Egri Népújság - napilap, 1923/1

1923-03-13 / 58. szám

/ l&lihi&i. j?Í Jbiir5 fj d feÁÁi'

iimm—pi ihhwébwwbbmbwwwwbbmbwbmbhmbwhbwbwmwhmmwmwbwwwmbmwmbbí

A német pártok szilárdak a védekező harcban.

Majna-Frankfurt (MTI.) Siresem ami képviselő, több ezer főre menő hallgatóság előtt, beszédet mondott a politikai helyzetről, Németország teljesítő-képeaeé- géről ezeket mondotta: Mondják, meg nekünk, hogy mit kell Németországnak a jóvátétel fejében véglegesen előteremteni, mert akkor Németországra nézve egészen más tekintetek állanak elő. — A Cunó- kabinet állására Stresemann ezeket mondotta: A kormány ma szilárdabban áll, mint ezelőtt bármikor. A birodalmi gyűlés legutólső ülésén kimutatta, .hogy a véde kezésre irányuló szilárd akarat v&lameny nyi nőmet pártban teljesen meg maradt és hogy a kormány szilárdsága is megnőve kedett. Ama pártok körében, ?íine!yek nem tartoznak a kormányhoz, mindent megtesznek a ruhrvidéki bonyodalom eihérí tására. Mar csak azért is egyetértenek az egyes pártok, hogy a ruhrvidéki ellenállást erősítsék. Láttuk, hogy a kormány a belső gazdálkodás terén sem maradt tétlenül. Ehhez járul még az a tekintély, amelynek a birodalmi kancellár, ügy a belföldön, mint a külföldön, örvend. Ha tehát a franciák arra számítanak, hogy a Ouno-kormány napjai meg vannak számlálva, legOKOsabb lesz, ha Németország ; belpolitikai konfliktusába vetett reményéi mielőbb torii számításából. — Strescmann beszédét a közönség lelkes tetszéssel fo j gadta.

Hága. M.T. I. A német centrum-párt j birodalmi bizottsága tegnap ülést tartott. Délután pedig nagy nyilvános összejövetel volt, melyen hatalmas erővel nyilvánult meg az az akarat, hogy a védekező harcban szilárdak fognak maradni. Hermes dr. birodalmi pénzügyminiszter beszámolt l Németország sorsdöntő óráiról és többek között a következőket mondotta: Vede- I kezésünk célja egyedül az, hogy a jőrá- i tóteli kérdés kizárólag gazdasági szempontból való tárgyalására alapot nyerjünk és ezzel megteremtsd;: a iehelőséget olyan szabályozásra, amely számol Németország | teljesítő kőj'össégével Sohasem gondol- j tünk arra, hogy kivonjuk magunkat olyan tárgyalások alól, melynek teljesítése ré- : szünkrői lehetséges.-Az utolsó évek ebből 1 a szempontból világosan beszélnek minden ! jóindulatú ember számára.

Bohumban a tegnap reggel megszállott | vasútállomásokat a franciák délután ismét | kiürítették.

Az O. G. Sz. vasárnapi gyűlésén a gazdák kimondották a pinceszövetkezet megalakítását.

A jövő vasárnap less Eger, 1923. március 12.

F. hő 11-ón, vasárnap, délelőtt 10 órakor tartotta Egerben az Országos Gazda • Szövetség propaganda-népgyűló- sét, a Városháza nagytermében. Ott láthattuk Csettler Jenő dr. egyetemi tanár, nemzetgyűlési képviselőt, az O. G Sz. elnökét, Fáy Gyula államtitkárt, az O. G. Sz. alelnökét, Nyiredy Jenő dr. egyetemi tanért, Faisztl Gyulát, az Országos Köz ponti Hitelszövetkezet osztályfőnökét, Godova Károly szövetkezeti igazgatót, mint vendégeket; ott láttuk Vitéz Bobory György dr. főispánt Trak Géza h. polgármestert, Kriston Endre apát-kanonokot, Nagy Já nos dr. nemzetgyűlési képviselőt, Lipcsey Péter dr, kir. közjegyzőt és még másokat.

A népgyűléat Lipcsey Péter dr. nyitotta meg, egyenként üdvözölvén a ven dégeket és különösen Vitéz Bobory György dr. főispánt, aki nagy megértéssel kiséri a pinceszövetkezett mozgalmat s az ér>űk- főpásztor képviseletében Kriston Endre apát-kanonokot, hangsúlyozván, hogy az érsek-főpásztor részéről a szövetkezeti mozgalom a legnagyobb jóindúlattal ta lálkozott és legmesszebbmenő támogatását helyezte kilátásba. Majd fölkérte Fáy Gyula államtitkárt, mint az O. G. Sz. alelnökét, hogy a kerületi gyűlés elnöki székét ve gye át.

Fáy Gyula rövid üdvözlő beszéde után Nagy János dr. nemzetgyűlési képviselő emelkedett szólásra. Magyarország nehéz gazdasági helyzetét fejtegette. A borkivitelt magas vámokkal akadályozzák meg a kis utódállamok, de különösen Franciaország, amely a bora számára akar piacot teremteni.

