Egri Népújság - napilap, 1923/1
1923-01-12 / 8. szám
mm NJBPUJSAG 1923. január 12. 2 Kerül, fordul a bíróurara és egy esi nos rokkával lép a főjegyző irodájába. — Magara faragtam 30 évvel ennek előtte. A fája szilva, munkája csinos. Ez volt az első ajándék, mit feleségemnek adtam. Ily tökéletes rokka nincs az egész környéken. — Kérjen rá. szabadalmat bátyám, — biztatom a falu fejét — Gondolkozik. Egyszerre kiderül az arca. — Csinálok még egyet és azt Horthyné Ófőméltőságánek adom. Ha a magyar asszonyok szatyvát adtak, én adom hozzá a rokkát! Erre belép Czeglédi Dávid bácsi. Jól megalapozott, tisztes korú polgár. — Törvényhatósági tag, — súgja a főjegyző. — Ért a szövéshez. A jő bácsi azonnal la is adja a szakvéleményt: — A falunkban vap 300 szövőszék. (?) Az asszonynép szeret fonni, termeli ia a kendert. Az állami gép azonban jobb. Gyorsan és kifogástalanul dolgozik. Krisztián karavántársunk tréfálni kezd. Dávid bácsinak, ki mellesleg jőhírű kocs máros, vizet emleget a bor tetejébe. — Mondták már ezt nekem, — mondja Dávid bácsi. — Elpanaszoltam a mi jó öreg főurunknak, aki ezt tanácsolta: «Mondd csak Dávid, mindenki olyannak gondolja a másikat, amilyen ő maga » Végre búcsúzunk. Beszélgetünk a kenderről. Igaz! A birőgazda azt mon dotta, a legkülönb kendere neki voit, mert ő nemesített magot használt. — Hátha még a kompolti magnemesítőtői vásárolta volna, — mondja a kompolti tanító, aki a szünidőben a telepen dolgozik. — Azt látná csak! Fölhevülésében elárulja, hogy Fleischmann igazgató Csókáról pamutcserjét, magot hozott, megkísérli szaporítását. Hej! Ha a pamutcserje itt meghonosodnék, tudom, egy új világ köszöntene be a háziiparban. Akkor pamutcserje-, kender- és lentáblák jeleznék a mértföldeket, amiket népünk megtett; szövőszé kék zakatolása lenne a legszebb harsona, mely mint egykor az ó szövetségben a ju bileumi óv beköszöntót, vele az elherdált föld visszaadását hirdette; úgy kürtszó, több, Rákóczi tárogatója lenne a szatyvák ritmikus muzsikája; hirdetnék: felébredt a magyar, jön, hogy visszavegye ősi birtokát — a munka fegyverzetével. Falu ről-falura vigyük tehát a szövőipart! Dr. Cs. L. Furfangos vásári tolvajok. Eger, 1923. jan. 11. Egri államrendőrségi detektívek beszélték el a következő esetet: Egy novaji parasztgazda kabátot akart venni a legényfiának a vásárban. Hatvanezer ko rónája volt a bugyellárisában. Amint őgyeleg az árúsok között, hozzászegődik egy iparosfále. Beszélgetésbe erednek. Az újdonsült ismerős a gazdának nagy titkolózva beszéli el, hogy egy kapuban vaskos pénztárcát talált. Meg is mutatta a tárcát, mely duzzadásig tele volt bankóval. Az iparosfóle gavallérosan fölajánlotta az osztozkodást. A gazda nem nagyon huzakodott a gondolattól. Elhatározták, hogy isznak a talált pénzre egyet. Miközben mennek, mendegélnek, utánuk iramodik egy ember, meg egy kisgyerek. «Ez az úr találta meg a pénzt,» mutat a gyerek az iparosfélére. Az színlelt fölháborodással tiltakozik. «Akkor hát maga találta meg» támad rá a gazdára a «károsúlt.» A gazda dühösen szabadkozik. «Mutassa meg a tárcáját!» — kiált rá a férfi. A földműves odaadja a bugyellárisát. Míg a bugyellárist forgatta-nézte a másik is meretlen, az előbbi beszélgetett a gazdával és rá akarta venni, hogy ne szóljon. Az ismeretlen férfi pár pillanat múlva visszaadta a tárcát. «Nem az enyém,» — mondotta. «A társánál lesz a pénzem» a «társ» belenyugodott a váitozhatatlanba és átadta a bankókkal megtömött erszényt. S ahányan voltak, annyifelé mentek. A gazda a rosszűl sikerűit áldomás után a vásárba ment. Mikor fizetni akart meglepődve tapasztalta, hogy a bugyel- láriaa tele van ujságpapirossal. így szedték rá az öreget a minden hájjal megkent furfangos tolvajok. A vásárban egyébként még egy másik lopás is történt. Egy parasztasszony kosarából 15.000 koronát lopott el az u. n. ismeretlen tettes. Az egervári állomáson pedig ugyancsak parasztgazdától egy pénzzel megtömött pénztárcát emeltek el. A rendőrség mind a három esetben nyomoz. Hétszdztizenhat bűncselekmény esetében történt följelentés az egri államrendörségnél a múlt esztendőben. 