Egri Népújság - napilap, 1923/1
1923-03-11 / 57. szám
Ára hétköznap lő kor., vasárnap 20 kor. Eger, 1923. március 11. vasárnap. XL. évf. 57 m. Előfizetési dijak postai szállítással Egg hóra 350 K, — Segged évre 950 K. íQéa* és félévi előfizetést nem fogadunk el POLITIKAI NAPILAP Felelős szerkesztő. BREZNAY IMRE mm «X20SB99I MSP6£>»eQFlhÉSBB»i#^ rfMgg WC W.« Szerkesztőség: Eger, Uccun; Kiadóhivatal: Líceumi nyomda Telefon szám 11. A borkereskedelem mai helyzete. Eger, 1928. máro. 10. Csonka Magyarországon semmi sem érezte meg annyira az ország megcäon kításának gazdasági hátrányát, mint a bor és mindazok, akik szőlőtermeléssel foglal koznak : a szőlősgazdák ép’ úgy, mint a szőlőmuntások. A békében a magyar bornak vám mentes piaca v^it a közösvám .folytán az egész Osztrák Magyar-Monarchia. Vám nélkül lehetett kivinni bort Lembergbe, Krak kőba, Prágába, Innsbruckba, Bécsbe, stb. Most pedig Losoncz, Kassa, Rimaszombat, Szstmár, Szabadka piacai is el vannak zárva a magyar bor elől. A bortermelés a háború aiatt felvirágzott, a szőlők nagy része a csonka-országban maradt, a régi piacokat meg elzárták előle az új országok. Ez az eredendő oka annak, hogy a bor a pincében marad; hogy nem keresik; hogy nincs meg az ára ; hogy a szőlőa gazda befektetett pénzéhez nem jut, a ezőlőmunkás pedig ugyanolyan nyomorult helyzetbe kerül, mint a fillokszéra pusztí táea alatt. Mi is tudjuk már ezt. Érezzük mi nugunk is. hogy a csizma szorít, — mond jők az érdekeltek. De hát miért nem segít az állam; miért nem tesz meg mindent borunk érdekében ? !! Megteez az állam mindent, hisz nagyon jól tudja, hogyha képes lenne borainkat elhelyezni a külföldön: valutánk nagyot javulna. De kettőn áll ám a vásár. A külföld is védi a maga piacát és a maga valutáját, a győzők meg éppen gazdasági helyzetüknek javítására és a legyőzőnek gazdasági helyzetének súlyosbítására szövetkeznek egymással. De vannak még más okok is, melyek a magyar'bor kivitelét akadályozzák. Felsőmagyarországon (Szlovákiában) a termelő 3 és 4 szokot kö-ött tudja eladni 12 malligános borát literenkict. A csehek a magyar borra litert nkint 5 ezokol vámot vetettek, tehát nagyobb a vám, mint az ottani bor ára. A cseh így védi sörgyárait. Hogyan lehessen fgy oda magyar bort kivinni?! A magyar"kormány föllépésére az 5 szokolos vámból csak egy szokott akar a cseh kormány elengedni. Ezért nincs Szlovákiába borkivitel. Svájczbdn a legjobb francia bort hektoliterenkint 27 és 30 frank között veszik. A magyar bor fuvarja a svájci határig hektoliterenkint 12 ős 13 frank. Tehát a magyar bor csak akkor lenne képes versenyezni a francia borral Svájc ban, ha a kereskedő itthon a legjobb ma gyár bor literjét 80—100 koronáért tudná venni. De akkor meg a magyar bortermelés nem fizeti ki magát. Lengyelországban literen kint 2460 lengyel márka a bor vámja és ezen kívül a lengyel kormány a francia borra a vám nak csak a felét vetette ki. így akarja meghálálni szövetségesének segítségét. A legyőzött ország kormánya mit tehet ezzel szemben ?! Ausztria az egyedüli, mellyel sze- gelletre juthatunk. A kereskedelmi miniszter meg is tett mindent a magyar bor érdekében. Lisztet, terményt, húst, állatot csak úgy enged Ausztriába, ha Ausztria 300 ezer hektoliter bort enged be és a vámot hektoliterei!kint 60 arany koronáról 30 ra szállítja le. Ezen akadt meg eddig az egyesség. Ausztriában az antant által felállított garancia bizottság tiltakozik á vám leszállítása ellen. Göre Gábor egri lakodalma.*) — Irta Tóth Kálmán. — Miután Gárdonyi Géza 1885. október 28-án házasságot kötött Győrsz getan: a Szávay Gyula közbenjárására Győrött újságírónak csapott fel Buda, Szeged é9 Arad u án Pestre került a Magyar Hírlap hoz. Az ugorka- szezonban Horváth Gyűl; szerkesztő arra kérte, hogy elevenítse fel a lapot. Ekkor ír;a az első Göre levelet, amit Szemere Attila faluról írott luvélnetr gondolt Szemere maga ösztökélte a Magyar Hírlap ot: — Adjanak módot annak a Göre Gábor bírónak, hogy érdekes leveleit to vább írhassa a falusi életről, mert az olvasók szeretik. Göre Gábor levelei ezután tuoatszám- ra kerültek nyilvánosságra. Az igazi szerzőt később Szemere Attila is megtudta, akinek melegen gratulált Ezu án jöttek az «eresztéseki, amelyeken egy boldog or szág közönt*ége mindig szivb 1 mulatott. Göre Gábor ekkor még Gárdonyinak is tetszett. Bizonysága az alábbi