Egri Népújság - napilap, 1923/1
1923-04-08 / 79. szám
Ära 25 korona. Eger, 1923 április 8. vasárnap. XL. évf. 79 az Előfizetési dijak postai szállítással Egg hóra 550 K, — -egged évre 1600 K. E i ész és félévi előfizetést nem fogadunk el. POLITIKAI NAPILAP Felelős szerkesztő: BREZNÄY IMRE Szerkesztőségi Eger, Líceum Kiadóhivatal. Líceumi nyomda Telefon szám 11. fi#*a-*>ir Május «bejín harmincszoros, augusztus is november elsején tíz-tízszeres taKblr-emelés leszAz esseni pokol. Eger, 1923. április 7. Mikor e sorokat rőjjuk, egész Németország könnyezik. 80 millió német si ratja azt a 13 németet, aki Essenben lón áldozata a felfuvalkodott és embertelen franciák fegyvereinek. A mostani 18 halott járt úton halad, hiszen már 22 néniét ment előre a francia műveltség jóvoltából szálláscsinálőnak. Azok is áldozatai lettek a durva önkénynek, amellyel a megszálló francia csapatok immár három hónapja dühöngenek német földön. És ezeken kívül hány né met embert küldtek másvilágra nem go lyőval, nem szuronnyal, hanem válogatott kínzások által: azt csak a jó Isten tudja! Sok millió németnek pokla lett a Ruhr vidék, amely pedig régóta kincses bánya s a boldog munka területe volt. Pokol leit úgy a szegénynek, mint a gazdagnak ; kicsinynek úgy, mint nagynak; öregnek úgy. mint fiatalnak s férfiaknak éppen úgy, mint nőknek. Pokol lett min denkinek, aki — önérzetes német. A templomból kijövóket — tekintet nélküi korra és nemre — éppen úgy kard- iapozza, vagy korbácsolja a «univrlt» francia katonaság, — mint dühödten ütlegeli és szidalmazza a színházban levő némát közönséget. Leírhatatlan az a keferűség, amely csordultig megtöltötte a német sziveket, mivel leírhatátlanok azok a szörnyűségek is, amelyeket a franciák elkövetnek a németekkel. Még talán a f kete nyomdafesték is elpirulna, ha mindazt kiadhatnánk, amelynek a tisztességes német nők áldó zatúl esnek. És ez mind nyilvánosan megy. Hát mik történhetnek titokban, a németekkel telezsúfol: börtönökben?! Nincs vád, nincs kihallgatás, nincs tárgyalás, nincs Ítélet. Csak letartóztatás van és az egész emberiséget meggyalázó kegyetlenség. Az ártat lanúl lecsukott Önérzetes németségnek felelőtlenül gyötrik testét lelkét mindaddig, amíg el nem pusztul .. Boldogok lehetnek azok, bármily nehezen, bármilyen szegényesen éljenek is: akiknek földjét nem tapossa ellenié ges katona. S boldogok lehetünk mi, ma radék magyarok is, akik még legalább szabad levegőben élhetünk. S elképzeljük a horvátok kétségbeesését, akik most a szerb katona bakkancsa alá kerülnek. Gyászmise IV Károly királyért. A Budapesti Közlöny április 6-odiki száma a kővetkező értesítést közli: ■Megdicsőült IV. Károly őcsászári és apostoli királyi felsége lelkiüdvéért f. évi április hó 10 én délelőtt 10 órakor a buda- váti koronázd főtemplomban ünnepélyes gyászistentisztelet fog tartatni. Az ünnepélyes gyászistentiszteletet főmagasságú ösernoch János bíboros érsek, hercegprímás űr fogja celebrálni Megjelenés fekete díszmagyaiban vagy fekete polgári öltönyben, a m. kir. honvédség tagjai díszben, szolgálati jelvénnyel » Budapest. MTI. A nemzetgyűlés drá gasági bizottsága ma délelőtt folytatta a lakásrendelet vitáját. Az ülésen, melyen Heinrich Ferenc elnökölt, megjelent Vass József népjóléti miniszter is. Az ülés megnyitása után Vass József miniszter szólalt fel, és a tegnapi minisztertanács határo zata alapján jelentést tett azokról az engedményekről, melyeket a bizottsági ülésen elhangzottak alapján a lakásrend l§t ed digi tervezetén tett. Nem volt módjában elállani attól az eddigi rendelkezéstől, hogy május l én a harmincszoros lakbéreket léptessék éleibe. Az augusztus 1-re tervezett -SO-szeres emelésre azonban a minisztertanács úgy határozott, hogy a 20-szoros emelést két részre osztja, olyanformán, hogy augusztus elsejével 10 szeres, november elsejével újból 10 szeres emelést fog életbe léptetni. Engedményeket tett a minisztertanács az albérletek tekintetében is, amennyiben a jelenlegi albérletekre nézve nem ad engedélyt a felmondásra, melynek csak az új albérleteknél lesz helye. A