Egri Népújság - napilap, 1923/1
1923-04-18 / 87. szám
Ára 25 korona. Eger, 1923 április 18. szerda. XL. évf. 87. *z. előfizetési dijak postai szállítással ßflB hóra 550 E, — «egged évre 1600 K. Sfétx és félévi előfizetést nem fogadónk el POLITIKAI NAPILAP Felelős szerkesztő : BREZNflY IMRE Szerkesztőség: Eger, Licenm. Kiadóhivatal i Líceumi nyomda Telefon szám 11. A hitel. Eger, 1923. április 17. Ördöngős világot élünk Valamiféle boszorkánykonyhába kerültünk. Vagy éppen az ellenkezője, vagy egészen más jön ki abból, amit akarunk. Békét kötöttünk és hol a béke?! Minél több bankót .nyomat az állam, annál kevesebb a pénz. De ma így vagyunk mindennel! Követelték az államtól, hogy adjon hitelt. Az állam nyomtatott 53 milliárd bankót a bankoknak és a bankok nem adnak hitelt. Most újra követelik mások, hogy az állam nekik is »nyomtasson* hitelt. Kérik a gazdák, kérik az iparosok, kérik a kereskedők a Jegyintézettől a hitelt. És erre a hitelre azt mondják, hogy ez termelési hitel lesz; a rossz pénzből majd értékeket fognak termelni, nem úgy, mint a bankoknak adott hitel, melyet spekulációra használtak fel s amely a kosztpénzt szülte. Ebben a boszorkányos világban a termelési hitelből is más fog kiugrani, mint amit várunk, mert egészséges hitel csak ott lehetséges, ahol tőke-képződés lehetséges. A Jegyintézet által adott hitel, — nem egészséges hitel, mert abból, hogy az állam egy rakás milliard bankót nyomtat: nem lesz tőke érték. Termelési tőkét a Jegyintézet nem tud adni, hanem csak hamis bankót. A termelési tőke csak valódi szorgalomból és megtakarításból eredhet. A Jegyintózet a hitellel nem tökét, hanem inflációt csinál és ez az infláció mindig annak az osztálynak használ, amelyiknek adják, de a körükön kívül álló közre mindig csak káros, kedvezőtlen, mert minden infláció a jövedelem-megoszlásra van rossz hatással: a pénz vásárló erejét csökkenti, a spekulációt, a játékszenvedélyt pedig fokozza. A bankhitelnél ez fokozottabb, de ugyancsak megvan ez a hatás a közre a termelési hitelnél is. Mindenesetre javulni fog azok sora, akik kapják ezt a bankóhitelt, de az aránytalan jövedelem-megoszlás miatt még súlyosabb lesz a sorsa azoknak, akiknek nem jut ebből a hitelből. Most sem az a baj, hogy nagy a drágaság, hanem az a leg nagyobb baj hogy inog a pénz belső vásárló értéke és aránytalan a jövedelem. Ahol pedig ingadozó a pénz értéke, ott az egész gazdasági, kereskedelmi és pénzügyi élet «kontrerain»-re, korona-romlásra dolgozik, mert mindenki csak így találja meg a maga hasznát. Egészséges hitel csak olt lehet, ahol az adósok arra vállalkoznak, hogy a hitelezőknek ugyanazt a vásárló erejű pénzt fogják visszaadni, amelyet tőlük kaptak. Ez pedig csak akkor lehetséges, ha a pénz énéke nem ingadozik. Mivel most ingadozik a pénz, azért nincs tőke, nines hij lel, nincs munkakedv, hanem van: uzsorakamat, kosztpénz, 'van béssz, kontremin, van spekuláció, van játékszenvedély, van a kereskedelemben titánpótlási ár és mindennek a gazságnak van elfogadható, mentő alapja. Ha például ma, amikor 12-őn áll a korona, adok valakinek kölcsön egy milliót és nekem ekkor adja vissza, amikor haton fog állani a borona: akkor a visz- szaadott egy millió már csak feleértékű. Védekezem tehát pénzemnek emez értékcsökkenése ellen napi 10,600 korona kamattal, kosztpénzzel. Ha pedig kereskedő vagyok és ma veszek 108000 koronáért árút és ha csak a tisztességes 20%-os haszonnal adom el és tudom azt, hogy a jövőben 120,000 koronáért már csak felét vásárolhatom meg annak az árúnak, amit a múltban 100 ezerért vettem: egész jogos az utánpótlási ár hozzászámítása, különben végre is üres marad az üzletem. Ugy-e milyen aljas időket élünk. Még a gazság is hivatkozhatik mentő tanúkra ! A valódi hitel ném azonosítható tehát a bankókban kinyomtatott jegyintézeti hitellel, még na termelési hitel is az. a.