Egri Népújság - napilap, 1923/1
1923-05-08 / 103. szám
192a, oiájuí 8 A városi közellátás vállalkozásai. Néhány hét múlva lesz városi zsír és hús. — A bolgárkertészetben befejezéshez közeledik a palántázás. Egei, 1923. május 7. Az Egri Népújság olvasói emlékeznek még arra a hírünkre, »melyben jeleztük, hogy a Városi Közellátási Vállalat az Egerben lévő zsírinség megszüntetésére 100 darab sertést fog hizlalni, továbbá a piaci uzsoraárak letörésére bolgárkerté- szetet fog berendezni. A sertéseket be is szerezték, a bolgárkertéssetet be is rendezték azóta, úgy, hogy a nagyjelentőségű munkálatok eredményeit a közeljövőben már élvezheti is Eger város közönsége. Az Egri Népújság tudósítója a na pókban megtekintette a városi sertéshiz laló és bolgárkertészeti telepet s benyo másairól a következőkben számol be az Egri Népújság olvasóinak : A Makiári utca, vagy a Vágóhídhoz vezető Sas-, vagy másként Indóházi út felől közelíthető meg a telep. A sertós- hízlalő a Vágóhíd mellett van s már mész sziről feltűnik horganyzott lemez tetejével s hófehérre meszelt kerítésével. Mire oda érünk, már nyugtalankodnak a pocák, mert közeledik az esti étkezés ideje. A i nagy tisztaság az, mely legelőször meglep f bennünket. Sehol szenny, piszok. A beton hófehér s szinte hófehérek a hízók is, látszik, hogy jó gondviselőjük van. A sertéshizlaló megszervezéséről ki- j elégítő felvilágosítást kapok. Megtudom, hogy már három éve, hogy be-van állítva a sertéshizlaló. Az első év a kotnmün ide- ;, jére esett e szerencse, hogy a hizlalt anya- 1 got még akkor is szerencsésen tudta érté- ! kesíteni a Közellátás vezetősége. A második évben a képviselőtestület sainte teljesen levette a kezét a hizlalóról. De azért a vállalat folytatta tovább a munkát és bank segítségévei hizlalt 100 drb sertést, j amelyek közül 60-at Egerben, 40 et Buda- ' pesten adottéi. Most, a harmadik évben, ismét 100 sertés hízik. A hizlalás költségeit a ! polgármester közbenjárására a Jegyintézet egri fiókja adta a legelőnyösebb feltételek mellett. A sertések már osztályozva van nak. A hizlaló 1. részében 20, a 2-ban 45, a 3 ban a többi termeli a zsírt és húst az egri éhes gyomrok számára. A I. osztály beliek átlagosan 150 — 160 kilogrammosak, már néhány hét múlva «készen* lesznek, a többi — később. Gondos kezelésben ró szesölnek ezek a valóban «méltóságos urak». Űj beton az előterük, finom tiszta homok a hálöhelyük, van fürdőjük, új, megvasalt tiszta vályújuk. A kerítésen táblák: «Csak az ápolók léphetnek be.» «A sertések nyugalmát zavarni szigorúan tilos.» Szóval a pocák nyugodtan és gondtalanul készülhetnek hivatásuk betöltésére. Két ápoló ügyel fel rájuk és eteti őket naponta kétszer, percnyi pontossággal. Megyünk tovább a sertóshizlalő melletti bolgárkertészet megtekintésére. Itt szabályozzák éppen a patakot. Száldesz- kákból összerótt hidon tudunk keresztülmenni s már ott is vagyunk a gyönyörűen megdolgozott földön, ezer meg ezer pa lánta között. A mintegy 2 holdnyi területet a patakszabályozással ugyan elcsúfították, csökkentették, de így is jelentős területen folyik a munka. Éppen egy leány öntözi az ágyakat nagy ügyességgel A vizet a patak régi medréből kapják, amelynék kimérésére két gémes kút szolgál. A kútgémtől fut végig a főcsatorna • ebből ágaznak ki jobbra-balra az ágyak között a mellékcsaiornák, amelyek helyenkint vízgyűjtőkké mélyülnek. A föld, amely most gondosan megmunkált, a lehető legrosszabb állapotban volt, mikor a vállalat átvette. A tél* munka, a tél fagya azonban megjavította s a sertéshizlaldából 3 év folyamán kikerülő trágya jóerőre hozta. Gyönyörűek is benne a palánták s a gondos öntözés mellett vaggonszámra menő főzelékfélét ígérnek. (S valakinek mégis az jutott eszébe, hogy ! a kertészet helyére hozza a Makiári útiak szérűskertjét. Sőt már annyira mentek, j hogy bizottságot is küldtek ki a virágzó kultúra megsemmisítésére és szérűskertté 1 való átalakítására!) Van itt minden amit ; csak főzelékfélében elképzelni lehet. Hagy ma, retek, paradicsom, óriás paprika, ka- larábé, zeller, gyökér, uborka, csemegekukorica, sütőtök stb. stb. S már el van vetve a késő őszi zöldségfélék magja is, amelynek palántáit akkor ültetik szét, ha ! az egves főzelékfélék már kikerülnek a földből. A patak S alakú régi medre felszabadul a szabályozás folytán. Ezt a vállalat élelmes vezetője szakaszokra osztva haltenyésztő teleppé fogja berendezni s így alapos remény van arr3, hogy az olcsó zsír, hús, főzelék mellett még