Egri Népújság - napilap, 1923/1

1923-04-19 / 88. szám

t&GrKi ÄJüPUJbAU 1923, április 19 dóságának valutáris rendezése tárgyában, Ruppert Dezső ama hivatalos és nem hi­vatalos kísérletek tárgyában, amelynek célja az államrendőrséget a napi politi­kába bevonni és a rendőrség tagjainak polgári szabadságát elkobozni. Hegymegi Kiss Pál a kereskedelmi, kultusz, és bel ügyminiszterhez a komáromi választások bői kifolyóan, Györki Imre a munkabérek megfizetése iránt indított perek gyors le­folytatása és a megítélt munkabérek vs- lutáris rendezése tárgyában. Drózdi Győző a nagykanizsai szolgabiróságnak a beszá­moló betiltó végzése tárgyában, Haller 1st ván a közgazdasági helyzet tárgyában, Fábián Béla a birák, a királyi ügyészek fizetésrendezése tárgyában, Csetri József a kormány hivatalos árfelhajtó ténykedése tárgyában, Rassay Károly Budapest szé kesfőváros törvényhatósági kizotíságának az 1923. év végén lejáró mandátuma és az új választás elrendelése tárgyában, Payer Károly a szociáldemokrata párt népgvülé eeinek betiltása tárgyában, Reizinger Fe renc a miskolczi tanügyi viszonyok tár gyában. „Az egri langyos vizű források“ címen legközelébb igen értékes — és minket közelről érdeklő — füzet jelenik meg Schréter Zoltán dr., m. kir osztálygéolögus tollából. A füzet részletesen foglalkozik Eger környékének földtani fölépítésével s a langyosvizű források keletkezésének lehe­tőségeit tudományos alapon mutatja ki. Részletesen tárgyalja a források fejlődésé nek történetét, adja leírásukat s külön ismerteti a férfi és női uszoda, valamint a tűkör- és kádfürdők forráscsoportjait, végül a régi «Kismelegviz» s a régi «öt- krajcáros» fürdő forrásait. Külön fejezetet szentel a források hőfokának s ismét kü lön, részletesen, tárgyalja a bennök feltörő gázok vegyi viszonyait. Érdekes fejezet az is, mely a források vízhozamát ismerteti. Felsorolja végül a környékbeli kutakat, melyek langyos vizűek. ‘Nagyértékű a kis monográfiának utólső fejezete is, amely a forrásokra vonatkozó történeti ismertetéseket csoportosítja és a reá vonatkozó történeti munkákat felső rolja. A füzet tartalma tulajdonképen fel olvasás volt, melyet a tudós szerző a Földtani Társultot hydrologiai osztályán adott elő A nagyértékű, tanulmányt a Föld­tani Társulat adja ki az Egri Városfej­lesztő r. t. támogatásával. Huszonkét és félmillió a német jóvátétel javára. Köln. MTI. A düsseldorfi Iparművé­szeti Múzeumba ma a munkanélküliek ellátására nagy összegű pénzt hoztak. Nem sokkal a pénz megérkezése után a fran­ciák behatoltak a Múzeumba és 22 ős fél millió márkát magukkal vittek. A pénz­táros elé egy francia nyelvű nyilatkozatot tettek, amely szerint a pénz nem a munka­nélküliek ellátására, hanem a Rajna- és a Ruhr-vidék segítésére szolgál. A pénztáros, aki értett franciául, avval a kijelentéssel, hogy a csakugyan a munkanélküliek se­gítéséről és támogatásáról van sző, az aláírást megtagadta. Nincs döntés a salgótarjáni «határi-kérdésben. Genf. MTI. A Magyar Távirati Iroda genfi tudósítója a népszövetségi tanács tegnap délutáni üléséről a következőket jelenti: A salgótarjáni magyar-cseh határ- rendezési-ügy előadójának, Da Gama bra­zíliai londoni nagykövetnek előterjesztése ! összegezte a két fél szempontjait. Utánna Táncos Gábor tábornok, a magyar kor- j mány képviselője, hatalmas expozéjában j újból ismertette az egész kérdést ős ki- j egészítette, illetve néhány pontjában he lyeabíteite. Osudsky párisi követ, a cseh állam megbízottja, igyekezett megcáfolni a magyar megbízott állításait. Többek kö- i zött azzal vádolta a magyar kormányt, hogy Somosűjfalut csak stratégiai szem­pontból akarják visszakapni, hogy a kör­nyező hegyek birtokába jussanak. Táncos Gábor tábornok válaszában ! ismertette a kérdés történetét. A határ­bizottságban az angol és a japán megbí­zott a magyarok részéről ajánlott vonal mellett szavazott, márpedig lehetetlen föl­tételezni, hogy Anglia ős Japán Magyar ország stratégiai céljait támogatná. A cseh megbízottnak arra » megjegyzésére, hogy a magyarok elnyomják a tótokat, azzal felel, hogy a magyar főváros közvetetten közeiében és a magyar Alföldön tót szi­getek vannak, amelyek a magyar népten­gerben nem tudtak volna fennmaradni, ha elnyomás lett volna