Egri Népújság - napilap, 1923/1
1923-03-22 / 66. szám
2 1923. március 22 hogy valamennyi román gyár á hadsereg felszerelésén dolgozik. — Csehország tiltakozott Lengyelországnak a kisantantba való fölvétele ellen. — A bolgár kultuszminiszter revolverrel fenyegette megSztam- bulinszky miniszterelnököt. Magyarország. Elsimult az ellentét a rendőrség és az ifjúság között. — Az egye temi hallgatók fáklyásmenetet rendeztek a kormányzó tiszteletére. — Hüttner Sándor meghalt s váczifegybázban.— Gróf Czernin ▼olt külügyminiszter hollandiai felolvasó körútra készül. — A hercegprímás kihallgatáson volt a pápánál. — Glattfelder püs pök tegnap érkezett Budapestre. M állták. Eger, 1928. március 21. Az abaujtornamegyei Metzenzéf községben szorgalmas- cipcer nép húzódik m«g évszázadok óta. Beszédjök nem tiszta német: — sváb. Vallásra buzgó katolikusok. Sok lelkes, buzgó papot neveltek a mánta-asszonyok az egyháznak; sok lelkes, tudós honfit adtak a hazának. A nép, a földművelés mellett, szorgalmas gyáros volt. A korompaí gyárból szerezték a vasat. Öntödéikben, vízhaj- tolta műhelyeikben lapátot, ásót, kólóm- pót, kapát, láncot gyártottak vaggonszámra a hazai és a külföldi piac számára. A nehéz vasipar föllendülése, a mezőgazdasági szerszámok gyártására való átmenet veszedelmes versenyt jelentett Metzenzéfnek. A rendelés gyérebb, a tar. melés drágább lett. Az államhatalom, hogy a kis gyáripar e nemét megmentse, szövetkezetbe tömörítetté a mánia gyárosokra akiknek evvel meghosszabbította ugyan az óletét, de nem mentette meg. A jő, öreg Göbl volt az utoisó igazgató, ó is később plébános papfiához költözött e század elején. Azután ez az utoisó mohikán is meghalt. A mánta népben nagy tanulság rejlik. Népünk panaszkodik hogy nem tud megélni. Nem csoda! A napszámos télen alig keres, csak fogyaszt. A 3-6 holdas gazda soktagú családjával sok esztendőben zavarba jön, adósságba veri magát. Reá a nyár, az ősz jelent bevételt; a tél, a koratavasz — csak kiadást. Tavasszal kell cipő, ruha az ünnepre, hízónak való íi# ii; £4 Hí t U J Ü A *r is; a kenyér, a takarmány fogyatékán van — élni pedig muszáj A baj forrása: nem használja ki az időt, a munkaerőt. Helyes munkabeosztás, idő és energia-felhasználás, a téli, kora- tavaszi foglalkoztatás emelhetik a jövedelmet, tehetik olcsóbbá a «standard of life* ot. A minap egy mezőtárkányi gazdával hozott össze a véletlen. 6 hold földje van. Panaszkodik az adó miatt (ami 5400 kor. volt), a rossz termés miatt. — Üszkös volt a búzája, venni keliett. A drága ruhaféle miatt, amire már nem telik. Most hogy él meg a szegény ember ? mondja a panaszos. — Hogy került kend ide Debrőre? Láttam a reggeli vonattal igyekezett föl. — Nincs dolog otthon, mondok, megnézem a barátomat. — Látja, kedves honfitárs! itt a hiba. Egy napot, annak hasznát kibocsátotta a markából, azért drága az élete. — Hasi ipar, téli foglalkozás, szalma-, kosárfonás stb. jő pótlék lenne a 6 hold jövedelméhez. A mi urainls nem gondolnak erre, mondja az atyafi. Nem törődnek velünk. Urak! karoljuk fal a nép gazdasági erdőkét. Csináljunk a magyar népből mező gazdasági mániákat és kivesszük a szo- cializ íusnak egy sárkányfogát. A bölcs XIII. Leo is azt mondotta: menjetek a nép közé! Dr. Gs. L. Miért oly sietős a délután 2 ó. 40 p.