*«** «SU»* **,■«*, 039* ' I Az egészséges hitel a pénzérték ál- ! landóságával függ össze. Olyan gazdasági és pénzügyi viszo- ! nyokat kell tehát teremteni, amikor nem ' a korona-rontás, hanem a korona állani , dósága mellett találja meg a maga szá- : mítását mindenki. Ezt igyekeznek elérni i az úgynevezett aranyrelációs, vagy búzarelációs betétekkel, hitelekkel. Pl. ha most, I a 12-es "kurzus mellett, kölcsön adok egy i milliót aranyrelációban, akkor ez állan- I dóan 1200 korona arany értéknek felel j meg, még akkor is, ha esetleg a pénzünk . 6-ra esik és így nem egy milliót, hanem í két milliót kapok vissza: akkor senki sem I fog arra dolgozni, hogy essék a korona, ' hanem, hogy állandó legyen, fagy erael- kedjék. Ez lesz akkor úgy a hitelezőnek, j mint az adósnak az érdeke. így lesz tőke- 1 képződés. Lesz hitel a bankoknál is, elma- I rád az uzsorakamat, a kosztpénz; lelohad | a játékszenvedély, a spekuláció is, ha csak ! ebben a boszorkányos világban megint közbe nem ugrik valami gonosz szellem és megint más üt ki belőle, mint amit papiroson elgondoltunk. Dr. Nagy János. n .«#» ***&> '*#*** ?«>*** Védj« tut'« a mezőgazdasági nmnMsoHat a KormányBudapest. A nemzetgyűlés mai ülését 5 perccel V« 12 előtt nyitotta meg Szci- I tovszky Béla elnök. Az elnöki bejelentés | után azonnal áttérnek a mezőgazdasági j munkabérekről szőlő törvényjavaslat folytatólagos tárgyalására. Farkas István: A mezőgazdasági munkások olyan szomorú helyzetben vannak, hogy az már elviselhetetlen, bár jogilag es formailag a jobbágysági munkabér-rendszer megszűnt. A földmunkások mai helyzete' semmivel sem külömbözik a jobbágyokétól. Szerinte nemcsak a nagybirtokosok voltak órzék- telenek, hanem az állam is érzéketlen volt ezeknek az embereknek a helyzete iránt. Ennek az osztálynak a megmentése csak okos birtokpolitikával lehetséges. A mai birtokpolitika nem egyéb, mint a parcellázás folytatása. Ezzel a módszerrel forgatták ki az erdélyi nemzetiségi bankok az erdélyi magyarokat vagyonukból. Ezzel a módszerrel nem lehet megmenteni a mezőgazdasági munkásokat. Kifogásolja, hogy a mezőgazdasági munkások szervezkedését nem engedik meg és igy nincs módjukban rossz helyzetükön segíteni. Teremtsen a kormány olyan állapotokat, hogy a munkások ne legyenek a nagytőke martalékai. Hibáztatja, hogy a munkabérek megállapításában a szokásos munkabéreket veszik figyelembe. Nézete szerint a búza árát kellene alapul venni. A kisgazdapárttól várta az ország a demokratikus Magyarország megteremtését, ez azonban csak úgy lehetséges, ha a földmunkásoknak is megadják a szervezkedés jogát. A nagybirtokosok ne zsákmányolják ki őket. Nagyatádi: Ezt akarja 'a mai javaslat is. Dénes István : Akkor ne szövetkezzenek a mungókkal! Farkas a javaslatot nem fogadja el. Vasadi Balog György: A munka-jogból ered a magyar mezőgazdasági munkások teljes lerongyolődása. Arra jövünk rá, hogy ennek az abszolút hibás gazdasági rendszer az oka, amelyet eddig folytattak. Nem ért egyet Dénes István múltkori felszólalásával, mért nem tartja kivihetőnek, hogy egy év alatt az összes nagybirtokból kisbirtokot szakítsanak. Ha ez megtörténnék, a következő évben nem volna termelés. Anyagi okokból sem lehet ezt a radikális megoldást keresztülvinni. Ezer és ezer kisbérletet nem lehet máról-holnapra teremteni. A mai javaslat őt sem elégíti ki teljesen. Dénes István: Ez az a bizonyos arany középút! O is szeretne bizonyos módosításokat ajánlani, különösen a harmadik és negyedik szakasznál szeretné kimondani, hogy az ösz- szes uradalmak kötelesek legyenek beszolgáltatni a gazdasági bérszerződéseket a földművelésügyi minisztériumnak, ha hibák vannak bennük, vagy visszaélések, a miniszter visszamenő hatállyal orvosolhatná őket. Dénes István : Ügy van! (Taps
