Egri Népújság - napilap, 1923/1
1923-01-14 / 10. szám
1923 január 14. EGRI NÉPÚJSÁG 5 Tájékoztató. Az általános kereseti adóra vonatkozó törvény azon rendelkezéseiről, mely az életbeléptetés alkalmával az adózó közönséget különösen érdekli Az 1923, január 1-vel életbelépett általános kér. adótörvény gyökeres változást idézett elő adóiend- szerünkben. Ezen időtől kezdve megszűnik az I., II., III. , IV. osztályú kereseti adó, a bányaadó, a tőke- kamat és járadék adó, nemkülönben az ezek útin kivetendő ált. jöv. pótadó és az országos betegé polási pótadó, végül a bánya adó valamint a tőkekamat és járadékadó utón kivetendő hadipótlék. Hat hozadéki adónemnek és 3 járulékos adónak megszűnése és ezek helyébe az 1322. évi XXIII’ t. c. ált kér. adónak életbeléptetése kétségtelenül ne" kézséget okoz — legalább is egyelőre az adózó közönségnek. ^ Számolt ezzel a pénzügyi kormány is, mikor 212461/1922. számú köriratában elrendelte, hogy az új törvény végrehajtási utasításainak fontosabb részleteit a kir. pénzügyigazgatóság minden rendelkezésére álló eszköz felhasználásával ismertesse. Ezen tájékoztatónak tehát különöskép az a rendeltetése, hogy rámutasson azokra a változásokra, melyek az ált kér. adó életbelépésével az adózó közönséget leginkább érdekli. Az adókötelezettséget illetőleg lényeges változás, hogy 1923. januárhó 1-től a társas cégek, (közkereseti, betéti társaságok az úgynevezett alkalmi egyesülések) összes jövedelmei nem általános kereseti, hanem társulati adó alá esnek. Az általános kereseti adótörvény elveti az ugy- «evezett törvényszerű legkisebb kereseti nyeremény kiszámítását, mely rendesen a lak- és üzletbérbol fejlesztetett — helyébe adóalapként a valóságban élvezett üzleti jövedelmet rendeli beállítani. Új helyzetet teremt a kőtelező könyvvezetés elrendelése. Megszűnik a jövőben a régi kereseti adó kivetésénél annyira szokásos becslés — arányosítás — mely annyi panaszra szolgáltatott okot — a kincstár előirt könyvek vezetése lehetővé teszi, hogy pontosan meglehessen állapítani a valóságos üzleti jövedelmet, melyet azután adóalapként kell venni. Az általános kereseti adó mértéke eltér a régi Hl. o. kér. adótól: ezek a kulcsok oly mérsékeltek, hogy szükségessé teszik, a valóságos kereset kinyo- moz'ását is anélkül, hogy az adózót jelentékeny teherrel rónák meg. Ä régi kereseti adó 10*/o volt, mely után 35°/o-os ált. jöv. pótadó, 20“/o-os országos b. pótadó együtt tehát a tiszta kereset 15 5°/o-ot kellett csak állami adó címén fizetni — hozzájött ehhez a községi adó, melynek %-a legváltozatosabb képet mutatta volt olyan község is, hol az állami adó többszörösében volt a községi adó megállapítva. Ily körülmények között kétségtelen, hogy az általános kereseti adó, melynek °/o-a 5-től maximálisan 10 ig csak a pénzügyminisztérium engedélyével emelhető és amely adó után egyedül csak útadót lehet 1923. január hó 1-től kivetni — nem jelent az adózó közönség részére nagyobb megterhelést. Változást jelent a törvény azon rendelkezése is, mely szerint az adókötelesek minden év február havában kötelesek jövedelmübről bevallást adni. Eddig a bevallások adására esetről-esetre más-más határidőket állapított meg a pénzügyminisztérium, jövőre nézve ez tehát elmarad. Adórendszerünkben meghonosítja ezen törvény az önadóztatást, mely abban áll, hogy a szolgálati és munkabérviszonyből eredő jövededelem után az ált. kereseti adó alapját a munkaadó számítja ki — magát az adót ö vonja le és ő köteles ezt az illetmény kiűzetést követő 15 nap alatt az illetékes községi (városi) pénztárba beszállítani. Az adóközönség érdekeit szolgálja azon újítás is mely szerint jövőben a kivetett adóról az