Egri Népújság - napilap, 1923/1
1923-05-04 / 100. szám
2 &lá-Kí ÜJSPüJöAi* A drágaság a húsipart is válságba sodorta. A húsiparosok válasza a hús drágasága ügyében elhangzott interpellációra. Eger 1923. május 3. A városi képviselőtestület legutóbbi közgyűlésében interpelláció hangzott el a húsárak drágasága miatt. Az interpelláló képviselő többek között azt is mondotta, hogy rendezzen a közönség hús-sztrájkot. A húsiparosok legutóbbi értekezletükön méltatlankodva és nagy felháborodással tárgyalták ezt a kérdést. Hús-uzsora, — mondották, — Egerben nem volt. Ha a képviselő egyeseknél vissza éléseket tapasztalt, akkor ne általánosítson. A hús drágasága első sorban a húsiparo sokat sújtja a legérzékenyebben. A fekvő vagyon (ház vagy föld) nem elég ahhoz, hogy forgótőkét is teremjen. Tóke hiányá- j — ban többen összeállnak és úgy vesznek vágómarhát Megtörtént az is, hogy öt hentes vásárolt egy hízott seitést. Világos tehát, hogy a hűsiparosokat nem veti föl a pénz, az uzsora haszon, különben nem kellene oly koldúsmódra küzködni a vágó marhák beszerzésével és az élettel. Különben is a húsipar a pénzhiány miatt oly nagy krízis előtt áll, hogy ha nem kapnak kamatmentes kölcsönt, a hús- iparosok becsukják a boltokat és akkor még sztrájkra sem lesz szükség. A polgármester javaslatát nagy meg- nyugvással fogadták és várják a próba vágás eredményét. k i s hírke a n agyvilagból Külföld Németország újabb ajánlatát áladták az antantnak.—A szerb kormány radikális alapon megalakult — Agyonlőttek két spanyol szindikálistát. — Elmaradt a cseh vasutassztrájk. — Szélütés érte a cseh elnök feleségéi. — 37s millió oroszt élelmeznek a külföldi missziók. — Egész Európában nyugodtan telt el május 1-e. — A franciák letartóztatták Krupp von Bohlen Halbachot. — Semenoff orosz írót meggyilkolták. Magyarorszag. Bethlen és Kállay teg nap tárgyaltak Poincaréval. — Ourson a jövő kedden fogadja Bethlent. — Budapesten nem volt semmi rendzavarás május 1-én. — Egyetemes tanitógyűlés lesz Budapesten. — Közös jegyzőkönyvvel fejezték be a cseh-magyar határincidens tárgyalásokat, — A budapesti olasz követ Rómába utazik. — Negyven magyar diák megy Svédországba. — Május 8 ára össze hívták a parlament drágasági bizoltságát. — 11 ú] plébániát kap a főváros. — 4 millió gyűli össze a diák gyomor enyhítő sére. — Sullay Schuller Ferencet kémkedés miatt halálra ítélték. — Tegnap volt a gorlicei áttörés évfordulója. — Véres kaland volt a szerb-magyar határon — A jövő héten lesz az A kadémia nagyhete. — Június ll-én lesz a Károlyi por fellebb- viteli tárgyalása. Anglia és a német jegyzék. London. MTI. Mint a Reuter-iroda jól értesült forrásból jelenti, az angol kormány minden érdekelt pártnak világosan tudomására hozta, hogy Anglia a német : jegyzéktől minden tekintetben távol áll és : bizonyos körök állításával szemben, an- I nak megszövegezésében nem veit részt. A Bornemissza-cserkeszcsapat zászlója. Eger, 1923. május 3. Az egri Bornemissza-cserkészcsapat parancsnoksága már régebben elhatározta, kogy díszes zászlót készíttet, amelyet nemsokára fényes cserkészünk, psóg keretében fog megszenteltetni. A zászló már készül, azonban pénzünk leromlása következtében az sokkal többe kerül, mint amennyire előirányozták. Ezért a hiányzó összeget társadalmi úton fogják előteremteni. A parancsnokság e célból gyűjtési engedélyért folyamodik a belügyminiszterhez és ezúton is felkéri a cserkészek jóbarátait, hogy tehetségükhöz mérten járuljanak hozzá szép zászlójuk költségeihez A hajlandóság erre meg is van, mert amint értesülünk Kovács Katona-emlékeimből. Irta: B. G.*) — Ajánlva a cserkész-fiatálságnak. — így fejeztem be — a bodrogkeresztúri s később az egerbaktai esettel — a fegy veres állományban töltött nyolc évemet Csak még bét érdekes tényt akarok itt megemlíteni. Az egyik az 1878. évi nagy árvíz alkalmával történt. Valami szerencsétlen flőtás az akkori minorita,k hídjdról nézte az ár emelke dését. Az a híd valóságos párja volt a mai barátok hídjának, csak a híd két kő védjén 3—3 szobor állott. Mikor a víz négy rohamosan annyira emelkedett, hogy az illető már nem tudott a hídról lejönni, sói a híd Jegemelkedettebb részén is víz ben kellett volna állnia: fölment a híd karjára. Ámde az ár ott is utáhna emelkedett. Hogy a rohanó víz le ne sodorja, belekapaszkodott a Szt János kőszobrába. Helyzete mind válságosabbá lett s úgy sikerült kimentenem, hogy a Fischer Lipót (később Fodor ügyvéd) házának emeleti sarok ablakából — akkor még nem volt erkély a házon — kötelet dobtam neki s azon felhúztam a szobába. Szerencséje volt a szerencsétlennek, hogy a várból *) Az első közleményt 1. az Egri Népújság ápr. 8 