12 millió, 75 ezer 371 korona volt a följelentett kárösszeg az 1922 ik esztendőben. — Ez összegből 8 millió 153 ezer 145 K megkerült. — Az államrendőrség múlt évi bűnügyi statisztikája. Eger, 1923, január 11. Az Egri M. Kir. Allamrendőrség Bűnügyi osztálya elkészült a múlt esztendő bűnügyi statisztikájával. A pontos statisz tikát Novák Miklós áll. rendőrségi fogalmazó állította össze a legnagyobb körültekintéssel és pontossággal. Minden bűnügyi statisztika elszomorító. Ez is az. De másrészt megnyugvásunkra szolgálhat, hogy az egri államrendőrség, mely a feltűnést kerülve, csöndben dolgozott egész esztendőn át, a bűn- cselekmények több mint 60%-át eredményesen kiderítette s a bizalomra méltán rászolgáló munkása volt a társadalmi rendnek. Az 1922 ik évben az egri rendőr- kapitányság bűnügyi osztályánál admi- nisztrative elintéztek 1365 iktatott ügydarabot. Ebbői az 1365 ügydarabből a helybeli áll. rendőrségi kapitányság joghatósága területén 716 bűncselekmény esetében történt följelentés. A 716 följelentés közűi 413 bűntett, 303 vétség. Eger város területén a följeleutett kárösszeg tizenkétraillióhetvenötezerhárom- százhetvenegy korona volt. Ebből az összegből megkerült 8 millió 153 ezer 198 korona, tehát a följelentett kárnak 75#/o-a. Eredményes volt a nyomozat 446, eredménytelen 270 esetben. A bűnesetek több mint 60% át kiderítették. Ismeretlen tettesek ellen irányúló följelentéseknél a rendőrhatóság kinyomozott 443 18 éven felüli s 68 18 éven aluli férfit; — 93 18 éven felüli s 10 18 éven aluli nőt, összesen 615 személyt. Előzetes letartóztatásba helyeztek 21 18 éven felüli, 4 18 éven aluli férfit, 18 éven felüli nőt 7 et, alulit 2-t, összesen 34-et. Ezeket részben az ügyészségnek, részben a járásbíróságnak adták gt. Eger város belterületén az egri áll. rendőrség befejezett sútyos testisértés bűnügyében 10, testisértés vétségében 35 esetben eredményesen nyomozott, eredménytelen volt 4 ügy, összesen tehát 45 a múlt évi testisértósek száma. Az állami és társadalmi rend ellen elkövetett bűneset 1 volt, izgatás 1, hűtlenség 1, pénzhamisítás 1, rágalmazás, becsületsértés 7, szándékos emberölés 3 (eredménytelen nyomozat 1), magzatelhajtás 4 (eredménytelen nyomozat 2), gyermekgyikosság 2 (eredménytelen nyomozat 1), lopás 389 (eredménytelen nyomozat 216), rablás 3 (eredménytelen nyomozat 2), sikkasztás 39 (eredménytelen nyomozat 10), csalás 25 (eredménytelen nyomozat 4),gyújtogatás 1, árdrágító visszaélés volt 58 esetben (eredménytelen nyomozat 7). A kihágási bíróságnál 1277 esetben 1462 személy ellen és pedig 996 férfi és 458 nő, 15 fiatalkorú ellen indult meg az eljárás. Az ítéletek közül 1215 jogerős. Amint a statisztika mutatja, 45 testisértés bűnügye fordult meg a bűnügyi osztály előtt az 1922 ik évben. Majdnem minden «vasárnapra» jut egy testisértés, amit azután úgy keil érteni, hogy abban öt-hat, sokszor 10 virtuskodő legény is szerepel, hát még a háttérben? ymmrnmmtm Színház és Művészet. A Városi Színház művészeinek vendégjátéka. F. hó 10-én, este hangulatos kabaré- műsor keretében léptek föl művészeink a Városi Színházban. Annak ellenére, hogy az előadást nem reklámozták, a közönség megtöltötte a nézőteret. Széntiványi Béla, Sármássy Miklós, Bodrogi Margit, Bagi Gyula nagyon ügyesen játszottak az egyfelvonásos tréfákban. A közönség különösen a nagy színészi kvalitásokkal rendelkező Széntiványi Bélának tapsolt sokat, nemkülönben az ere deli Sármássynak is. Bihari László Petőfi- verseket szavalt mesterien. U. Dinnyéssy Juliska pedig Gárdonyi versek elszavalá- sával ragyogtatta szavaló-művészetét. Lányi Ilona, ez a fiatal színésznő, az «Egy perc* c. Relle dramolettben tűnt ki. Diszkrét előkelőséggel játszik s őszinte. Sokat ígérő tehetség. A Szávay—Géczy által írt «Petőfi» ünnepi színjáték két képét adták még elő a művészek díszlet hiányában sok jóakarattal. Széntiványi Béla (Petőfi) szertelenségeiben olykor-olykor jól megrajzolta Petőfit. De emberileg lehetetlen, hogy egy glorifikált alakot tökéletesen tudjon alakítani a színész. U. Dinnyéssy Juliska (Szendrői Julia) kedves és finom volt. A többi szereplő is igyekezett a darabba illeszkedni. Pogonyi Antal ötletesen Jsron- ferált. Az estéről csak az a megjegyzésünk hogy a díszlethiány az illúzió kárára’ megy. A jövőben — amint értesülünk — nagyobb és alaposabb felkészültséggel látogatnak el színészeink. S egész estét betöltő darabokat hoznak színre.