-kor Füzesabonyba induló vonat útja? Eger, 1928. márc. 21. Az «Egri Népújság» egyik februári számában azt olvashatta az olvasó, hogy a Miskoloz—budapesti gyorsvonat február 15-dikétől 50 perccel később indul el Mis kolczról s így 6 6 20 p-kor (18 ő 20 p) helyett 7 ó 10 p kor (19 ó 10 p) ér Buda pestre, amelyik gyorsvonattal magam is utaztam február ’ vége felé Budapestre. Most ugyancsak az «Egri Népújság» márc. 20-diki számában azt lehetett olvasni, hogy a Füzesabony— tiszafüredi vonat Tiszafüred főszolgsbírósága közbenjárására a MÁV. igazgatóságától csatlakozást kapott március hő 13-átől az 1501. sz. vagyis a Miskoicz—budapesti gyorsvonathoz úgy, hogy a Füzesabony—tiszafüredi vonat 3 ő 52 p (15 ő 52 p) helyett 4 ó 40 p <16 ó 40 p) kor indul el Füzesabonyból És az Eger—füzesabonyi vonat még mindig 2 ó 40 p-kor (14 6 40 p) indul el Egerből, hogy a Budapest felé utazó ké zönség le ne késsék a gyorsvonatról. Eddig még csak volt értelme annak, hogy a vonat Egerből 2 ó 40 p kor (14 é 40 p) indult, mivel Füzesabonyban, csatfa koznia kellett a Tiszafüred felé menő v* nathoz. A Füzesabony—tiszafüredi vonat azonban március 13-átől kezdve nem 3 á 52 p-kor (15 ó 52 p), hanem 4 ó 40 p-kor (16 ó 40 p) indul el Füzesabonyból és így nem lebetne-e Egernek is kieszközölni, hogy a 2 ó 40 p kor (14 ó 40 p) Egerből Füzesabonyba induló vonat 3 ó 30 p-kor (15 ő 30 p) indulhatna, mert még akkor is kiérhetne Füzesabonyba 4 ő 30 p r» (16 ó 30 p), amikor a Miskolcz-budapestí gyorsvonat befut a füzesabonyi állómásra és így nem kellene egy teljes óráig Füzesabonyban várnia az utasnak. Másrészt a falusiak bejöhetnének 12 ó 50 p kor Egerbe s ha valami vásárolni valójuk volna, délután 3 órára azt is elintézhetnék és a 3 ó 30 p kor (15 ó 30 p) induló vonattal vissza is utazhatnának. Ha tehát a tiszafüredi fő szolga bíróság közbenjárására a vármegye kieszközölte a MÁV. igazgatóságától, hogy a Füzes abony—tiszafüredi vonat csatlakozást kapott a Miskoicz—budapesti gyorsvonathoz, az egri polgármester közbenjárására neat lehetne e kieszközölni a MÁV. igazgatóságától, hogy az Eger—füzesabonyi vonat délután ne siessen olyan nagyon s míg a gyorsvonatnak s a tiszafüredi vonatnak ilyen a menetrendje, ne 2 ó 40 p kor (14 ó 40 p), hanem csak 3 ő 30 p-kor (15 ó 30 p) induljon el a fönnt felsorolt okokból is? ! Princeps. A gyülekezési jog gyakorlásáról szóló ren delet módosítása. A belügyminiszter rendeletet adott ki, amely szerint nyilvános poli tikai gyűléseken idegen állampolgárok csak a belügyminiszter előzetes engedélyével szólalhatnak fői. i csinált a szerepéből. Meglepő volt a gyermeke sorsát szivén viselő jő anya alakításában s a szivére tóduló érzelmek mesteri kifejezésében. Dorincouri grófját Nagy László játszotta bámulatos ügyességgel. Ügy éreztük, hogy komoly, tökéletes játéka jóval túlhaladta a műkedvelés határait. Való ságos angol arisztokrata