adókötelesnek fizetési meghagyást kell kézbesíteni. A megszűnt hozadéki adók kivetéséről az adókötelesek nem kaptak kezeikhez értesítést, hanem a megtörtént adókivetésről a közszemlére tett lajstromból szerezhetnek tudomást, jövőben tehát a kivetési lajstromok adatait nem kell figyelemmel kisérni az adóköteleseknek. Az elmondottakban rámutattatott a kir. pénzügyigazgatóság az általános kereseti adónak azon rendelkezéseire, mely az eddig hatályban volt I. III. IV. osztáfyú kereseti adótól eltérő intézkedéseket tartalmaz — most még röviden azon kötelességeket sorolja fel, melyek ezen új adó-nem életbe lépése alkalmával az adókötelesekre háramlanak, megemlítve utánna a büntető rendelkezéseket is. Az adóköteles kötelességei tehát a következők: 1. Aki háztartásában alkalmazottat tart köteles azt az alkalmazás helye szerint illetékes elöljáróságnak (városi adóhivatalnak) 1923. évi január hó 31-ig a helyi hatóság által rendelkezésre bocsájioít, (esetleg ki is kézbesített) nyomtatványon bejelenteni. 2. Minden munkaadó köteles a foglalkozása körében alkalmazottakra vonatkozólag legkésőbb 1923. január hó 31-ig a végrehajtási utasítás 136. §.- ban előirt adótokat bejelenteni. Az olyan munkaadók kik kevés alkalmazottat tartanak, továbbá azok, kik bár mi oknál fogva az illetmény kimutatásuk vezetésére célszerűen nem kötelezhetők (mezőgazdák, iparosok, kereskedők) kérhetik, hogy az alkalmazott illetménye után járó általános kereseti adó átalány összegben állapíttassák meg terhűkre. Az erre irányuló bejelentés melynek adatait a végrehajtási utasítás 161. §-a tartalmazza. 1923. évi január hó 31-ig beadandó a községi elöljárósághoz (városi adóhivatalhoz). Községekben a beje- jantés szóbeli utón is megtehető a fentebb említett határidő alatt. Az 1. 2. alatii kötelesség elmulasztása annyiszor büntetendő 5000 korona terjedő pénzbírsággal, ahány adóalanynál ezen mulasztást elkövette. 3. A munkaadó az alkalmazottakat a végr. ut. í 138. §-a szerint köteles nyilvántartani. Ezen kötele- i zettség elmulasztása 50000 kor. terjedő pénzbírság- I gal büntetetendő. 4. A munkaadó köteles alkalmazottjai ílietmé- ; nye után járó ált. kér. adót, mely a kifizetéskor válik ! esedékessé, -- az illetményből levonni és a levont ! adót két példányú illetményjegyzék mellett a levonás j napját követő hónap 15-ik napjáig az illetékes város j pénztárába befizetni. Ha elkésve teljesíti a befizeiést akkor a késedelem minden megkezdett vagy egész hónapja után a fizetendő adó 5 %-át fizeti birság cimén, ha pedig kevesebb adót szállít be mint amennyi törvényesen jár — a benem szállított adó 5-szőrösét fenti birság cimén. A munkaadó ha az illetmény jegyzéket nem vezeti, vagy nem szolgáltatja be az adóval együtt, vagy ha az adóplapot az iiletményjegyzékbe tévesen írja be 50000 kor. terjedő birsággal büntetendő. 5. A segéddel dolgozó iparosok, az állandó üzlethelylyel rendelkező kereskedők, bányaválalkozők, föld vagy házadó alá nem tartozó tárgyaknak vagy jogoknak bérlői, gyógyszerészek, mérnökök, ügyvédek, orvosok, állatorvosok, kir. körjegyzők, ügynökök a végr. utasítás 86—96. §-ban előirt könyveket 1923. évi január hó 1-től kötelesek vezetni. 803/1923. Hirdetmény. Eger város tanácsa közhírré teszi, hogy általános kereseti adóról szóló 1922 évi 180.000 sz. végrehajtási utasítás 140. és 141. §§-ai értelmében a magánszolgálatban álló alkalmazottak változó illetményeinek és természetbeni ellátásának az adólevonás céljából számításba veendő havi minimális összegét az érdekeltség meghallgatásával következőkben állapította meg: Minimum 1. Főpincérek változó illetményeinek havi értéke ................................................................ 