diki (79) számában. Szívesen adjuk ezt a tárcát, mert tartalma bizonyíték arra, hogy minden állásban lehet nagyon hasznos szolgálatokat tenni a köznek. idejekorán észrevettem szorongatott hely zetét s idejében lefutva, az utolsó percben szárazra hoztam. A szobor ugyanis pár perc múlva befordúlt a nyolc kilenc méter mélységű szennyes áradatba. Ugyanakkor tájban kikerült megmentenem a zászlóalj katonai pótraktára szomszédságában lévő házat a tűzveszedelem- től. Elsőnek v, ttem észre, hogy kigyúladt a ház. Átszaladni, a tulajdonost éjjeli álmából fölkelteni s kardommal a padláson lévő tűzfészket megsemmisíteni: — pár perc alatt sikerült, Mire a tűzoltók kiértek, nem találtak munkát. © Mindkét tényért elismerést kaptam katonai felsőbbségemtól, mely elismerések ma is megvannak katonai ininósítvé nyemb8n. * 1880-ban irodai szolgálatra rendeltek be, majd Kassára jelentkeztem számvevői tanfolyamra, melyet jele* eredménnyel végeztem ei. Ekkor Sátoraljaújhelyre neveztek ki számvevő-őrmesternek, majd — miután letettem a gazdászati tiszti vizsgálatot — 1882. ]űl 1-től honvéd törzs őrmester lettem. Meglehetős nehéz volt a helyzetem, mivel ha valahol szabadságra ment a gazdászati kezelőtiszt, mindig velem helyet- tesíttették. Ily minőségemben hosszabb- rövidebb időt szolgáltam : Munkácson, Békésgyulán, Kassán (az 5. honvéd-huszár ezrednél), honnét a pozsonyi Honvédségi Lőszergyárba vezényeltek. 1923. május 4 Gyula 250, Farkas Ferenc 200, Braun Béla 300 Sümeghy Béla 1000, Keszthely József 200, Balajthy Sándor 500, Dutkai Rőzsika 200 Kovács Sándor 200 koronát adományoztak a cserkészek zászlójára. A közszükségleti cikkek drágulása. A «Közgazdasági Figyelő» a közszükségleti cikkek drágulásáról figyelemreméltó összeállítást közöl. Az egyes cikkek mellett feltüntetett számok jelentik, hogy a mai ár a békebeli árnak hányszorosa. Szappan 1750, vászon 1450, sertészsír 1438, szén 1250, cipő 1200, kötött árú 1180, cukor 1170, férfi ruha 840, női ruha 800, kenyér 725, tojás 700, sertéshús 650, tej 630, villany 625, marhahús 600 bab 450, zöldség 450, újság 375, burgonya 300, színház 210, dohány 167. E számítás szerint a legnagyobb arányban a szappan, míg legkisebb arányban a 'dohány, szín ház és az újság drágult. Számos cikk már nemcsak elérte, de túl is haladta az arany- paritást. így az aranyparitáson fölül van a zsír, szén, cipő, kötött árú, cukor, férfi- és női ruha. Az aranyparitást feltűnően gyorsan érték el az iparcikkek, szán és a zsír, melyek ma már jóval drágábbak a békevalutáná). Kérelem. Huzamosabb megfigyelés után sajnálattal kellett meggyőződnünk, hogy némely elárúsítőnk lapunkat, az Egri Népújságot egyeseknek kiadják olvasásra aztán visszaveszik. Megerősítette meggyőződésünket az is, hogy leszámolás alkalmával összegyűrött, piszkos, sőt zsíros példányokat kaptunk vissza. Ezzel a visszaéléssel különösen ma, amikor úgy is a legnagyobb áldozatok árán vagyunk képesek lapunkat a közönség érdekeit szolgálva fenntartani, — igen érzékenyen megkárosítanak bennünket mindazok, akik ily módon veszik igényba hírszolgálatunkat. Ezúton kérjük fel tehát mindazokat, akik az Egri Népújsághoz eddig így jutottak, hogy a jövőben tartózkodjanak ettől, nehogy kénytelenek legyünk velük szemben a büntető törvények védelmét igénybe venni. Eger, 1923. május hó 2 Az Egri Népújság kiadóhivatala. Pozsonyban könnyen végzetessé válható szerencsétlenség történt velem A gyár erdőségben volt s a kerítés mellett, a desz kából épült puskaporos kamarának talp- gerendázata mellé — ismeretlen tettes — mintegy 40. cm gyújtózsinőrral ellátott gyújtószerkezetű csomagot dugott. Az őr, aki a másik oldalra sétált, már csak a sziporaáző zsinórt vette észre az épület tövében. Annyira megijedt, hogy csak jaj- veszókelni tudott: Jaj, jaj! Jaj, Istenem !... Az én állásom mintegy 50 méterre volt s mikor a kiabálásra kinéztem, meg döbbenve láttam a szikrázó zsinórt Átvillant agyamon, hogy milyen kár, sőt szerencsétlenség származhatik a puskaporos kamara felrobbanásáből: kiugrottam az ablakon és az őrhöz fütva, elkaptam fegyverét, elsütöttem, hogy az őrség fi gyeimét fölhívjam. Majd odarohantam a gyújtócsomaghoz, hogy eloltsam. Sajnos, éppen abban a pillanatban robbant fel s kezeimen, arcomon több égési sebet kapva, heteken át feküdtem kórházban. Ebből kifolyóan, mint rokkantat, nyugállományba helyeztek. Később kígyó gyultam nagyobb bajomból s legfeljebb olykor olykor fog el némi idegesség, de mindig fájlalom, hogy meg kellett válnom kedves szolgálatomtól. 1915 ben, a nagy háború második évében, komolyan foglalkoztam avval a tervvel, hogy — bár túl voltam a 60 esztendőn — fegyveres szolgálatra jelentke-
