokat ébreszthet, amely várakozások kielégítése végedményben nem tőlünk függ. És mindenkép sajnálatos, sót káros lenne, ha a vérmes reményeiben felcsigázott közvélemény netalán csalódottan fogadna oly számottevő eredményeket, amelyeket Páriában, Londonban és Rómában Bethleneknek — a kisantant mesterkedéseinek ellenére is — sikerül elérniök. Bethlen tárgyalt a Rotschild— Sehröber-cég pénzügyi vezetőjével London. MTI. Bethlen István gróf miniszterelnök, Kállay Tibor pénzügyminiszter és Szapáry László gróf londoni magyar követ csütörtökön délelőtt hosz- szabb értekezletet folytatott a Rotschild— Schrőber-cóg pénzügyi vezetőjével. Később Bethlen István gr. és Szapáry László gr. Landhofnne lorddal, aki régebben külügyminiszter volt s jelenleg a lordok házában a többség vezére, tárgyalást folytattak. Landhoffne lord az angol politikának egyik kimagasló alakja. A Gárdonyi-mauzoleumra lassan gyűlnek az adományok. Igaz, hogy éppen mostanság nagy a pénz szűke, de azt sem szabad számításon kivöl hagynunk, hogy Gárdonyi Géza milyen nagy kincse volt a vergődő magyarságnak. S ha e két gondolatot egybevetjük: az eddigi eredményt nem lehet kielégítőnek mondanunk. Dicséretes kivételképen említjük meg az egyik adományozót, Barna Lipótot (Budapest), aki 5000 K küld és erre vonatkozóan azt írja: «Nem akarok elmaradni azoktól, akik e szép célra adakoznak. Miután nem tudom, hogy milyen stádiumban van az ügy, egyelőre küldök ide mellékelten 5000 koronát avval, hogy amennyiben többre lenne szükség, szívesen állok rendelkezésre.» Evvel az 5000 koronával 82,300 koronára emelkedett az «Egri Népújság» gyűjtése a Gárdonyi mauzóleumra s az összeg az Egyházmegyei Takarékpénztár III. — 1.522. sz. betétkönyvében gyümölcsözik. A városi közpénztárba eddig 227.317 korona gyűlt be erre a célra. «Hiszek egy Istenben, hiszek egy hazában, Hiszek egy isteni örök igazságban, HiszekMagyarország feltámadásában 1 Amen <
