Egri Népújság - napilap, 1923/1

1923-05-03 / 99. szám

2 &&iu 1923. május 3 Az egri fizleteK zárírájíaaK szabályozása. _ Eger, 1923. május 2. A hivatalos lap egyik legutóbbi száma, a keresKedelemügyi miniszter következő I rendeletét közli az egri üzletek zárórájára vonatkozóan. Az üzleti záróráról bzőIő 1913. évi XXXVI törvénycikk kiegészítéséről alko­tott 1921. évi XXXVII. törvénycikk 2. §-ában nyert felhatalmazás alapján Eger rende­zett tanácsú város területén a nyílt áru- ; sítási üzletek záróráját a kővetkezőkben állapítom meg: a) A nyílt árusítási üzleteket (bolto- > kát) az azokhoz tartozó irodai és raktár­helyiségekkel együtt — az alábbi kivétel j tői eltekintve — szombaton este hét (7) órakor zárni kell. Ugyanezeket az üzlete­ket a karácsony első napját' és a hiísvét vasárnapját megelőző hat hat köznapon este hét (7) órától reggel hét (7) óráig, i egyéb köznapon este hat (6) órától reggel hét (7) óráig zárva kell tartani. b) A fűszer-, csemege- és ólelm’szer- kereskedéseket, valamint a túlnyomóan j ily cikkek árusítására berendezett vegyes­kereskedéseket, továbbá túlnyomóan áll. j egyedárúsági cikkeket árusító üzleteket, valamint a festékkereskedéseket este nyolc (8) órától reggel hat (6) óráig, egyéb köz- napon este hét (7) órától reggel hat (6) óráig zárva kell tartani. Az üzletek zárvatartására megállapí­tott idő alatt az üzleti alkalmazottakat foglalkoztatni tilos. Az olyan üzleteket, amelyekben túl ! nyomóan cukorkát, csokoládét, gyümölcsöt és szeszt nem tartalmazó üdítő italokat | ♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦*♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦ árusítanak, a b) pontban foglaltak szerint kell zárva tartani. Az olyan üzleteket, amelyekben a kö­zönségnek helyben való elfogyasztásra szolgáltatnak ki élelmicikkeket (vendéglő, büffé, büffévendéglő, tejivőcsarnok stb.) az élelmiszerüzletek zárvatartására fentebb megállapított idő alatt nem kell ugyan zárvatartani, azonban az uicán át csak italokat és oly ételeket árusíthatnak, ame­lyeket ezen üzemek körében maguk állí­tanak elő. Élelmiszereket vagy állami egyed­árúsági cikkeket árusító üzletekből abban az időben, amelyben csakis ezek az üzle­tek tarthatók nyitva, kizárólag élelmisze­rek és italok vagy állami egyedárúsági cikkek árúsíthatők. Önként értetődik, hogy az üzletek zárvatartására vonatkozó fentebbi rendel­kezések nem érintik az üzlettulajdonosnak vagy megbízottjának azt a jogát, hogy az üzletet a megállapítottnál korábbi időben zárja és későbbi időben nyissa. A fenti rendelkezések a kizárólagos dohányárudákra, amelyekre a m. kir. pénz­ügyminiszter űr rendelkezései irányadók, nem terjednek ki. Aki a jelen rendeletet megszegi, vagy kijátssza, vagy annál közreműködik, amennyiben cselekménye súlyosabb bün­tető rendelkezés alá nem esik, kihágást követ el és az 1923. évi XXXVI. törvény­cikk 10. § a alapján büntetendő. Jelen rendelet kihirdetésének napján lép életbe. — A miniszter rendeletéből: Török s. k., miniszteri tanácsos. Ismét garázdálkodnak a veszett kutyák. Egerben két kis gyermeket mart meg egy veszett kutya. Eger, 1923, május 2. A kóbor kutyák az utolsó két esz­tendőben valóságos Balkánt varázsoltak Ceonkamagyarországra. Egy esztendeje