Egri Népújság - napilap, 1923/1
1923-03-29 / 72. szám
Ára hétköznap 15 kor., vasárnap 20 kor. Eger, 1923. március 29 csütörtök. XL. évf. 72 *z Előfizetési dijak postai szállítássá) &gg hóra 360 K, — **gned évre 960 K. tgtsx és félévi előfizetést nem fogadunk el. POLITIKAI NAPILAP Felelős szerkesztő: BBEZNAY IMRE Szerkesztőség: Eger, Líceum Kiadóhivatal: Líceumi nyomda Telefon szám 11. húzók, száz-félét akarók! Fogjatok össze egy akaratra, egy cselekvésre: a közös anya, a közös otthon, a közös fedél, a haza megmentésére ! Romlásunkra esküdött úgyszólván az egész világ. Megkísérelték elpusztúlásun kát minden úton-módon. Megkísérelték már demarssal, sztrájkokkal, mozgósítás sál, állandó sajtőpropagandával, balsó kon kolyhintéssel, most pedig hitelünk rontá savai. Ezéri nyomják le koronánk érté két, hogy mindnyájunknak zsebébe nyúl janak^s kivegyék szánkóéi a kenyeret Most evvel akarnak térdre kényszeríteni, hogy megadjuk magunkat kényre kedvre Ezért kell összefognünk erős, megbonthatatlan egységbe. Nagy, nehéz időkben mindig föltámadt a nemzet józansága. És ha a jólétben pazarolt, veszekedett, oktalan volt is : a veszélyben mégis csak összefogott. Csak így volt képes fennmaradni ezer esztendő viharaiban. Ne legyünk tehát méltatlanok apáinkhoz s ezt a hitelrontást is majd csak meg ússzuk valahogy. A német nemzeti szocialisták a nemzetköziek ellen. Bécs. MTI. A Neues Wiener Tageblatt Münchenből a következő magánjelentést közli: A Münchener Post a müncheni nem zeti szociáiistákhoz intézett szolgálati parancsot közli. A parancs szövege a következő: «Áprilisban valamennyi rohamcsapat Münchenbe vonul. Nagy nyilvános gyűlések! Valamennyi csapat a Bódeni tó mellé Landauba utazik ! Esténként minden nap éjjeli gyakorlat! . .. Tábori szolgálat*. A nemzeti szociálisták agitációja eközben változatlanul folyik. A helyzetre jellemző Hittler egyik heszéde: Én gyűlöletet hirdetek, belpolitikai ellenségeink csak gyűlöljenek bennünket. A rohamcsapatokkal hatalmon vagyunk Bajorországban, de mindenek felett Münchenben. Sohasem fogjuk megengedni, hogy feloszlassanak bennünket. Eljön az az idő, amikor ököllel számolunk le a nemzetközi zsidó terorral. A pariamenteseket félre kell lökni, mert ezek elárultak bennünket. Nem parlamenti párt akarunk lenni, hanem nemzeti roham hadsereg. Zürich és Budapest. Eger, 1923. március 28. Ebben az országban minden becsületes embernek össze kell fognia. Ezt parancsolja a zürichi értékelésnek napről- napra való hanyatlása. Ezt követeli tőlünk az a sok nyílt és titkos, belső és külső ellenség, amely országunknak romlására esküdött. Féreg rágja életünk gyökereit, hogy lassú pusztúlásra szánja hazánkat, vagy robbantással döntse le az állam megmaradt épületét. Szinte alig várják a pillanatot, hogy Lengyelország sorsára juttassák országunkat $ a magyart kitöröljék az élő nemzetek sorából. És mégis t-nye posvolim» ot játszanak sokan, nagyon sokan! Pedig nem arról van most szó, hogy ki uralkodjék ebben az országban; nem arról van itt sző, hogy ki és hogyan zsák mányo^a ki ezt a megnyomorított uemze tét; nem arról van most sző, hogy ki-ki a maga életét mentse, hanem arról, hogy végső erőfeszítéssel.