Egri Népújság - napilap, 1923/1
1923-04-07 / 78. szám
[J ifsmmMwi*’ 1923. április 7 Varsában tfíw tBntctís Volt a SzoVjct ittlété ellen. Bécs. MTI. A Neue Freie Presse jelenti: Varsó. Este 7 órakor a varsói Színház* téren népes tiltakozó gyűlés volt a moszkvai Ítélet ellen. A téren 4 tribünt állítottak fel, amelyek mellett 12 szónok mondott beszédet. A gyűlés után körülbelül 150 ezer ember a miniszterelnökség elé vonult. Útjukban a tömeg a szovjet követség előtt tüntetést rendezett. Végezetül a tüntetés antiszemita zavargássá fajult. 30—50 ember könnyen megsebesült. Miután a rendőrség nem tudta a rendet helyreállítani, katonai segítséghez fordult s az erős gyalogos és lovas csapatok szétkorgettók a töjneget. Este 9 óráig a nyugalom ismét helyre állt. ♦ ***«++«** + +**«> + *** + # A lepéndi família Gárdonyi sirja előtt. Az Endrey-féie művészgárda a „Göre tartsa lakodalma“ c. filmszkeccsre készül. — Endrey egy millió koronát adna a mauzóleum javára, ha? Eger, 1923. április 6. Alig múlt néhány hete annak, hogy a Göre-filmszkeccset Egerben is bemutatták. A bemutató telt házakat vonzott az Urániába, de a szkeccs nem felelt meg a várakozásnak. Tipikus budapesti ízlésű szkeccs volt s a 20 éves álmából fölébredt Göre nem ismert régi énjére: egyszeribe átgyúrta a síber pesti levegő s lett belőle dekadens paraszt, torzkóppé elrajzolva. Ma a Göre-szkeccs művészgárdája: Endrey Jenő (Kátsa), György István (rendező), Ligeti Lajos (Göre), Ligetiné Me- gyasszai Amália (Locsikné), Pádly Margit (Göre Marisa), Megyasezay Jenő (Sörét Andris szolgalegéhyl és Hatvani Károly (Durbints) Egerbe érkezett, hogy fölvételeket készítsen a «Göre Marisa lakodalma» c. filmszkeccs számára. Az Egri Népújság munkatársa a j Sánc lépcsőn találkozott Ligeti Lajossal, j aki éppen a Várba igyekezett tempósan, ■ Göre Gábor bíró úr maszkjában. A Vár- i kapunál hozzájuk csatlakozott Kátsa, aki szörnyen mérges volt a poggyászos szekérre, amiért olyan nagy kerülőt járatott velük. Munkatársunk a Göra-szkeccsről meg mondotta a maga véleményét, amire Endrey Jenő azt válaszolta, hogy a szkeccs nem adhat többet, mint ami. Sajnos, az üzleti oldalát kell nézniük a dolognak s a ; pesti publikum kabaré-stílust kíván. (Elég 1 szomorú 1 Szerk.) Igen tisztelt Szerkesztő Úr.' Az «Egri Népújság, április hó 5 iki számában megjelent «Hogyan lehet egy rókáról két bőrt nyúzni?» című cikkre legyen szabad észrevételeinket az aláb biakban megtenni kérve szives közzétételét A cikk úgy állítja be az itteni sző vetkezőtöket, mint amelyek kapzsiságból jegyeztetnek részvényeket a kölesönve- vőkkel A ; zövetkezejek az Országos Köz ponti Hitelszövetkezet utasításához képest kívánják meg, hogy a kölcsönvevők min den 1000 korona kölcsön után egy 50 koronás részjegyet jegyezzenek. A szövetkezeti törvény értelmében csak tagoknak lehet kölcsönt nyújtani, még pedig a jegyzett részjegyeknek arányban kell állani az igénybe vett kölcsönökkel. A részjegyek tulajdonosai az évi elért eredményhez képest részesülnek osztalékban, így a múlt évben is 6% osztalékot adtunk A Endrey Jenő úgy nyilatkozott munka- I társunknak, hogy arra az esetre, ha a vá-. ros propagandával, vagy más úton támo- i gatja a Göre-szkeccsek amerikai útját, 1 j millió koronát adományoz a Gárdonyi- i mauzóleum javára. A magunk részéről nem akarunk az ajánlat mellett, vagy éppen ellene szólni. Az egy millió korona nagyon szép pénz, de a magyar paraszt erkölcsi tőkéje is pénz, amit nem lehet felváltani aprópénzre, különösen ha tingli-tangli síber maskarát csinálnak belőle. S Gárdonyi emlékét is tisztelnünk kell annyira, hogy nem engedjük ilyen vásári, művészieden, agyag- tollai megírt fércmunka keretében kom promittálm. Mindenesetre jő lenne, ha a szövegből és a játékból az ízléstelen részeket kitörölnék. A Göre Martsa lakodalom is poetiku- san kezdődik. Kátsa szomorúan hegedűi a sírnál, majd az egész lepéndi família a mester sírjához zarándokol, Hol Gore Gá bor könnyezve emlékezik meg Gárdonyi Gézáról. Á