Egri Népújság - napilap, 1923/1

1923-04-15 / 85. szám

2 BÖKI NEPüJöAö 1928. április 15 „Bethlen nem állt a sarkára.“ „Bethlen alúl maradt!“ — Budapest. A MOT. jelenti: Az egysé­ges pártban ma a részleges ellentéteket is elsimították és a pártnak azok a tagjai, akik az egység megőrzéséért mindent el­követtek, teljes erővel akcióba léptek, hogy egyszer és mindenkorra kiküszöböljék azo­kat a részleges ellentéteket is, melyek még egy ilyen szomorú incidensre adhatnának okot. Az egységes párt egyik vezető kép viselőjével beszélgettünk, aki a követke­zőket mondotta: — Nem tartom olyan vaszélyesnak az egységes pártban azt a felmerült és a múltkori pártértekezlet által elhárított párt viszályt magára a pártra nézve. Akik a mostani rendszert meg akarják buktatni és a pártot szét akarják bomlasztani, egy­öntetűen foglaltak állást a destruktívok Tiszti kardvívó-verseny és vívó-akadémia. elien,hogy az úgynevezett szélsőséges ele­meket a pártbői kitessékeljék. Mikor ez nem sikerült nekik* újabb híreket kohol­tak, hogy a megértésre jutott pártban bomlást idézzenek elő. Ebből világosan látható, hogy a liberális lapoknak minden törekvése odairányul, hogy a párt bomlá­sával a mai politikai rendszert raegbuk- j tassák. Most nem az a baj, hogy Gömbös : és társai szélsőségesek, hanem az, hogy «Bethlen nem állt a sarkára» és «Bethlen alul maradt». Egy kormányzőpártban ez nem mutat guverneraentális érzelmekre. Az egységes frontot meg kell teremteni, mert akkor nem lesz alkalmuk a liberális lapoknak az ugratásokra, sem pedig a politikai boszorkánykonyhák aláfűtésóre. Eger, 1923. április 14. Tegnap este hat érára szinte sziaültig megtelt a főgimnázium tágas tornaterme a legelőkelőbb polgári és katonai közön séggei, mely azért jött össze, hogy tanúja legyen a tiszti vívó-verseny döntő mér­kőzésének és gyönyörködjék a vivő aka démia gyönyörű páros viadalaiban. A csütörtökön és pénteken megtartott előzetes mérkőzés legjobbjai állottak ki az emelvényre Juhász László tábornok rövid megnyitó beszéde után, hogy meg- küzdjenek a pálmáért. A hat legjobbnak bizonyűlt vívó kombinált mérkőzése mintegy háromne s^red óráig tartott. A versenyeket Berthy László ezredes, az ország legelső vívója vezette, bírák voltak: Kamilly Frigyes fővívémest9r és Uhlaryk Jenő verseny vivő. A temperamentumnak minden fajta, jában volt alkalma gyönyörködni a kö­zönségnek, amely egy-egy mesteri vágás­nál, vagy riposztaál élénk tapssal fejezte ki elismerését. A szellemi és testi erők, a feszült figyelem óa ügyesség nagyszerű versenyének eredményeként, mint Juhász László tábornok kihirdette: első lett Gfellner hadnagy (Miskolcz) veretlen minden mérkőzésben; második Orosz főhadnagy (Eger);- harmadik Schiller főhadnagy (Mis- kolez); negyedik Ronkay százados (Miskolc?); ötödik Mamusich százados (Gyön­gyös); hatodik Nicki főhadnagy (Eger). Valamennyien érmet kaptak. 