osztályrészük. Hosszabb vita után úgy határoztak, hogy a döntést későbbre halasztják. A tanács ülése nyilvános volt. A hall­gatóság soraiban megjelent Bánffy Mik­lós gróf, Lukács György, Gajzágó László külügyminiszteri tanácsos és Baranyay Zoltán, a Népszövetség mellett működő magyar titkárság vezetője. »»O »-•»»»■**+«»•« Eger város Káptalan-utcai kertészetében. A városi kertészet faiskolája 2 év múlva 10.000 gyümölcsfa csemetét hoz forgalomba Új park létesül az Uszoda utca előtt. Eger, 1928. április 18. Ha jól emlékezünk, az elmúlt eszten­dőben ilyen tájban egy cikk jelent meg e hasábokon, amely elnevezte Egert park­városnak. A parkosításból azonban, a vi­szonyok miatt, semmi sem lett. A város nem áldozott a városszépítésre e azok az utca-réizl8tek, melyek nagyon is rászo- rúltak volna a parkosításra, parlagon ma­radtak. Az 1923-ik esztendő tavaszán az­zal a kellemes hírrel örvendeztethetjük meg a közönséget, hogy a parkosítás a nyomorúságos helyzet ellenére is megin­dul s megvan a remŐDy, hogy öt esztendő leforgása alatt Egerből valóságos park­város lesz. Az Egri Népújság munkatársa ma délelő’-t fölkereste Surányi Dániel ker­tészt Eger város Káptalan utcai kertésze­tében. Surányi Dániel szives készséggel megmutatta az üvagházat s a nagy ki­terjedésű kertet is. Az üvegházban egy rendszerető, dol- i gos kezű kertész munkássága látható. Egy hírlapi cikk kerete nagyon szűk ahhoz, hogy az író tollával méltassuk a fejlődő üvegházat. A melegágyakban különféle virág- palánták, dísz- és szőnyegnövények vár­ják a kiültetást. Surányi Dániel városi kertész a kö­vetkezőket mondotta : — Sajnos, a legelhanyagoltabb álla­potban vettem át a kertészetet. Az üveg­ház rozoga tákolmány volt, melyből a dél­szaki növények a a nemesebb virágok ki­vesztek. Ma már ott tartunk, hogy szapo­rítjuk is őket. A melegágyakban szekfü- veket, muskátlit, veronikát, krizantémot (van az üvegházban is), begóniát, külön­féle sző*yegvirágokat, díszparajt, horten­ziát, cikláment, szalviát szaporítunk. Persze uyári virág is lesz bőven. Mert jó föld, az van. Ennek a földnek — gondolom — 25*/#-nál nagyobb hümusztartalma van. — Lassan, de biztosan haladunk elő­re. A városnak nagyon jövedelmező for­rása lesz a faiskola. A faiskolát 5 hold- nyi területen létesítettük, a vincellőr-telep- pel szemben. Van benne 2#00 darab szem­zett cseresznyefa. Eddig 25,000 darab cse­metét ültettünk ; almát, körtét, cseresznyét, szilvát, mandulát, birsalmát. Három év múlva 10,000 darab ültetnivaló gyü­mölcsfa csemeténk lesz s nemcsak a vá­rost, hanem a vármegye jórészét is el tudjuk látni facsemetével. — Célunk ugyanis az volt, hogy na csak a saját részünkre, hanem a környék részére is termeljünk Az 5 holdas fais­kola határát már tűi is léptük a Puska­poros-dűlőnél, ahol díszfa-iskolát létesítünk, mely felerészben már készen is van. A díszfa-iskolát azért csináltuk, hogy gondos­kodjunk az egri parkok fa- ős bokorszük- eégletéről. — Sikerült nagymennyiségű gyümölesmagvat szereznünk, úgy, hogy 300,000 darab gyümölcs-vadonéra számít­hatunk. Ezután munkatársunk Surányi Dá­niel kalauzolása mellett megtekintette a Városfejlesztő R. T uszodája elótt lé­tesített parkot, melynek gyep-ágyai kö­zött, a középen, játszó-kör van A teret áeerok veszik körül. Fehér nyárfák, gesz­tenyék, díszbokrok teszik kellemessé az új parkot, mely ezidőszerint még kopár, de egy pár hót múlva üde sétákért fo­gadja a járókelőket a régi piszok helyén. A park a kertész szakavatottságáról ta­núskodik, valamint az ő képességeit iga­zolja az új erőre kapott faiskola és virág­kertészet is. Az ő szakszerű vezetése alatt — ha ezután is ilyen szorgalommal dol­gozik — Eger valóban parkváros lesz, ha a város sem szűkmarkúskodik. Oláhországi csendélet. Bukarest. (MTI) Vasárnap Bukarest­ben a nemzeti párt és a parasztpárt hatal­mas tiltakozó gyűlést tartottak az alkot­mány megszavazása és a kormány politi­kája ellen. A gyűlés után tüntetések vol­tak. Összeütközés nem volt komolyabb természetű és csak néhány sebesülés tör­tént. A rendet teljesen helyreállították. Az egyetemen az előadások hétfőn újból meg­kezdődtek. A romániai forradalomról ter­jesztett hireket hivatalos helyen határo­zottan megcáfolták.

Next

/
Oldalképek
Tartalom