Egri Népújság - napilap, 1923/1
1923-04-26 / 94. szám
IGRi NEPÜJbAG 1923 április 26 Betegségünk. Kápolna, 1923. április 25. A szociológusok még most is vitatkoznak azon, vájjon szervezet (organizmusáé az állam, vagy szerkezet (mechanizmus). Plátó és utána a kutatók légiója az állam szervezete, Spencer és társai az állam gépiessége mellett foglalnak állást. Tudományos folyóiratba való értekezés feladata eldönteni a kérdést. A mi szemünkben, akér organikus, akár mechanikus legyen is az állam berendezkedése, szervezete, vagy (ha úgy tetszik) gépezete beteg, illetve rossz lehet. A sejtekből felépülő szervezet, az alkotó részekből álló gépezet az idők folyamán belső é3 külső beható erők alatt romlásnak indúl. A történelem bizonyság reá, mint omlott össze Róma, Hellasz, Egyiptom, Fönícia, mert a struktúra túlélte magát. Nagy ugrással a jelenbe térve, vegyük szemügyre a mi magyar, megcsonkított hazánkat. Vizsgáljuk ne lelkét, se szírét, hanem gazdasági életét kifejező vérszegénységét. Mint a vérszegény betegnek fáj a feje, zúg a füle, étvágytalan. Vérszegény. Valutája rossz, kiviteli mérlege passzív, termelése alatta van a békebelinek, sok termékének nincsen piaca. Sápadtan, véznán áll Hungária istenasszonya. Fejéről hiányzik a korona. Kezéből ki van ütve a pallos. Márvány kebele lapos, egykor teli, piros arca most beesett. Körülötte nagy izgalom. Az emberek egymásba ütközve hajszolnak fel pénzt, amiből sok kell, hogy legyen kenyér, zsír, ruha, lakás, tej, újság. Furcsa világ! Pénzszűke van, mégis tömérdek kell belőle. Azt mondják, azért, mert nincs vásárló ereje, mert valutánk rossz, nincs ércfedezet. íme, egyik betegségünk! A másik se kisebb az elsőnél. Külföldi mérlegünk ijesztő Milliárdok vándorolnak ki külföldre, ami mindannyi érvágás, pióca a szegény nemzet vértelen testén. Utolsó értékeit viszi külföldre ez ország, csakhogy árút kaphasson s tudjon öltözködni, sózni, fűteni, építeni az istenadta nép. Mintha összeesküdött volna ellenünk a sors. — Ami eladni valónk van: annak sincs mindnek kelete. Borunk, szeszünk, krumplink, óh az van bőven. Ezekre a régi külföldi piacok nem jelentkeznek. Milliár- dokat érő, azelőtt keresett árú hever ér tőkésítés nélkül, ami végzetes csapást jelent nemzetgazdaságunkra íme, a beteg ország három nagy sebe. Nem a nemzet ütötte azokat, hanem az ellenség, A véres tőrt, mellyel a sebet ejtették, Trianonban kovácsolták. Megcsonkították ellenségeink, levágták a test eleven tagjait, szétszedték a mechanizmus alkotó részeit; a lélekzetvétei nehéz, hörög a tüdő, a gépezet járása nem sima, csöndes, ünnepies, hanem zakatoló, zörgő. Siessen e sebeket gyógyítani minden magyar! A hangzatos politika, a személyi torzsalkodás maradjon most el! Csináljunk jő gazdasági politikát, nem merev pártprogrammok, hanem a gazdasági élet parancsoló programmja mellett Lassan kiépül a beteg, fölkel ágyából, a maga lábán kezd járni, örvendeni fog az életnek, mely részére eddig csak kálváriát tartogatott. Dr. Os. L. ft szSISsjazdáK míg mindig nt» Eger, 1923. ápr. 25. F. hó 22-én az ország szőlősgazdái Budapesten az úgynevezett «kedvezmé nyes» állami kölcsön ügyében tiltakozó nagygyűlést tartottak. Ami azt illeti, az egri gazdák is eléggé tiltakoztak (s tiltakoznak még ma is) az O. K. H. spekulációs hitelközvetítése ellen, az utolsó 24 órában azonban megváltozott a hangulat. Még pedig azok között fordult meg a izéi iránya, akik már, hogy üzleti nyelven szóljunk, lejegyezték a kölcsönt. A kölcsön jegyzéseket f. hó 15-én lezárták. Ma már 25 ike van s a kölcsön A királyné anyja penziót nyitott. Wien, ápr. 24. Mária Antónia pármai hercegnő, Zita királyné anyja, a schwartzaui kastélyt, amelyben Károly király és Zita királyné esküvőjüket tartották, bérbe adta egy német társaságnak, amellyel együtt penziót nyitott a pármai család ősrégi kastélyában. Az egri zőldség-krach. Eger, 1923. április 25. Az elmúlt esztendőben az egri földművesek, különösen a zöldségtermelésre vetették rá magukat. Természetes, nem minden ok nélkül. Akkor tavasszal ugyanis oly drága volt a levasbevaió répa, gyökér, zeller, hogy alig lehetett megfizetni. Nosza volt keletje a zöldségmagnak. A káposztalföldeken, szántókon tekintélyes területek voltak bevetve — zöldségfélével. A túltermelés aztán most érezteti a hatását. Csaknem ingyen adják a répát, a gyökeret. A napokban a kistemető környékén hányták ki a zöldséget. A gazda minden arra járót megszólított, vigyen egy tarisznyával. Sokaknak még ingyen Bem kelleit, azt mondván a jókedvű adakozónak, hogy — húst is adjon hozzá! Persze, ha mienk volna a Felvidék, sok minden, így a zöldség értékesítése is