Egri Népújság - napilap, 1923/1

1923-03-29 / 72. szám

Ára hétköznap 15 kor., vasárnap 20 kor. Eger, 1923. március 29 csütörtök. XL. évf. 72 *z Előfizetési dijak postai szállítássá) &gg hóra 360 K, — **gned évre 960 K. tgtsx és félévi előfizetést nem fogadunk el. POLITIKAI NAPILAP Felelős szerkesztő: BBEZNAY IMRE Szerkesztőség: Eger, Líceum Kiadóhivatal: Líceumi nyomda Telefon szám 11. húzók, száz-félét akarók! Fogjatok össze egy akaratra, egy cselekvésre: a közös anya, a közös otthon, a közös fedél, a haza megmentésére ! Romlásunkra esküdött úgyszólván az egész világ. Megkísérelték elpusztúlásun kát minden úton-módon. Megkísérelték már demarssal, sztrájkokkal, mozgósítás sál, állandó sajtőpropagandával, balsó kon kolyhintéssel, most pedig hitelünk rontá savai. Ezéri nyomják le koronánk érté két, hogy mindnyájunknak zsebébe nyúl janak^s kivegyék szánkóéi a kenyeret Most evvel akarnak térdre kényszeríteni, hogy megadjuk magunkat kényre kedvre Ezért kell összefognünk erős, meg­bonthatatlan egységbe. Nagy, nehéz időkben mindig föltá­madt a nemzet józansága. És ha a jólét­ben pazarolt, veszekedett, oktalan volt is : a veszélyben mégis csak összefogott. Csak így volt képes fennmaradni ezer esztendő viharaiban. Ne legyünk tehát méltatlanok apáink­hoz s ezt a hitelrontást is majd csak meg ússzuk valahogy. A német nemzeti szocialisták a nemzetköziek ellen. Bécs. MTI. A Neues Wiener Tageblatt Münchenből a következő magánjelentést közli: A Münchener Post a müncheni nem zeti szociáiistákhoz intézett szolgálati pa­rancsot közli. A parancs szövege a kö­vetkező: «Áprilisban valamennyi roham­csapat Münchenbe vonul. Nagy nyilvános gyűlések! Valamennyi csapat a Bódeni tó mellé Landauba utazik ! Esténként minden nap éjjeli gyakorlat! . .. Tábori szolgálat*. A nemzeti szociálisták agitációja eközben változatlanul folyik. A helyzetre jellemző Hittler egyik heszéde: Én gyűlöletet hir­detek, belpolitikai ellenségeink csak gyű­löljenek bennünket. A rohamcsapatokkal hatalmon vagyunk Bajorországban, de mindenek felett Münchenben. Sohasem fogjuk megengedni, hogy feloszlassanak bennünket. Eljön az az idő, amikor ököllel számolunk le a nemzetközi zsidó terorral. A pariamenteseket félre kell lökni, mert ezek elárultak bennünket. Nem parlamenti párt akarunk lenni, hanem nemzeti roham hadsereg. Zürich és Budapest. Eger, 1923. március 28. Ebben az országban minden becsüle­tes embernek össze kell fognia. Ezt pa­rancsolja a zürichi értékelésnek napről- napra való hanyatlása. Ezt követeli tőlünk az a sok nyílt és titkos, belső és külső ellenség, amely országunknak romlására esküdött. Féreg rágja életünk gyökereit, hogy lassú pusztúlásra szánja hazánkat, vagy robbantással döntse le az állam meg­maradt épületét. Szinte alig várják a pil­lanatot, hogy Lengyelország sorsára jut­tassák országunkat $ a magyart kitöröl­jék az élő nemzetek sorából. És mégis t-nye posvolim» ot játsza­nak sokan, nagyon sokan! Pedig nem arról van most szó, hogy ki uralkodjék ebben az országban; nem arról van itt sző, hogy ki és hogyan zsák mányo^a ki ezt a megnyomorított uemze tét; nem arról van most sző, hogy ki-ki a maga életét mentse, hanem arról, hogy végső erőfeszítéssel.