Egri Népújság - napilap, 1923/1
1923-03-08 / 54. szám
, mR). «EPÜJSAy 1923. március 8 Kiütéses tífusz a hevesmegyei cigány tanyákban. Eddig hetvenegy megbetegedés történt. —A hatóság erélyes rendszabályokat léptetett életbe. — Kassa Endre dr. egészségügyi tanácsos nyilatkozata. Eger, 1923. március 7. Az utóbbi két hónap egészségügyi jelentésében olvashattuk, hogy a várme gyében, különösen a cigányok között, erősen pusztít a hastífusz. Most értesülünk, hogy a tifuszos megbetegedések között kiütéses tifusz-esetek is fordultak elő. A ragályt Szolnokmegyéből hurcolta be egy beteg cigány. Az Egri Népújság munkatársa a kiütéses tífusz föllépésére vonatkozóan kérdést intézett Kassa Endre dr. vtn. tiszti főorvos, egészségügyi tanácsoshoz, aki a következőkben nyilatkozott: — Január vége felé kaptam jelentést arról, hogy Karácíoudon a cigányok között tífusz-megbetegedések jelentkeztek. Február 8. és 10 ike között ugyancsak jött jelentés, mely szerint Nagyfügeden, illetve Zsadánybaa is pusztít a cigányok között a tífusz. Január vége felé Szolnok várme gye alispánja távíratozta, hogy Jászárok szállásból egy Német János nevű tífusz beteg cigány Zsadányra szökött. Elrendeltem a cigány megkeresését, azonban nem találtuk. Ez a távirat mégis gyanússá tette, hogy az őtszökött cigány kiütéses tífuszban volt s hogy a később tömege ütésea tífusz. Az ennek megállapítása végett eszközölt vérvizsgálat a kérdést eldöntötte. A kiütéses tífusz nem minden szakában jelentkeznek a kiütések s így a pusztán klinikai vizsgálat ebből a szempontból nem megbízható, mert a kiütéses tífusz klinikai tünetei hasonlítanak a hastífuszhoz. A vérvizsgálat pozitív volt. A cigányok le nem írható nyomorban és piszokban élnek, a tifuszbacillusok valóságos telepeket alkotnak a túlzsúfolt putrikban. A betegséget a ruhatetvek és a kóborló cigányok terjesztik. Kiütéses tífusz eddig előfordult Ka- rácsondon 13, N&gyfügedeu 23, (a polgári lakosság között 3), Zsadányon 35 (a polgári lakosság között 2). A cigányokat fal- vanként polgári őrséggel különítettük el, a betegeket pedig állandó csendőri fal ügyelet alatt tartjuk, hogy ne óriutkez hessenek az egészségesekkel. Elsőrendű érdek a tisztaság. A cigánytanyák fertőtlenítését, tetűtlerutésé*. és kitisztítását vár megyeszerte elrendeltük. E munkálatokat most egy fővárosi fertőtlenítő-vállalat végzi. A járvány elszigetelésére tehát minden intézkedés megtörtént s ha a közönség fo kozoítabb mértékben ügyel a tisztaságra, a sen jelentkezett hastífusz voltaképen ki- | kiütéses tifusz-járványtól nem kell félnünk. ♦ ♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦ Klaudia. Eger, i923. március 7. Poncius Pilátus felesége volt. Neme sebben érző szív, mint az ura, igazságo sabban ítélő lélek, mint a kezemosó hely tartő. A nagy próféta'szem életének, csodás j tetteinek hire kél Pjlátus palotájában is j Mirjam, a kis rabszolgáid, titkos hive a í Mesternek s az ő gyöngéd szive világánál j rátalál Klaudia a lést és a lélek igazi or j • vosára. De a két szerető szív hiába fog össze: az elvakult zsidók dühétől s a gyáva helytartó gonosz ítéletétől nem tudják megmenteni a Mestert. Ám feltá átadása az ő leltjüknek is újjászületése lesz. Az Angolkisasszonyok intézetében a jövő hét elején adják e jól ismert, de mindig szent és megható történetet három felvonásos színjátékba tömörítve. A tő szereplőt: Klaudiát, maga a darab szerzője: Környei Paula, a Nemzeti Színház jeles művésznője játssza, Mirjamét pedig Hillebrand Ilus. Ómaga a budapesti angol- kisasszonyok belső növendéke volt s a mag, mit a jő nevelők leikébe hintettek, gyönyörű virágot hozott: ma kettős koszorú övezi a művésznő homlokát. Azzal tiszteli meg egykori tanítóit, hogy nemcsak tollát, hanem művészetét is rendelkezésükre bocsátja. Mélyen átérzett vallásos érzés darab jának forrása, technikája, fölépítése méltó első színpadunk művésznőjéhez. Ma, mikor úgyis méltó a panasz a véget nem érő mulatozások miatt, valóságos oázisként fog hatni Klaudia története, mert nemcsak j nemes szórakozást nyújt, hanem tárgyá- j val, őrzéseivel magunkbafordulásra int s j a töviskoszorús Megváltóra mutat. Az előadásokra meghívókat küld szét az intézet. Az előkészületek már is serényen folynak s hisszük: az előadás méltó lesz a nagy művésznő művészi darabjához f Határkiigazltas a jugoszláv-magyar határon. Nagykanizsa, március 7. A Zalamegyei Újság írja : Megírtuk, hogy a magyar-jugoszláv határraegálla- pítő bizottság Nagykanizsára