levél, amit Gárdonyi Magyary Károly kere •sendi kántortariítö barátjához írt Egerből, egy Göffe Gáboros levelező-lapon: *Jó egésségöt és hasolló lyókat kévánok s az uly században is látni óhajtom Kigyelmedöt VígEgerben Ál- gya meg az keretsöndi Ki-risztus/» *) Az Urániában most műsoron leró Göre filmszkeccs előadásai alkalmából. Göre munkáját Gárdonyi a hegyközi típusokkal is fölelevenítette, de a somogyi dialektust meghagyta. Annyira kedvelte Göre-al *kjait, hogy íróasztalára spanyol- viaszkból egy Göre Gábor-szobrot is formált Az általa szerzett G'őre nótákat pe dig az egri tűzoltók ünnepén a Kaszinó sörözőben a cigánnyal együtt húzta. Akkoriban minden búsűíó magyar Góre-nó- tákkal vigasztalta magát. Göre Gábor országos sikerét Gárdo nyi később megbánt;*.. A falusiak méltat lan kifigurázását az akadémi usok kritizálták, de megbántották érte a felekezetek is. Kibékülésül most akarta e könyveket átdolgozni, amiről kultúr-pörében is nyilatkozott. Ezért nem enged e tovább kiadni a Göre Gábor könyveket. Verő Györgynek «Göre Gábor Pestön» c színdarabját is velem figyeltette, akit utóbb Gárdonyi beperelt. Bódog volt, mikor a Gora plakátokat a pesti falakról lehúzatta. Figyelmet kötettek Egerben utóbb Rupert kádár Görehordói is. Ezeknek a hordóknak is története van, de akkor, Gárdonyi kívánságára — kulissza-titok volt. Mosd már elárúlh jtjuk: Gárdonyi Géza maga jött le a Sáncból, megnézni régi, devec<eri tanítványának művészi munkáját, kinek lakásán, a három szép Göre hordó mellett, több pipa dohányt elfüstölt. . . De Göre Gábor portréja intőbb Egerben színes vászonra is került. Az első Németországban a borbeví telre tilalom van. Különben is a német vám pl. Sátoraljaújhelytől a német határállomásig Rati borig a vasúti fuvar egy liter bornál 5200 német márka. Hogyan lehet így Német országban bort elhelyezni ? ! Ez tehát a helyzet. Még az a szerencse, hogy itthon fokozódott a borfogyasztás. De ennek előnyét is az alföldi szőlők látják. Az alföldi szólók mívelése olcsóbb, többel íb termeim t egy holdon és így olcsóbban is adhatják. Ezért kere settebb ma az alföldi, mint a hegyi bor. Egyes 'nagy borkereskedők hozzáfogtak a bor fagyasztásához, 7.malliginos bort 14 raaligánossá tudnak átalakítani fagyasztás útján. Ez is az alföldi szőlőknek használ Sőt még azt is követelik a nagy borkereskedők, hogy a bort cukrozhassák és sze szezhessék. Az olcsón összevásárolt ho moki bori akarják evvel javítani. Sok minden ősszeesküsziit mi a hegyi szőlők ellen. S félő, hogy a hegyi szőlők : ebben a küzdelemben kipusztulnak. Nincs más mőd, mint ha a szőlősgazdák a maguk érdekében komolyan szövetkeznek; ha boruk kereskedelme, szőlőjük olcsóbb művelése és jövedelmezőbb kezelése érdekében pinceszövetkezetei alakítanak. Ebből alakúi ki a hegyi szőlők érdekképviselete, mely nem fogja megengedsd, hogy hegy vidékre alföldi bort vigyenek be (mint Egerbe is rendszeresen hoznak) és az alföldi szőlősgazdákkal szemben kefesztűl viszik, hogy az alföldi szőlőművelést a kormány korlátozza, a bor értesítését és cukrozását ne engedje meg. S két érdek között mindig az győz, amelyik mögött szervezettebb az erő. Dr. Nagy János Göre-filmet annak idején Gárdonyi művészbarátja: Rózsahegyi Kálmán színművész, alkotta. Gíréből Egerben kinensa- feZKecos lesz. ügy hívják: ««Göre Gábor egri lakodalma». Amikor < múlt nyáron a fővárosban jártam s megtalálta»! egy «Röndölet» féle Göre plakátot, lemásoltam és olvittem GHr donyinak. Mosolygott és ezt mondta •/ , — Erről tudok Ez az egy, amit megengedek a Göréből! .. . Azután a pesti «Eldorádó» ban ma gara is megnéztem Göre Gábort. Az előjáték meghatott. De meghatotta Gárdonyi Gézát is, aki Endrey filmszkeceséről a következő nyilatkozatot tette: — így képzeltem az én alakjaimat Boldog vagyok, hogy igy megtestesülve láthatom őket abban a házban, ahol megszülettek ... ' A Göre-film,szkeccsnek Endrey Jenő ős Ligeti Lajos az úttörője, akik száz z r koronáért vették meg a jogot Gárdonyi tói A filmet a filmszakma kiváló erőivel (Török Magyar, Arany, György és Pataky segédletével) dolgozták fel. A dilettánsodnak jutott eszébe, hogy legmagyerabb írónk, Gárdonyi, rég nem szólalt meg a színpadon. Szótlanságát Göre al kjaival éleire keltették. A Magyarországot ért csapás után a régi jő kedv elnémult, szükség van már most a derűre Endrey Ötletére Gárdonyi egyessé