-összeszorított fogak kai mentsük meg az egész országot. Hi­szen a mi létünk, a mi boldogúlásunk is elveszett, ha —- az ország elpusztul. Ha ez a kis ország nem tud ellent- állni a mindenfelől toruyosúló vésznek: akkor itt nem marad se úr, se szolga, se szegény, se gazdag, akkor itt csak rab lesz minden magyar. És ebben az utolsó órában félj ajdúl a nemzet okossága s odakiábja minden magyarnak: Fogjatok össze, ti százféle A román képviselöház elfogadta az új alkotmányt. Bukarest. MTI. A képviselőház, 262. í szavazattal 8 ellenében, elfogadta az új alkotmányt. A parasztpárt és a nemzeti párt képviselői a szavazásban nem vet tek részt. Az új alkotmány a maga egé­szében csak kevéssé tér el a régi alkot­mány szövegétől. Biztosítja valamennyi román állampolgár számára, faji és val­lási különbség nélkül, ugyanazokat a sza­badságjogokat. A legszembetűnőbb ren Göre Gábor születése. Irta: Tóth Kálmán. A magyar litteraturában Gárdonyi Géza is humoros Írásaival indult el a hó dító útra. Kezdetben Göre Gábor derűs alakításaival jutott a dicsőség zenitjére s amilyen utőlérbetetlen, aranycsengósű hu mórral kezdte irői pályáját, olyan mélyen- szántó életregénnyel és elmélyedő bölcséé seggel — a filozófiával — fejezte be irodalmi életét. Mint pssti gimnazista a diáktársai előtt « Vigolai» néven volt ismeretes. Ami­kor pedig Kál községből járta az egri képzőt, «Agárdynak• hívták bensőbb ba­rátai. Az ifjú Gárdonyi már a képezdei pad­sorokban megkedvelte Répássy János költő professzorától az irodaimat. Csak az erélyeíségét nem szerette, mivel sohasem volt eminens tanuló. Első kísérletei az egri ! Lyceum falai között születnek, ahol Gár- ! donyi iskolatársainak «Drukk* címen egy eleven szellemű diáklapot szerkesztett. Ebben ispjában Répássy Jánost«Ribizke» és «Répa Matyi» elnevezéssel rajzolgatta. Inkognitóban dolgozott ekkor a «Füllentő» és a «Regélő Themis» c. egri lapokban is. Közleményeit «Gárdonyi» írói álnéven adta közlésre, igy senki sem tudta, hogy ezeket ő írta, mert eredeti neve akkor még Ziegler volt. A képesítő után Gárdonyi hazament özvegy édes anyjához, a Somogy megyei : Szőlősgyörökre. Édes anyjának egyik pő | esi rokona — egy jelentős úri személy — pártfogolta a kis Ziegler Gézát s bejuttatta j | őt első tanítói állomására, a somogymegyei \ Karádra, Huber Jánoshoz, a később vesz- \ prémi egyh. főkarnagyhoz segédtanítónak. Gárdonyi sohasem akart tanító lenni. Ez csak szüleinek elhatározása volt. S mi kor már Gárdonyi Dobronyban önálló iskolamester lett, édes anyja sem gondolta, hogy fia nagyobb ember lesz a falusi ta nítónál. Gárdonyi előre megjósolta, hogy életé szenvedés lesz. Bizonyság erre a Magyary Károly tisza-eörsi tanító barátjához karádi ! tanító állomásáról küldött alábbi levél: Karádi Karim! Amint érteaülék, te ugyan jó kor­hely fészekbe kerültél, nem úgy mint én, aki bort is csak mise alatt lát. Hogy vagy pajtikám? Én nem a legjobban. Azt hivém most kezdődik a boldogság; pedig fenét! — most a szenvedés. De egészen más az élet, mint én képzelém. Csak emlékeim vigasztalnak; jövőm sötét, mint a pokol! Karád (Somogy) 1881, dec. 29. Ölel barátod : G. Ziegler Géza. U. i.: b. u. é.! Gárdonyi később beletörődött sorsába s a legvigabb kedélyű tanító Somogy Karádon volt. A tanítói fizetése bár csak nyolc forint volt, még ebből is juttatott valamit nyomorgó özvegy édes anyjának. A tyúkokkal és a csirkékkel együtt kellett hálnia, de azért vígan ólt. Marasztalta őt a pinoejárás, meg a szerelem . . . Kutatásaim alkalmával vidékünkön egy néptanítónál egy elsárgult, de igen ér­dekes Gárdonyi levélre találtam. így szólt: Karád, 1882. január 26. Kedves ..........barátom! E zután már csak úgy írok neked, ha te is nekem ajándékozod a baráti szere tetedet. Ma mulatni való jó kedvem van s szeretném a csárdában összeverni a prímást! Örökösen a szobámat lakom és a kaszinót látogatom. Regénybe ölöm ma gamat. Talán . . . talán feleséget is szer­zek. Leány van ugyan a faluban elég, de azok nem a kedvemre valók. Ked vemre való pedig itteni kedvesem, egy nagy úri leány. Akit Petőfi is meg énekelhetne! . . . Olyan jő kedvein van örömömben, hogy szeretném kidöteni a korcsma falát és felpofozni a zsidó korcsmárost! . . . > A levél többi tartalmát nem tudtam megjegyezni, mert egy Gárdonyi-tisztelő

Next

/
Oldalképek
Tartalom