minden falu, város hemzsegett a kutya- falkáktól s ezer Konstantinápolyi talál­hattunk kicsiben e szegény országban, melyet fölvert nyugalmából a kutva-üvöl té». Persze ebzárlatot rendeltek el. A hely­zet képe, ahogyan mondani szokás, némi- képen tisztult, az ebmarások redukálód­tak, a veszett kutyák már csak hatósági engedéllyel garázdálkodtak S a kóbor kutyák pedig — respektálván a kon szolidáciős törekvéseket — konstruktív, jónevelésű ebekhez illően, előzetes beje­lentés alapján gyűléseztek, hol éjjel, hol nappal. Ezek a kuiya-fclkák állítóan az ebzárlat ellen tiltakoztak. A tiltakozásnak meg is lett a maga szigorú eredménye, az ebzárlat szigorúsága megszűnt s a kutya jogot és a kutya szabadságot illeté­kes tényezők elismerték. A veszett kutyák pedig, a kivételes kutya-állapotot felhasználva, tovább mar­tak embert és kutyát egyaránt, amiből bölcsen következtethetjük, hogy veszett állapotban senki sem tud különbséget tenni az idegen és a fajtája között. A szatírából, azt hisszük, egyelőre elég. Jönnek a szomorú tények. Ma érte­sültünk, hogy a napokban egy veszett kutya két űficaalád egy-egy gyermekét megmarta. A kutya pár nap múlva meg­döglött. A döglött állatot az egyik apa fölvitte Budapestre, ahol megállapították, hogy veszettségben pusztult el. A gyér mekeket fölszállították a Pasteur-be, sőt az egyik kislány édesanyját is, aki ki­szívta a gyerek lábán a sebet. Ha jól emlékszünk, a múlt esztendő­ben is történt egypár ebmarás Egerben, még pedig nyáron. S a nyári időszak a legveszedelmesebb. Felhívjuk az illetékes hatóság figyelmét arra, hogy a legnagyobb szigorúsággal és könyörtelenül fogassa ösz- S7e a guzdátlanúl bitangoló, vagy csavargó ebeket, még pedig akkor is, ha azok ked­ves öiebecskéi egypár furcsa ízlésű ember­nek, akik jobban sajnálják a gyepmester kezébe került és párnás kényelemhez szo­kott kutyájukat, mint embertársaik életét. Ez a>, aminek Balkán e neve. Ki kell ir­tani a beteges kutya-kultuszt. KiS HÍREK A NAGY VILÁGBÓL Külföld. A román és szerb kormány is vegyes bizottság által akarja tisztázni a határincidenseket. — Poincaré ragasz kodik a londoni feltételekhez. — A király elnöklésével tanácskozáson akarják kibé kíteni a jugoszláv pártokat — Kommu nisták megtámadták az osztrák kancellárt. — Jenő főherceg lemondott a német lovag­rend nagymesterségéről. — Eltemették lord Carnervont. — Pasicsot megint megbízták a kormányalakítással. — A szászországi szociálisták Goethét indexre tették. — Egy­re nagyobb a francia-török feszültség. — Egy francia lap megintette Csehországot a határincid3nsek miatt. — Francia mun­kások tüntettek a Ruhrvidék megszállása miatt. — Kommunista tüntetés volt Kla genfurtban. Magyarorszag Újabb kiutasításokra készülnek a Felvidéken.— Május 6 án lesz a kiskomáromí beszámoló. — A kormányzó visszatért Budapestre. — Egyetemi hall­gatóknak tilos politikai egyesületekbe be­lépni. — Kát. nagygyűlés van Debrecen­ben. — Glattfelder püspök székhazat épít­tet Szegeden. — Feszült figyelem kíséri Bethlen és Kállay útját, — Raymond fran­cia szenátor igen elismerően nyilatkozott Magyarországról. HÍREK. Eger, 1923 május 3 Kérelem. Huzamosabb megfigyelés után sajná­lattal kellett meggyőződnünk, hogy némely elárúsítőnk lapunkat, az