olcsó hal is kerül majd a közellátás üzleteibe. Még a munkabeosztás érdekes a telepen. Mindössze egy család lakik odakünn: a kertészé A sertések mellett két ápoló van , akik az etetés é3 a tisztoga tás idejét leszámítva, a kertészetben foglalatoskodnak. Persze aztán a szükséghez mérten napszámosok is rendelkezésre állanak. Annyi bizonyos, hogy áldásos feladatot fog betölteni ez a két holdnyi kis paradicsom, amelyet a Közellátási Vállalat igazgatója szinte a semmiből teremtett meg és minden szabad idejében a kis taiep fejlesztésén, tökéletesítésén fáradozik páratlan szakértelemtnel és buzgősággal. Az egri gazdák azt kérik, hogy mondjon le a város a legelők tulajdonjogáról. Hatvanftárom hold legelőt erdősítenek kőrissel. A kormányzó Nyíregyházán. Eger, 1923. május 7. Horthy Miklós kormányzó és felesége vasárnap reggel 9 órakor Nyíregyházára érkezett. A feldíszített pályaudvaron díszszázad, a hatóságok fejei és előkelő közönség várták a vendégeket. A kormányzót megérkezése alkalmából melegen üdvözölték s legelőször Nagy Pál tábornok, majd Kratochwill tábornok, Schnerr ezredes, Magyar ezredes jelehté sét fogadta. Aztán elhaladt a dísz-század előtt, majd a hatósági kiküldöttek üdvözlését fogadta s szép szavakban válaszolt a polgármester üdvözletére. Az üdvözlések után a kormányzó a városba ment és szemlét tartott a csapatok fölött, amely után Zadravecz püspök tábori misét mondott és megszentelte a két ezredzászlói, A zászlószentelés után az első szalagot a kormányzó felesége kötötte a zászlókra. Az ünnepség után díszebéd volt, mely után s a kormányzó és felesége este */t7 órakor visszautazott Budapestre. A. kincstári házhaszonr-észesedés fizetésének módozatai. A bérösszeg 25*1* a a haszonrészesedés. Eger, 1923. május 7. A kincstári házhaszonrészesedés dolgában Frank Tivadar h. városi tanácsos munkatársunknak a következőkben nyilatkozott : — A kincstári házhaszonrészosadóa bejelentési jegyzéke az államnyomdából 2—3 njp múlva megérkezik. A nyomtatványokat nem kézbesítjük; minden ház- tulajdonosnak az adóhivatalban kell átBíró min. tanácsos kijelentette, hogy a legelők a város- nevén vannak, az ügy tehát a bíróság elé* tartozik; ha írásokkal igazolni tudják, hogy a legelők egykor az egri gazdáké voltak, nyert ügyük van. Bayer Henrik reflektált az értekezleten résztvevő gazdáknak a legelő tulajdonjogra —yflmfl-. gnhqfaam nyerészkedett a legelőn. BeWbentr^tvT fizettek legelőhasználatért holdanként, ezt a két koronát állami adóba törlesztette a város. Most 38 holdat felszántott a váró* a legelőkből, részint lucernával, részint zabbal és más takarmánynövénnyel ve tett» be. A gazdák azt kívánják, hogy a legelő-adót már. most az egész város vi selje, mert a 38 hold jövedelme a városi pótadót csökkenti. Persze az nem lenne igazságos, hogy az fizessen legelő-adót, akinek nincsen Legelőre szüksége. Az igaz, hogy a legelő-adó az új kataizteri beosztásban és minősítésben sok. Ezért javasolja, hogy a gazdák fordúljanak a képviselő- testület közvetítésével a pánzügyminisz- teriumhoz más kataszteri beosztásért, illet ve minőHtésárt Végűi Bíró János min. tanácsosnak jóindulatú fáradozásaiért köszönetét mondott. Az egri legelőkből 63 holdat erdősítenek. Az állam által kiutalt 20;000 kőris csemete megérkezett és már hozzá is kezdtek az elültetéséhez. Megírta már az Egri Népújság, hogy Bíró János miniszteri tanácsos, f. hó 5én, szombaton délután a polgármesteri hivatalban a legelők megjavításának érdekében értekezletet tartott. Bíró min. tanácsos, aki szombaton' délelőtt helyszíni szemlét tartott,, referált tapasztalatairól. Két éve móndotta — Egerben volt, bejárta a legelőket az erdészeti és gazdasági felügyelővel. Akkor az volt a nézete, s ez a nézet most sem változott, hogy a kopár foltokat erdősíteni kell« A legelők felső talaja ki van élve, meg kell javítani. Ennek az lenne^az egyszerű módja, hogy a marhák delelésének fekvőhelyét mindig más és más helyre tegyék tát A lerakődott természetes trá-r gyát szét keli gereblyézni, hogy a föld táperőt nyerhessen. Ahol sok a bokor, irtani kell. Meredtek helyen azonban többet kell; a bokrokból meghagyni, amennyiben megkötik a talaj;!. Szükségesnek lá-tna fák ültetését is, hogy dörgölődzőt és árnyékot találjon a legelő barom. Az értekezleten a gazdák, szóvátettók, hogy a legelők valamikor nem voltak a város tulajdonai. Kérvényezni fogják, hogy a város mondjon le a legelők tulajdonjogáról. Ez az ügy a képviselőtestület elé kerülne s megszavaznák.