Majd elmondotta, hogy a pénzügyminiszternél közbenjárt, hogy állami hi telt kaphassa#ak a szövetkezett szőlőgaz alakuló közgyűlés. gazdák. Az Országos Központi Hitelszövetkezet elnöke azt ajánlotta, hogy neki adják el a gazdák boraidat, úgy azonban, hogy a bor a pincében maradhat s ha a gazda később jobb vevőre talál, eladhatja borát s a kapott összegből fedezheti a kölcsönt, illetve az előző borárat. A miniszter pedig azt válaszolta, hogy az állam tudatában van a nehéz gazdasági helyzetnek és a szövetkezetbe tömörült gazdáknak termelési hitelt nyújt. (Éljenzés,)

Biró Ferenc kisgazda volt a következő szóDok. Párhuzamot vont az 1889— 1890 ik évi filoxera-jftrvány s a mai leromlott gazdasági helyet között. Akkor az egri szőlősgazdáknak volt istápolójuk, Samassa bíbornok-éreek és Samassa jószágigazgató személyében. De, ha látja, hogy Szmrecsányi Lajos érsekfőpásztor (éljenzés), vitéz Bobory György dr. fő ispán (éljenzés), Nagy János dr. és Lipcsey Péter dr., valamint az O. G. Sz. reprezentánsai olyan nagy szeretettel ka rolják föl az egri gazdatársadalom ügyét, azt kell hinnie, hogy Samassa lelke, jó- szive él. A békeszerződés hurkot húzott a nyakunkra. Ebből a hurokból meg kell szabadulnunk. Pársolja a pincaszövetke zeti eszmét.

Nyiredy Jenő dr. egyetemi tanár az általános gazdasági helyzetet festi, búzánk, borunk kihasználását. Az importált amerikai búza letörte a magyar búza árát, amelyet az élelmes amerikai így olcsón kiszállíthatott. Ausztria pedig összevásárolta borainkat s mint saját borpancsát hozta forgalomba. Ezért züllött le Magyarország közgazdasága. A pinceszövetkezetek megalakítása szükséges, hogy borpiacot teteremthessünk, jól kezelt borokat, új bor fajokat állíthassunk elő s emeljük a megfelelő színvonalra a magyar bort. Ó maga

is közbenjárt a? államsegély érdekében. Meggyőződése, hogy ha a megkezdett úton haladunk, Magyarország talpra áll. (Éljen! Éljen!) ,

Godova Károly volt a következő' szónok. Bevezető szavaiban a már meg alakúit szövetkezetek üdvözletét tolmácsolta, majd pedig a pinceszövetkezet ál tálunk már ismertetett cúját fejtegette a az alapszabályokat olvasta fel.

Vass István kisgazda határozati javaslatot terjesztett elő, mely szerint a közgyűlés a pinceszövetkezet megalakítását kimondja. A közgyűlés egyhangú lelkesedéssel tette magáévá a javaslatot.

Végűi Csettler Jenő dr. képviselő beszélt. Megemlítette azt a határozatot, amelyet a gyöngyösi gazdák hoztak. E határozat kimondja, hogy az állam csak akkor adjon élelmiszert külföldi államoknak, ha megfelelő mennyiségű bort is lekötnek. (Éljenzés. Elfogadjuk.) Az élelmiszer a legbiztosabb ütőkártya a kezünkben.

Beszél arról is, hogy adóztassák meg a nagybankokat, ezekből az adókból fedezni lehetne a kisgazdák állami kölcsönét. Nagyon érdekes axiómát mondott a szövetkezéssel kapcsolatban :

— Az államban bízni kötelesség, de cselekedni már magunknak kell.

Ezután az elnök föltette a kérdést, hogy a gyöngyösi határozathoz hozzájárul-e a közgyűlés, vagy nem. Persze egyhangú lelkesedéssel csatlakoztak a gyöu; gyöai határozathoz az egri gardák is. Majd bejelentette, hogy üzletrészt dr. Hallos Ivánnál lehet jegyezni, valamint rés gálicot is. Az alakuló közgyűlést a jövő vasárnap tartják meg.

1923. március 13

A fóreáliskola színielőadása.

Eger, 1923. márc, 12.

Az egri állami főreáliskola ifjúsága Petőfi Sándor születésének századik év fordulója alkalmából, március 11. és 12-án, igen sikerült színielőadást rendezett a Városi Színházban. Mind a két estén Lemle Rezső áll. főreáliskolai tanár Petőfi című 3 felvouásos ifjúsági játéka került színre, amelyből az Egri Népújság március 4.-i számában már közölt egy részletet.

Mind a kát előadás szépszámú közönséget vonzott a színházba. Olt láttuk az érdeklődd szülőket, ott a tanításügy barátait, akik szemmel láthatóan elismeréssel adózta* a reáliskolai ifjúság hazafias, komoly munkájának.

“ Lemle darabja a nagy költö lelki fejlődésébe, életének fontosabb eseményeibe nyújt betekintést. Pályafutásának bű# és si vár örömű állomásain vezetett bennünket keresztül, beleszőve a nagy költő fantáziájának gyönyörű termékeit: legszebb népdalait, amelyekben a magyar föld, a magyar élet káprázatosán tükröződik vissza; mély érzésű költeményeit melyek közvetlensége őszintesége szinte vaüosnásezámba tan- nek. Képek voltak ezek, harmonikus, mo- zaikszerű elhelyezkedésben s nagy gyönyörűséget szerzett nekünk a darab betéteivel Vuoskits Jenő dr., a Petőfi-költe- mények hivatott niegzenésítője. A gyö nvörű, fülbemászó dallamok, úgy hisszük, nem múlhatnak el a két színielőadással, ha nem azokat, sőt többet is, hallani foguuk még tőle nagyobb nyilvánosság előtt is. Őszintén sajnáljuk, hogy nincs zenekara a főreáliskolának. Mit tudott volna az produkálni ezen a két előadáson, a Vucskits Jenő vezetésével?

Az ifjú szereplők általában igen ügyesen mozogtak a színpadon. Kiss Lajos (Petőfi Sándor) nehéz, fárasztó, de hálás szerepében emberül megállotta a helyét. Szép, kedves és bájos volt Mészöly Sylvia