Egri Népújságot egyeseknek kiadják olvasásra aztán vissza­veszik. Megerősítette meggyőződésünket az is, hogy leszámolás alkalmával össze­gyűrő«,* piszkoi, sőt zsíros példányokat kaptunk vissza. Ezzel a visszaéléssel kü­lönösen ma, amikor úgy is a legnagyobb áldozatok árán vagyuuk képesek lapun­kat a közönség érdekeit szolgálva fenn­tartani, — igen érzékenyen megkárosíta­nak bennünket mindazok, akik ily módon veszik igénybe hírszolgálatunkat. Ezúton kérjük fel tehát mindazokat, akik az Egri Népújsághoz eddig így ju­tottak, hogy a jövőben tartózkodjanak ettől, nehogy kénytelenek legyünk velük szemben a büntető törvények védelmét igénybe venni. Eger, 1923. május hó 2. Az Egri Népújság kiadóhivatala Gyászmise a kommün egri vértanúiért. A májusi ellenforradalom egri áldozataiért f. hó 4-én d. e. 9 órakor a minoriták templomában gyászmise lesz. A Magyar Takarékpénztárak Központi Jel­zálogbankja mint r. t. (Budapest) közgyű­lése Gáspárdy Gyulát, a Heveamegyei Ta­karékpénztár vezérigazgatóját, egyhangú­lag igazgatósági tagjává választotta. A Margit királyleány Mezőkövesden Tordai Ányos dr.-nak Egerben íb többször elő­adott ifjúsági darabját, a «Margit király- leány«« szombaton és vasárnap nagy si­kerrel adta elő a mezőkövesdi iparosleá­nyok Mária-kongregációja. A színdarab előadásán megjelent maga á szerző is, kinek, néhány kedves üdvözlő szó kísé­retében, egy kis leány virágcsokrot nyúj­tott át. A Gárdonyi-mauzoleumra Eger város közpénztárába a következő adományok érkeztek: az egri Szent Berná! Fögimná zium tanári kara és növendékei 3000 kor., Szekszárd város 1100 kor., Tarnabod 1008 kor, Szombathely város 10,000 kor., a Kér. Iparoskor és Legényegylet Gárdonyi ünnepe 11,270 korona. A Magyar Turista Egyesület Egri Bükk- osztáiya ma este 8 órakor összejövetelt tart a Koronában. Emelkedett a marha , a sertéshús és a zsirszalonna ára. A hentesek és a mészáro­sok kilenctagú bizottsága tegnapelőtt este f. hő 1 én, az Iparlestület helyiségében értekezlete« tartott, amelyen az új hús árakat megállapította. A marhahús éra 100, a sertéshúsé 200, a zsírszalonna ára 100 koronával emelkedett. Az új húsárak a következőképen festenek: marhahús 1000 kor., borjúhÚB 860 kor., sertéshús 1200 kor, zsírszalonna 2000 kor., zsír 2400 kor., füstöltszalonna 2400 kor., háj 2200 kor., vegyes kolbász 1500 kor., töpőrtő 1600 kor., najt'1600 kor., sonkakolbász 2060 kor., debreczeni 2000 kor., vegyes föl­vágott 1800 kor. Ellenére annak, hogy a múlt heti képviselőtestületi közgyűlésen interpelláció hangzott el a drága húsárak miatt, az új áremelés, mintegy válaszúi, bekövetkezett. Mi addig, amíg a városi hatóság prőbavágást nem eszközöl, a hús árakhoz nem fűzünk kommentárt. Sok a cserebogár. Az egész határban mindenütt rengeteg a cserebogár. Irtásuk úgy, ahogy megkezdődött. A földművelés­ügyi és közoktatásügyi miniszterek pedig rendeletét adtak ki, amely szerint a cse­rebogár irtásába a népiskolák V—VI. osz­tályú növendékei a tanítási időn kívül bevonhatók. A Petőfi Társaság Tegnapra tervezett Petőfi-ünnepségeközbejött akadályok miatt elmaradt. Az Ébredők választmányi ülésén Tóth Csepreghy András nem jeient meg, ameny- nyiben nem is tagja az Érne. egri csoport­jának.

Next

/
Oldalképek
Tartalom