volt minden ízében és minden egyes jelenetében. Lestál Miklós (Hobbs), Papp István (Dick), mint A kis lord jóbarátaí, kitűnőek voltak szerepükben s nagyban hozzá járultak az előadás sikerénez. Jószivük sugallta viselkedésük sokszor elérzéke- nyílette, majd hahotős derűre hangolta a hálás közönséget. Krajnák Pálné (Minna) hálátlan szerepében mesterien alakított, úgy szintén Nemecsek Aurél (Havisham), Marossy József (Thomas), Jakab József (Higgins), Staud Mária (Mary), Petrán József dr. (Wilkins) is. Különben olyanok voltak ezek az apró szerepek, mint az előadás valóban organikus részei, amelyeknek kitűnő megjátszása nélkül nem lett volna oly teljes sikerű és harmőniájű az előadás. A kitűnő rendezés Marossy József elismerésreméltó munkásságát és szak- avatottságát dicséri. Bencze. A kis lord. Életkép károm felvonásban. Irta Burnett Hodgson. Előadták, illetve előadják az Egri Műkedvelők Körének tagjai az egri Dobó István főreáliskola zeneköre javára, március hó 20-án és 21-én. Az Egri Műkedvelők Köre jeles tag jainak művészi munkájáról már többször írtunk itt a vonal alatt, mindig a legnagyobb elismeréssel és szeretettel, teljesen méltányolva a műkedvelő gárda tagjainak nemes áldozatát a kultúra oltárán. Mindig élénk figyelemmel kisértük nagy jóakaratukat, igyekezetükét s minden előadásuk alkalmával örömmel állapítottuk meg a színművészet terén való föltétien haladásukat. Ha valamikor, úgy A kis lord első előadásáról is csak az lehet a véleményünk, hogy a haladás kétségtelen, s hogy darab ilyen előadása becsületére váit volna akármelyik hivatásos jeles színtársulatnak is. Az egri műkedvelők ismét kedves, sőt sokáig jó emlékünkben maradó estéket szereztek Eger társadalmának, amelynek jelenlévő tagjai sírtak és kacagtak A kis ! lord, szomorú, majd jóra fordúlő sorsának ! epizódjain. Burnett Hodgson A kis lord-ja nap- ' I jainkban igen népszerű olvasmány. 01- ! vaesák gyermekek, fiatalok, öregek egy- i aránt, akárcsak Robinson Crusoe t. A kis regényt feldolgozták már filmre is, ami szintén a nagymértékű érdeklődésnek a jele. A gyermek éppen olyan nagy gyö- ! nyöröségét találja benne, mint az éleme i dett korú, mert az emberi természetnek 1 balitőletektől függő, viszont a környezet s } az érdek motívumaival átszőtt vonásait találja itt meg s azt a nemes küzdelmet, amit a tiszta, ideális lélak, a nemes emberi jellem folytat a társadalmi korlátok ledöntése érdekében. A fegyver különös, ; kedves, egyszerű itt. Egy ártatlan gyér- ; mek lelke, egy rokonszenves egyéniség öntudatlan munkája. És a mi derék műkedvelőink igen jól választottak, amikor Weitstem Nusi- nak adták a címszerepet. Ez a fiatal lélek bámulatos arravalősággal játszotta meg Errol Cedriket. A kitünően nevelt gyér ; meknek minden báját, naivságát és kedvességét, pajzánságát és öreges komoly- ; ságát megkapó élethűséggel adta vissza. Nem is tudjuk, melyik jelenete volt a leghatásosabb: mert mindegyikben hol köny- nyet csalt ki a szemünkből, hol szívből megkacagtatott. Hevesi Gusztávné (Mrs. Errol) mint mindig, úgy most is valósággal tanulmányt