érkezett és a Dráva folyónál folytatja a határkiigazító munkálatokat. A bizottság működését pár nap alatt befejezte s a napokban már el is utazott Nagykanizsáról. Illetékes helyen nyert értesülésünk szerint a bizott ság elutazása előtt tartott ülésén úgy ha tározott, hogy Zákánynál a Dráván kőt szigetet Magyarországnak itél vissza. Határkiigazítást eszközölnek még a Zdáva- pataknál is. Somogyudvarhelytől végig a Dráváig, egy 35 méteres sávot adott visz sza a bizottság, Gree angol ezredes in dítványára. Itt ugyanis a jugoszlávok merev magatartása miatt, csupán egy 2 méteres sávról volt sző. A magyar-jugoszláv határmegállapítő bizottság ezzel a Dráva-szakaszon, egészen Barcsig, befejezte működését ős Nagykanizsáról, rövid szabadság után, Szegedre fog menni, ahol a Kőrös folyó mentén fog határkiigazítást eszközölni. A „Petőfi“ c. Lemle-darab bemutatója f. hó 11-én lesz Eger, 1923. március 7. A Várpsi Színházban a főreáliskola lelkes kis szinészgárdája lázasan készül Lemle Rezeő «Petőfi» c. darabjának be mutatójára. A három felvonásból, helye sebben képből álló darab költői nyelvezetével, ötletességével jóval felülemelkedik az iskola-darabok színvonalán. Az első kép a Kutyakaparő-csárdában, a második Költőn, a harmadik Petőfi pesti lakásán játszódik le. A szerző nem közönséges ügyességgel szövi a cselekménybe Petőfi alakjait, Megyerit, Fejeaagy komát, Bagarját. A darab legnagyobb erőssége a szebbnél-szebb Petőfi dal, melyet Vuoskits Jenő főreáliskolai tanár zenésített meg (A tintásüveg, Megy a juhász szamáron, A költő és asoraharag, Diligeuterfrekrea táltam, Virágok, Minek nevezzelek?) A dalok egyszerűek, üdék s klasszikusan magyarosak, mint Petőfi versei. Vucskits Jenő azt adta zenében, amit Petőfi a szövegben: rapszodikus, szárnyaló! S muzsikájában a színregiszterek széles skáláján játszik. A diákokon sugárzik a boldogság, hogy játszhatnak, hogy dalolhatnak annak a költőnek az emléke előtt, aki jópajtása minden diáknak A Petőfi darabnak maradandó sikert jósolunk. Az előadás márc. 11-éu és 12-én esté 8 órakor lesz a Városi Színházban KIS HÍREK A NAGf YVILÁCJBÓIi. Külföld: A német kancellár tiltakozott a francia erőszak ellen úgy, hogy Francia ország háborús eshetőségekre számít. — Harding egy hónapi szabadságra ment. — Az erdélyi és romániai bankok sztrájkba léptek az új román devizarendelet miatt — A bécsi műegyetemen életbe lépett a numerus clausus — Rügen szigetén kiástak egy Őskori szláv pogánytemplomot. — Petőfi emlékét most ünnepli a berlini egye tem. — A csehek elhagyják Bécset. — Az olasz német viszonyra vonatkozó aktákat akarták elrabolni a római német követsé gén. — Görögországban válságos a hely zet. — Németország hajókat vásárol. Magyarország Új bői megnyitották a nagyváradi premontrei főgimnáziumot - Az osztrák katonaság elhagyta Nyugat magyarországot, csupán a csendőrség tel jesít szolgálatot. — A hsreegprimás Rómába utazott. — Román egyetem lesz Nagyváradon. — A debreczeni Egyetértést megvette Balthazar püspök — Jánoesy Zoltán lemond mandátumáról. — Pozsonyban Gárdonyi ünnepet rendeztek. — A tisztviselők 20%-át elbocsátják.. — József főherceg megvette Libits Adolf házát. — Váradi Antal író meghalt. — A Stromfeid- ügyben a napokban döntenek, — A román vasútigazgatóság súlyos büntetés alatt eltiltotta a magyar vasutasokat a magyar beszédtől. HÍREK. Eger, 1923 március 8 Műsoros est a Katolikus Körben A Kai. Körben ma, csütörtökön, lesz az utolsó műsoros est 9 órai kezdettel. A műsornak érdekes száma lesz Dingha Györgyike felolvasása a svájci társadalmi életről és szokásokról. A tartalmas műsor a követ kező: 1. Prológ. Mondja Weltstein Nusi 2. Jakab József hírlapíró dalaiból és nép dalaiból olvas föl. 3 Dingha Györgyike félévi svájci tartózkodása alatt összegyűjtött érdekes megfigyeléseiből olvas föl részleteket. 4. Kádár László «Jaj a győz leseknek!» c. Kozma Andor-verset szavalja. 5 Az *0» fényképe. Miniatűr vígjáték 3 jelenésben. Irta: Jakab József — Játsszák Radios Aranka (Aranyoska), Marssó Irike (Maci), Szabó Olga (Baba), Ráczkevy Erzsiké (Boci). A műsoros est iránt nagy az érdeklődés. Kötelező belépődíj nincsen. A hivatalos lapból. A m. kir. pénzügy- miniszter a borsó kiviteli illetékét 2000 koronában állapította meg. — A földmive- lésügyi miniszter rendelete szerint az 1922 évben termett főzelékfélék kivitele korlá tozás nélkül szabad. — A kereskedelmi miniszter a Németalföld és Magyarország között váltható utalványok összegét fel emelte