felmondás 4000 lélekszámon aluli községekre szól. A helyőrségi tisztikar jótékonycélú hangversenye. Eger, 1923. április 6. A helybeli honvéd-gyalogezred tiszti kara, a Budapesten építendő «Erzsébet- Otthon» javára igen sikerült hangversenyt rendezett, pénteken este, az Uránia színházban. A műsor keretében Vitéz Oaáli Er- nőné megindító szavakkal ismertette és fejtegette a katonatisztek és polgári tisztviselők özvegyei és árvái részére építendő • Otthon* nak humánus és nemes céljait, melyeknek megvalósítása érdekében ne hány lelkes honvéd tiszt már 1910 ben indított mozgalmat, amit azonban a háború és a forradalmak megakasztottak. Újabban a hadügyminiszter kezdeményezése ésren delete folytán országos mozgalom indjílt meg az iránt, hogy az •új-szegények» és «szemérmes úri szegények» hajléka mielőbb tető alá kerüljön. Bevezetésül a zenekar a »Hiszekegyet» intonálta, majd pedig Kéler Béla «Rákőczy nyitányát» és «Romantique» cimű zenekari müvét adták elő. A honvéd gyalogezred szimfonikus zenekara ezúttal első Ízben lépett fel önállóan hangverseny keretében, ami külön méltánylást érdemel Mindkét zenekari számon megőrzött a vérbeli mu zsikusnak, Dillmann Antal karnagynak mesteri keze Ha tekintetbe vesszük azt a körülményt, hogy ez a szimfonikus zenekar csak nehány hónap óta alakult meg s tisztában vagyunk azokkal az- óriási nehézségekkel, melyek: ma szintén lehetet lenné teszik zenekar szervezését, akkor csak a legnagyobb elismeréssel adózhatunk Dillmann Antalnak, ki szorgalmával ős tudásával ily rövid idő alatt ily meglepően szép eredményt tudott elérni zene karával. A zenekar fegyelmezettsége ős összjátéba kivánni valót alig hagy fönn, a rőzfúvók lágy zengésű együttese pedig külön dicséretet érdemel. Úgy a zenekart, valamint annak érdemes karnagyát jól megérdemelt elismerésben részesítette a közönség. A hangverseny igen értékes száma Császár Magda éneke volt. ki ez első szereplésével már is meghódította az egri közönséget Orgánuma kellemes és hajié kony. A gondos iskoláztatásban részesülő hangjával igen ügyesen bánik, szöveg- 1 kiejtése elsőrangú, Nagyon szép hangú énekesnő, ki fiatalsága ellenére is pom pás stílus érzékkel interpretálta dalait Megható komorsággal énekelte Ximena nagy áriáját Massanet *Cid» jéből, pajzán vidámság és életkedv iüktetett Volkmann. «Csalogáoy-dalá» b$n és Szabadosnak 'Csipkerózsáié» ban. Talán mondani sem kell, hogy minden számával viharos tét szést aratott. Pataky István dr. mély érzéssel éne keit Hubay—Petőfi- és irredenta dalokat Tömör zengésű basszusa kitünően érvé nyesült a különben is jó akusztikájú te remben. Az énekszámokat Keaskeméthy Tibor kísérte. A műsort kiegészítette Holló Gyu- lánő aktuális tartalmú s igen hatásossza valata, mely az építendő «Otthon« ra vo natkozott. A katonazenekar Rákőci indulója fejezte be a hangversenyt, amely, tekintettel a nemes és emberbaráti célra, nagyobb látogatottságot érdemelt volna Meiszner Imre. Heltai perelt. A Reggeli Hirlap Írja: Érdekes «tréfa» ügyet tárgyalt a napokban a pécsi ítélőtábla. Heltai Hugó színigazgató társulatának néhány tagjával még 1921 ben kabaré előadást rendezett Kanizsán. A kö zönség azonbanftgyéren jelentkezett. Mikor Heltai egy társaságban emiatt panaszkodott, a társaság egyik tagja, Schönberger Aladár, azt az ajánlatot tette Haltainak, hogy az egész bevételt megveszi tőle 8000 koronáért. A tanúk előtt, tett ajánlatot Heltai elfogadta. A bevétel 2800 korona volt s így az előadás végeztével Heltai követelte Schőnbergertői a 8000 koro át, amit az nem akart kifizetni, mondván, tréfa volt az egész. Heltai a 8000 koronáért a kanizsai járásbíróságnál beperelte Schőnbergert. A járásbíróság elutasította Heltai!, a törvényszék azonban megítélte Holtainak a^000 koronát. Az ügy föleb bez^ß folytán a táblához került, amely jóváhagyta a törvényszék ítéletét. így az újabb eljárás költségeivel együtt Schön | bergernek ki kellett fizetnie a «tréfa» | számláját. «Hiszek egy Istenben, hiszek egy hazában. Hiszek egy isteni örök igazságban, Hiszek Magyarország feltámadásában. Aror j.>