30.000 K 2 . Piacérek, szállodai portások, szoba- asszonyok változó illetményeinek havi ért. 8.000 K 3. Borbélysegédek változó illetményeinek havi értéke............................................... 4.000 K 4. Háztartási cselédek, szakácsnők, szobaleányok stb. élelmezésének havi értéke 4.500 K lakás, fűtés, világítás « 500 K (dg együtt . . . 5:000 K 5. Gazdasági cselédek, kocsisok természetbeni ellátásuk havi értéke .... 8.000 K 6. Iparossegédek havi élelmezésének értéke 6.000 K lakás, fűtés, világítás « 1-000 K együtt . . . 7.000 K 7. Kereskedő segédek havi élelmezési értéke 6.000 K lakás, fűtés, világítás 1.500 K Ezen kötelezettség elmulasztása 50000 korona terjedő bírsággal büntetendő. 6. Az adóköteles minden év február havában köteles itt adó alá eső javadalmáról a községi elöljáróság (városi adóhivatal) utján beszerzett nyomtatványon bevallást adni. Aki bevallását az előirt határidőben nem adja be vagy bevallásából adóköteles foglalkozást kihagy a megállapított adónak 25 “/«-át, ha pedig a hozzá intézett felhívásra sem pótolja mulasztását 50 “/»-át fizeti birság ctmén. 7. A bevallás a valóságnak mindenben megfelelően állítandó ki, mert aki bevallásában tudva valótlan és Szándékos félrevezetésre alkalmas olyan adatokat vözet; mely az adó megrövidítésére alkalmas illetve adóköteles jövedelmi forrást szándékosan elhallgat adócsalást követ el és szabadság vesztés büntetésen felül még érzékeny pénzbüntetéssel lesz sújtva. A^kir. pénzügyigazgatóságnak szándéka az egyes társadalmi osztályok részére ismertető előadásokat tartani, melyen azután a végrehajtási utasításnak különöskép őket érintő részleteit ismerteti az előadó. Ezen előadásokra melyek határideje és helye a helyi lapokban lesz közzétéve a kir. pénzügyigazgatóság már ez alkalommal is felhivja az érdekeltek figyelmét! Sok kellemetlenségtől és felesleges kiadástól tehermentesítik az által magukat ha ezen előadásokat figyelmesen végig hallgatva — az ott előadottak szerint intézik az általános kereseti adóval kapcsolatos ügyeiket. Eger, 1923. január hó 11. 2 — 2 Itt. kir. Pénzügy igazgatós ág. Olcsóbb vasúti szállításnál ha TEHE RAUTOval szállít, melyekből 40 darab új és használt raktáron V„ CSANÁDV-lTTt’A 3. DAtf tt dt> Telefon 46-01. 3- ’ Teherautotelep. együtt . . . 7.500 K A jelenleg megállapított átalányösszegek mindenkor az adózás céljőraira szolgáló minimális összeget fejezik ki a változó illetmények és természetbeni ellátások helyi forg. értékének, ennélfogva az adóalaphoz annál kisebb összeget számítani csakis abban az esetben lehet, ba a munkaadó vagy alkalmazott hitelt érdemlő adatokkal igazolja, hogy az ilyen természetű illetménye tényleg kisebb, mint az átalány összeg. Ha valamelyik alkalmazott az átalányösszeg helyett a tényleg befolyó bevétele után kívánja az adót fizetni, akkor köteles változó illetményeiről pontos feljegyzéseket vezetni s azt munkaadójának a rendes illetmény kifizetése alkalmával az adó kiszámítása és levonása céljából bemutatni, viszont a munkaadó köteles a feljegyzett adatok helyességét ellenőrizni. Eger, 1923. január 13-án tart. rendes tan. ulesben. 1_1 Trak h. polgármester. Ttpp«mltp<í<4P meS íelőbb Bri" T*eCSUlieSSe liánsát, gyöngyét aranyát, ezüstjét, hamis fogait és mindennémü régiségeit. Azután jőjön hozzám. 3_3 Németh a főreál mellett. Tóth Ferencz köztisztasági vállalkozó, Pöcze gödrök és csatornák tisztítását úgy vidéken mint helyben gyorsan és pontosan vá'lalom. Megrendelése két laltásomo Pacsirta u. II. sz. jegyzem elő. _______i— T URUL CZ1PŐGYÁR ! részvénytársaság EGER Főutca TURUL felülmúl minden czipőt kivitelben, tartósságában, olcsóságban! 8-15