-összeszorított fogak kai mentsük meg az egész országot. Hiszen a mi létünk, a mi boldogúlásunk is elveszett, ha —- az ország elpusztul. Ha ez a kis ország nem tud ellent- állni a mindenfelől toruyosúló vésznek: akkor itt nem marad se úr, se szolga, se szegény, se gazdag, akkor itt csak rab lesz minden magyar. És ebben az utolsó órában félj ajdúl a nemzet okossága s odakiábja minden magyarnak: Fogjatok össze, ti százféle A román képviselöház elfogadta az új alkotmányt. Bukarest. MTI. A képviselőház, 262. í szavazattal 8 ellenében, elfogadta az új alkotmányt. A parasztpárt és a nemzeti párt képviselői a szavazásban nem vet tek részt. Az új alkotmány a maga egészében csak kevéssé tér el a régi alkotmány szövegétől. Biztosítja valamennyi román állampolgár számára, faji és vallási különbség nélkül, ugyanazokat a szabadságjogokat. A legszembetűnőbb ren Göre Gábor születése. Irta: Tóth Kálmán. A magyar litteraturában Gárdonyi Géza is humoros Írásaival indult el a hó dító útra. Kezdetben Göre Gábor derűs alakításaival jutott a dicsőség zenitjére s amilyen utőlérbetetlen, aranycsengósű hu mórral kezdte irői pályáját, olyan mélyen- szántó életregénnyel és elmélyedő bölcséé seggel — a filozófiával — fejezte be irodalmi életét. Mint pssti gimnazista a diáktársai előtt « Vigolai» néven volt ismeretes. Amikor pedig Kál községből járta az egri képzőt, «Agárdynak• hívták bensőbb barátai. Az ifjú Gárdonyi már a képezdei padsorokban megkedvelte Répássy János költő professzorától az irodaimat. Csak az erélyeíségét nem szerette, mivel sohasem volt eminens tanuló. Első kísérletei az egri ! Lyceum falai között születnek, ahol Gár- ! donyi iskolatársainak «Drukk* címen egy eleven szellemű diáklapot szerkesztett. Ebben ispjában Répássy Jánost«Ribizke» és «Répa Matyi» elnevezéssel rajzolgatta. Inkognitóban dolgozott ekkor a «Füllentő» és a «Regélő Themis» c. egri lapokban is. Közleményeit «Gárdonyi» írói álnéven adta közlésre, igy senki sem tudta, hogy ezeket ő írta, mert eredeti neve akkor még Ziegler volt. A képesítő után Gárdonyi hazament özvegy édes anyjához, a Somogy megyei : Szőlősgyörökre. Édes anyjának egyik pő | esi rokona — egy jelentős úri személy — pártfogolta a kis Ziegler Gézát s bejuttatta j | őt első tanítói állomására, a somogymegyei \ Karádra, Huber Jánoshoz, a később vesz- \ prémi egyh. főkarnagyhoz segédtanítónak. Gárdonyi sohasem akart tanító lenni. Ez csak szüleinek elhatározása volt. S mi kor már Gárdonyi Dobronyban önálló iskolamester lett, édes anyja sem gondolta, hogy fia nagyobb ember lesz a falusi ta nítónál. Gárdonyi előre megjósolta, hogy életé szenvedés lesz. Bizonyság erre a Magyary Károly tisza-eörsi tanító barátjához karádi ! tanító állomásáról küldött alábbi levél: Karádi Karim! Amint érteaülék, te ugyan jó korhely fészekbe kerültél, nem úgy mint én, aki bort is csak mise alatt lát. Hogy vagy pajtikám? Én nem a legjobban. Azt hivém most kezdődik a boldogság; pedig fenét! — most a szenvedés. De egészen más az élet, mint én képzelém. Csak emlékeim vigasztalnak; jövőm sötét, mint a pokol! Karád (Somogy) 1881, dec. 29. Ölel barátod : G. Ziegler Géza. U. i.: b. u. é.! Gárdonyi később beletörődött sorsába s a legvigabb kedélyű tanító Somogy Karádon volt. A tanítói fizetése bár csak nyolc forint volt, még ebből is juttatott valamit nyomorgó özvegy édes anyjának. A tyúkokkal és a csirkékkel együtt kellett hálnia, de azért vígan ólt. Marasztalta őt a pinoejárás, meg a szerelem . . . Kutatásaim alkalmával vidékünkön egy néptanítónál egy elsárgult, de igen érdekes Gárdonyi levélre találtam. így szólt: Karád, 1882. január 26. Kedves ..........barátom! E zután már csak úgy írok neked, ha te is nekem ajándékozod a baráti szere tetedet. Ma mulatni való jó kedvem van s szeretném a csárdában összeverni a prímást! Örökösen a szobámat lakom és a kaszinót látogatom. Regénybe ölöm ma gamat. Talán . . . talán feleséget is szerzek. Leány van ugyan a faluban elég, de azok nem a kedvemre valók. Ked vemre való pedig itteni kedvesem, egy nagy úri leány. Akit Petőfi is meg énekelhetne! . . . Olyan jő kedvein van örömömben, hogy szeretném kidöteni a korcsma falát és felpofozni a zsidó korcsmárost! . . . > A levél többi tartalmát nem tudtam megjegyezni, mert egy Gárdonyi-tisztelő