művészgárda az Eszterházy- téren, a Dobó téren, a Sáncban és a Várban készített fölvételeket Papp Gyula amatőrrel Egyelőre nem tudunk kritikát mondani a Göre Martsa lakodalmáról, mindenesetre jó lenne, ha úgy a kiváló szövegíró, valamint a színészgárda okúina az első ezkeccset követő országos felháborodásból. szövetkezet tagjai részére a legméltányosabban szokta a kölcsönöket nyújtani és így, ami tőkéhez a részjegyek után .jut, azt a szövetkezeti tagoknak juttatja, a leg- méltányosabb föltételek mellett. Egyébként az áiiam jelentékeny elő nyöket nyújt a borhitel útján a szőlősgazdáknak, bármennyire is emlegeti a cikk célzatosan a 20% kamatot. Köztudomású, hogy pénzt manapság egyáltalán nem lehet kapni a pénzintézetektől és a kamatok a már folyósított kölcsönök után is, megközelítik a 20% kétszeresét, sőt gyakran meg is haladják: Ily körülmények között a 20°/» ka mat mellett nyújtott kölcsön méltányosnak mondható, ha figyelembe vesszük a Jegybank kamatlábát A borhitelt az állam azért folyósítja, mert a borokat nem lehet eladni, Természetes tehát, hogy a kölcsönvevő rendelkezése alatt hagyott borokat az állam fedezetként leköti. Joga vari azonban a szőlőbirtokosnak a bort eladni é8 tartozását a vételárból rendezni. Miután a bor a szőlőbirtokosnál marad, ez' tulajdonképp nem is biztosíték. Ezért tehát vagy kezeseket kell adnia, vagy bélyegmentes jelzálogi fedezetet kell nyújtania. Akkor, amidőn az állam jelentékeny# összegeket nyújt borhitel alakjában, a kölcsönöket lebonyolító szervek a legkörültekintőbben járnak el. A szövetkezet vezetősége igazán nem érdemli meg az ily természetű kirohaná sokat, mint amilyenben a cikk részesíti Altruista alapon, önzetlenül dolgozunk a szövetkezeti eszme érdekében, még pedig minden kölcsönért felelve saját vagyonúnkkal. Abban a meggyőződésben vagyunk, hogy a jelenlegi szorult pénz viszonyok mellett a szőlősgazdák igen jelentékeny támogatásban részesülnek, amidőn pénz hez jutnak (aránylag olcsón) akkor, amidőn minden segélyforrástól el vannak zárva. A szives közlésért igen tisztelt Szerkesztő úrnak köszönetét mondunk, és maradtunk kiváló tisztelettel Az Egri Ipari Hitelszövetkezet igazgatósága. Szívesen közöltük a fenti levelet, mi vei ezáltal is bizonyítani akarjuk; hogy mi nem vagyunk ellenségei a szőbanforgó szövetkezeteknek. Sőt tisztában vagyunk avval, hogy a szövetkezetekre nagy szíik sége van közgazdasági életünknek. Éppen ezért helyesnek tartjuk, ha minden szövetkezet minél több tagot és minél nagyobb alaptőkét gyűjt. Azt is jól tudjuk, hogy az 1898. évi XXIII. t. c. 4. § a értelmében a szövetkezet «... üzletét nem tagokra ki nem terjesztheti.» Helyesnek, okosnak tartjuk tehát, hogy a borhitelőrt folyamodóknak figyelmébe ajánlja ős felkéri őket, hogy jegyezzenek üzletrészt. Nekünk csak az ellen van kifogásunk, hogy. a fölveendő kölcsön egy tizedr észét tartják vissza üzletrész- jegyzésre. Ehhez, szerintünk, nincs is joguk, mert hiszen nem a saját pénztárukból adják a• kölcsönt, hanem csak közvetítik. Azt pedig éppen nem tartjuk elfogad hatónak, hogy a 20*/» kamat kedvező voltát több ízben hangoztatja. Ez nem tartozik a dologra, mert hiszen éppen így akar segíteni az állam a mai roppant nehéz pénzügyi viszonyok mellett a — szőlősgazdákon. Az ilyen nagyarányú és kényszer jegyeztetés csak ellenségeket nevel a szövetkezeti eszmének, amelyet pedig mindnyájunknak támogatni kellene. Feszült a helyzet Bukarestben. Paris. MTI. A bukaresti helyzetről a Havas-ügynökség a következőket közli; Az új alkotmány megszavazása óta, am« lyet a közvélemény egy része az előző alkotmánynál kevésbbé liberálisnak tart, a helyzet állandóan feszült. Az ostromállapotot még mindig érvényben tartják. A tüntetéseket katonai erővel akadályozzák meg. A király szentesítette az új alkotmányt, de megtagadta azt, hogy újbői esküt tegyen. Politikai körökben nagy nyugtalanság uralkodik. Az Egri Ipari Hitelszövetkezet válaszol a szőlősgazdák kölcsöne érdekében írott cikkünkre. Eger, 1923. április 6.