másként volna. Békevilágban ugyanis az egri menyecskék nyakukba vették a Felvidéket s hatalmas kosarakkal vitték a répát, zellert, kalarábét az ipari, gyári gócpontokba. Most, sajnos, nincs üzlet, a termelt zöldséget az egrieknek kell elfogyasztaniok. Csak hús lenne hozzá! HaptáK »eg az állami Kölcsönt. kiutalásáról még csak biztató hirek sem szállonganak, holott az ígéret úgy hangzott, hogy f. hó 20 án, minden hiteligénylé megkapja a jegyzett kölcsönt. A szőlősgazdák valósággal kényszerhelyzetben vannak, tanácstalanul néznek a jövő elé. A boruk a pincében van, pénzük nincsen, a tavaszi munkának pedig moat van a «dandárja». Nagyon kívánatos lenne ha a kölcsön mihamarabb megér keznék s nem úgy, mint az a bizonyos köpönyeg eső után. A késedelmesség sú lyos gazdasági károkat jelent. Vonúljanak ki a szövetséges csapatok Konstantinápolyból. Lausanne (MTI) A lausannei békeértekezletnek tegnap a tráciai határkérdést kellett volna tárgyalnia. A két fél azonban továbbra is fenntartotta azokat az ellentétes kívánalmakat, melyeket az értekezlet megszakítása előtt hoztak. Ezért az anyag megvitatását későbbre halasztották. A tö rökök azzal a kérdéssel hozakodtak elő, hogy a szövetséges csapatok vonúljanak ki Konstantinápolyból. Horatze Rumbold kifejtette, hogy ez nem történhetik meg mindaddig, mig a békeszerződést alá nem Írják ős a szövetségesek parlamentjében nem ratifikálják. __ __• _ K IS HÍREK A NAGYVILÁGBÓL Külföld. Moszkitőraj megtámadott Kelet- afrika vizein egy gőzöst, amelynek utasai közül nyolcán meghaltak. — Kínpadra vonták Tichon patriarchát. — Franciaország fegyverrel kényszeríti a törököket az Amerikának adott engedmények visszavonására. — Romániában kiraboltak egy angol futárt. — Németország a hét végén tesz új javaslatot. — Elfogadták a néppárti olasz miniszterek lemondását. — Lujza bádeni nagyhercegnő meghalt, — A waleszi herceg meglátogatja a belga királyi- párt. Magyarország Budapestre jön Don Sturzo, az oIbsz néppárt vezére. — Prágá ban tárgyal a magyar kormány megbízottja a határincideusről. — A belügyminiszter beszámolt az inségakciő pénzeinek szétosztásáról. A miniszterelnök felesége akadémiai pályadijat nyeri.— Gábor Andor dollárokat gyűjt az emigráció részére. »♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦ * Az egri hegyőrök fizetésemelést kémek. A búza mázsájának mindenkori legmagasabb árát kérik havi fizetésűi Eger, 1823. április 25. A korona lassan, de biztosan csúszik lefelé a lejtőn. Nő az ár s mi úgy vagyunk vele, mint árvíz idején a menekülő ember, a magaslatokat keressük, kapaszkodunk, egyre följebb a drágaság létráján. Ezt a létrát végtelennek képzeljük, azért nem is félünk az áradattól egy egy fokkal mindig följebb lépünk a létrán. Hála Istennek, elég magas a látra! . . . Korántsem ezért írjuk ezeket a sorokat, mintha a mesterségesen szított drágaság fölött akarnánk siránkozni. Megbomlott az állam gépezetében valahol egy kis kerék, utána igazodnak és járják az őrültek táncát a többi kerekek. S legföljebb salamoni bölcsesség gél csak azt ajánlhatjuk, hogy keressék meg a megbomlott kis kereket. Nem az egész gépezet rossz, hanem az a furfangos kis csavar, mely elbűvik a szövevényes szerkezetben. Egyelőre azonban ez az egyetemes kérdés nem tartozik e hírlapi cikk keretébe, amelyen belöl azt szeretnénk megírni, hogy a drágaság létráján a hegyőrök is fölfelé haladnak. Csakhogy ők 4—5 fokot akarnak ugrani egyszerre. Bayer Henrik v tanácsos a hegy őrök fizetési mozgalmáról a következőket mondotta : — A hegyőrök eddig 5000 koronát kaptak havonként és hatósági lisztellátásban részesültek. A napokban a városhoz beadtak egy kérvényt, melyben azt kérik, hogy május 1-től havonként és fejenként a fizetésük a búza mázsájának mindenkori legmagasabb ára legyen. Ez az ár most körülbelül 28,000 korona. A városnak ez a tétel 784,000 koronát jelent havonta, azaz évente 9 millió 542 ezer 400 koronát. Kétezer korona lenne holdanként a hegy őrbér. A fizetésesneléei kérvény a legközelebbi közgyűlés elé kerül. A magam részéről azt mondom, ha már annyit kell fizetnünk, inkább a csendőrség8t helyezzük el, ha anyagi áldozatok árán is ... A csendőrség t. i. ingyen vállalná el a hegy- őri szolgálatot, ha a város laktanyát biztosít a számukra. A laktanyának való ház már megvan, de öt család lakik benne. Ennek az öt családnak kellene lakást biztosítanunk s a hegyőrzŐ8 problémáját megoldottuk. A magunk részéről megjegyezzük, hogy a hegyőrök fizetésmozgalma méltányos, amennyiben az 5000 korona csekély összeg, de az egy q búza ára viszont túlzott követelés, ha meggondoljuk, hogy a hegyőri állásnak előnyei is vannak.