5 perc szünet után kezdődött a vívó­akadémia, melyben 1. Incze és Gály hadnagy (tőrvívás), 2. Kamilly fővívóraester és Uhlaryk főhadnagy versenyvívő, 3. Berthy ezredes és Gellert vívó­mester, 4. Kamilly és Gfellner hadnagy, 5. Uhlaryk és Gellert, 6. Berthy és Kamilly (tőr), 7. Uhlaryk és Schiller, végül 8. Berthy ezredes és Gellért vívó­mester mérkőztek. A mérkőzéseket szinte nem is remélt izgatott érdeklődés kísérte A feszült figye lemből s a lelkes együttérzésből különösen kijutott azoknak, akik hazánkban a kard­én tőrvívásnak legnagyobb mesterei. Tü­neménye* gyorsasággal és szinte döbbe­netes biztossággal kezelik a fegyvert. A vékony tőr, vagy kard mint valami acél bástya védi őket s az agy megfeszített munkája tervszerűen készül a támadásra, de villámgyorsan kész a védelemre is. A közönség lelkesen ünnepelte a ne­mes, férfias küzdelem bajnokait s a ver­senyek győztesei; és avval a reménységgel távozott, hogy más alkalommal is lesz módja gyönyörködni az ilyen nemes küz­delemben. __ / A TAB. szigorú ellenőrzés alá veszi a húspiacot. Kimondották a tej szabadforgalmát. — Véget vetnek a zugárusok üzelmeinek. Változatlanok a húsárak. Eger, 1923. április 14. Hevesvármegye Törvényhatósági Ár ! vizsgáló Bizottsága ma, szombaton dél- ; előtt 11 órakor tartotta ülését Fülöp Zol | tán elnöklete alatt. Az ülésen a bizottság foglalkozott az O K. Á B. két leiratával, mely .a húsipari cikkek és a tejtermékek ármegállapítására vonatkozik s mind a két leiratot tudomá­sul vette. Az O. K. Á. B. álláspontjához a T. Á B. is csatlakozott. Tekintettel a folytonos ár­hullámzásra, elhatározta, hogy nem maxi- j málja meg a húsárakat, mert egyik 24 óráról a másikra változhatnak a viszo nyok. Ellenben a húspiacot éberen ellen őrzi, hogy árdrágító visszaélések meg ne i történhessenek. A vágóhídon is intenzi vebb lesz a felügyelet. Az állatorvos egyes vágásoknál leméri a színhúst s a forgalmi adó, valamint a költségek leszámításával megállapítja azt az árhatárt, amelyen in nen a húsiparosok nem követnek' el ár drágítást. Az állatorvos ár-tájékoztató je­lentését beküldi a T. Á. B. nak. A tejforga­lomra nézve úgy határozott a bizottság. hogy a tej forgalmat ideiglenesen szabaddá teszi Ezután az iparígazolvány nélkül ko- fáskodó zug árusok ügyét tárgyalta a TÁB. Kimondotta, hogy ezentúl minden zöldség- árusnak föl kell tüntetnie a nevét egy táblán Az iparigazolványokat pedig ma­gánál kell tartania, hogy szükség esetén igazolni tudja magát. Itt említjük meg, hogy a húsárak a jövő hétre változatla­nok maradnak. K1S HÍREK A NáÁJY VILÁGBÓL. Külföld. Korotin lett a vörös Orosz­ország legújabb réme. — Döntő tanács­kozás folyik Párisban a német jóvátétel­ről. — Prágában megnehezítették az ide­genek letelepedését. — Német rendőrök sortüzet adtak a duisburgi munkanélküli tüntetőkre. — Az angol főpapok kiált­ványban tiltakoznak az orosz vallásüldö­zések ellen. — Németország megszünteti a mezőgazdasági kényszerintézkedéseket. — Az önálló rajnai köztársaság vezérét francia tábornok hívta Párisba. — Anglia orthodox protestánsai tiltakoznak a király vatikáni látogatása ellen. — A török is­kolákban nem tanítják többé a francia nyeivet. Magyarorszag. A népjóléti minisztérium törvénytervezetet készít a tisztviselők or­vosi kezeléséről: a munkásbiztosítők ke­retében akarják a kérdést megoldani. — A vonat tetején csempésztek ki nagymeny- nyÍ3égű gyógyszert a Felvidékre — A rendőrség betiltotta a köztisztviselők gyű­lését. — Aino Kailas finn írónőt ünnepel­ték az Akadémiában. — A Népszövetség egészségügyi titkára Budapestre érkezett. — Szobrot emelnek id. Ábrányi Kornélnak Kállay a tisztviselők helyzetéről. Budapest. Kállay pénzügyminiszterrel egy fővárosi lap munkatársa beszélt, aki­nek a következőket mondotta: «A tegnapi minisztertanács foglalkozott a tisztviselők helyzetének a drágulás emelkedésére való tekintettel szükségessé vált újabb rende zésével és hozzájárult a tisztviselői segély­nek az államháztartás mai helyzetéhez mért felemeléséhez. A tisztviselő létszám csökkentésének egyes tárcák szerint való keresztülviteléről készített tervezetek az anyag túthalmoződása miatt, tegnap nem kerülhetett tárgyalásra és így e kérdés komplekszuma a legközelebbi miniszter tanácsra vár.» Azokra a hírekre vonatkozóan, msly szerint a magyar jóváíételi kérdés Páris­ban időszerűvé vált, a pénzügyminiszter a következőket mondja: «Nincs tudomá­som arról, hogy a jóvátétel ügye a. Jővá- tételi Bizottság elé került. Az erről szóló hírek minden alapot nélkülöznek» „Kis levélke, drága kis levélke...“ Csakugyan az le6z, a szó legteljesebb értei oében, ha az új postatarifa életbelép. Bizony alaposan «lezüllöttünk» a levele­zés tekintetében is Ma a levélírás olyan luxus, hogy nem minden halandó enged­heti meg magának. A régi jó idők levél- tengere hiányozni fog a postahivatalok­ban s a derék, nyájas levélbordők kényel­mesen, félig üres táskával fogják járni az utcákat. Régi emlékek özöne ébred bennünk, mikor e sorokat írjuk. Űjesztendő előtti napokban lázasan irkáltuk a buék-at névjegyeinkre és küld tűk boldognak, boldogtalannak egyaránt. Egy forintból kikerült az egész mulatság, még a névjegyeket is beleszámítva. Em­lékszünk rá, hogy a postahivatalban hal mokba rakva vártak ezek a kis haszon talanságok postai továbbításra s még feb­ruárra is jutott belőlük. Aztán az ünne­pekre mennyi levelet küldtünk és vártunk. Nem volt benne más, csak annyi, hogy bol­dog ünnepeket, vagy kellemes ünnepeket, mégis úgy örültünk ennek az ártatlan ki vánságnak,hogy valóban - jól ünnepeltünk. A képes levelező-lap őrületéről meg talán szólani sem kell. Mennyi gyönyö- rflbbnél-gyönyörűbb ansiksz-ot hordott szét a postás bácsi naponta s hogy örültek ezeknek a gyöngéd szivek .. 5 filléres bé­lyeggel ment el Nagymagyarország akár­melyik zugába. Aztán a rózsaszínű, illatos levelek! Persze ajánlottan. Emlékszem egy olyan «háztartási alkalmazottra, aki minden második napon ajánlott levelet kapott a «vőlegényétől». Ez is elmúlt, az ajánlott levelek is kimentek a divatból. Szörnyen drágák, jó helyettük a kincstári egyszerű, sárga le­velező-lap is. Ha végül még a tintát, tollat, papi­rost, borítékot is hozzászámítom a tarifa drágúlásához, éppen elég, hogy elmenjen a kedvük a gyönge sziveknek a levél­írástól. Hiába, rossz idők járnak. Már a le­velezés is a múlté, mint annyi sok apró öröm. Még jobban hidegednek egymástól az emberek, mert a posta sem kézbesíti már olcsón, a drága emberi érzelmeket.

Next

/
Oldalképek
Tartalom