Egri Népújság - napilap, 1923/1
1923-01-11 / 7. szám
Ä.a 10 korona Előfizetési dijak postal szállítással Egész és félévi előfizetést nem fogadnak el, tdeggeá évre 650 K. — Egg hóra 240 K, POLITIKAI NAPILAP Felelős szerkesztő: BREZNÄY IMRE. Szerkesztőség: Eger, Líceum Kiadóhivatal: Líceumi ngomda Telefon szám 11. MK iKmid IIIWWirillkWm»BMaHBlWPWBf»» A farkas és a bárány. Eger, 1923. január 10. Mikor e sorokat kiadjuk, talán még szabad a Ruhr vidéke. Az is lehet azonban, hogy már francia katona parancsol a nagyszerű német ipar legjelentősebb, világhírű területén. Az eredeti terv az volt, hogy csak január 15én foganatosítják a megtorló intézkedéseket s akkor vonulnak be a francia csapatok. Időközben észrevették a francia diplomácia bölcsei, hogy Németország még tartozik pár ezer telegráf- oszloppal, amelyet szintén szállítania kellett volna. Készen volt az ok, tehát jöhet a nagy elhatározás: rögtön nyakára ülni nagy-nagy hősiességgel egy gúzsba kötött, kifosztott népnek. . .. Aesopus és Phaedrus meséje jut eszünkbe, mikor a jóvátételnek ezt a «dicsőséges» tényét fontolgatjuk. A bárány nem zavarhatja fel a patak vizét, mert lejebb iszik, mint a farkas. De lehet, hogy valataikor valamelyik hozzátartozója megtehette volna... Ennélfogva szét kell tépni a bárányt. Pusztulnia kell szegény jószágnak . .. Németország erején felül iparkodott, hogy lerój ja azokat a szörnyű kötelezettségeket, amelyekkel megrótták a győztes hatalmak. A német energia mindent meg tett. A német polgárság minden áldozatot meghozott. A német munkásság hazafias elemei túlórát dolgoztak hazájuk talpra- áilítása érdekében. Ámde a roppant erő feszítés sem volt elegendő. A hetvenmil- liős nép nem bírt eleget tenni azoknak a kötelezettségeknek, amelyeket bizonyára azért szabtak meg ily őrületesen, hogy — ne bírjon eleget tenni. Kilenc hónap alatt 138 millió métermázsa szenet kellett volna szállítania Franciaországnak, de csak 117 milliót küldött. 21 millióval adós maradt. Annyira nem tudta szállítani, hogy ő maga is angol szénre szőrűit és havonkint 10 millió métermázsa szenet vásárol Angliától mintegy 50 milliárd márka értékben. Viszont Franciaországnak annyira nem szükséges a szén, hogy csak egy év alatt 65 millió métermázsa szenet adott el külföldre, még pedig azoknak a bányáknak termeléséből, amelyeket a németektől vett el. És a győztes franciák «jóhiszeműsége» mégis világos. Olyan világos, mint a nap. Ellenben kiderül a németek «rosszhiszeműsége» is, mely szintén oly világos, mint a nap. Jöjjön tehát a 18. §! Meg kell szállani Németország iparának szívét: a Ruhr-vidéket! Hadd termeljen ezután a német föld minden ereje, a német nép százezreinek minden energiája a — franciáknak. Mivel pedig adós maradt egy jókora mennyiségű telegráf-póznával is: a megszállást még hamarabb kell eszközölni. .". . Szomorú kilátások ezek reánk is. Még emlékezhetünk, hogy a Szerbiának juttatott áilatjővátéteíünk Svájczban került kőtya vetyére, oly annyira nem volt reá szüksége Szerbiának. Mégis meg kellett fizetnünk; ki kellett izzadnunk. És ha jönne a «jóvátétel,» a mi sorsunk is csak az lehet, ami a Németországé. Minden legkisebb ok elegendő lesz arra, hogy nyakunkra ültessék a csehet, a románt, a szerbet. Ha a lehetetlent nem tudjuk lehetővé tenni: szolgaságba kell sülyednünk. A nőmet tulajdonkópen az angolnak versenytársa a világpiacon s az angol mégis részvéttel van iránta. Segíteni akar szegényen, ámde a francia nem enged, mivel a teljes megsemmisítésre törekszik. A mi sorsunk is ugyanilyen lenne, mivel halálunkra esküdtek megdagadt ön- érzetű szomszédaink. És lelkünk megborzong annak gondolatára: milyen szörnyűséges lesz a leszámolás, ha az elnyomottak egyszer erőre kapnak. Pedig hogy erőre kapnak és erőre kapunk: az bizonyos. Zichy János gróf céltalan antiszemitizmust lát a kormánypárt politikájában. Budapest. A nemzetgyűlés ülését 3/*U órakor nyitotta meg Szcitovszky Béla elnök. Jelenti, hogy Haller István személyes meg- támadtatás címén kért ős kapott szót. Haller István : Tegnap Eőri Szabó azt mondta, hogy én egy alkalommal, bár nem a parlamentben, úgy nyilatkoztam volna, hogy a protestantizmusban kevesebb az erkölcsi erő, mint a katolicizmusban. Kijelentem, hogy olyan állításokért, amelyeket nem mondtam, nem vállalhatom az ódiumot. Eőri Szabó Dezső: Örömmel veszi tudomásul Haller szavait, mert meggyőződése, hogy csupán félreértés volt az ő megállapítása. Ezután Zichy János gróf szól hozzá az indemnitáshoz. Kijelentette, hogy nyugodt lelkismerettel szavazza meg az in- demnitást, bár ezt csupán az állam érdekében teszi. A kormányzatban nincsen meg a föltétien bizalma, minthogy könnyű lelkiismerettel bele vitte az országot az ex-lexbe, továbbá mindez ideig nem tudta megteremteni a konszolidációt. Nem akar hosszasan foglalkozni az indemnitással, csupán a kormány belső politikáját akarja bírálni. Úgy véli, hogy a szociáldemokraták közül már igen sokan látták azokat a hibákat, amelyeket a múltban pártjuk elkövetett. Talán vannak olyanok is, akik belátják, hogy Marx teóriája romlást és pusztulást jelent; talán belátják azt is, hogy ezekkel a törekvésekkel szemben az egész világon megszületett a reakció, amellyel szembeszállni nem volna okos dolog. — Bőkejobbot kell nyújtani azoknak, akik a bennük rejlő anyagi ős erkölcsi erőket fel akarják ajánlani az újjáépítés munkájához. Az egységes párt politikai irányzatát nem tudja magáévá tenni, mert céltalan antiszemitizmust lát benne. Helyesli a kormánynak azt a törekvését, hogy bizonyos beteg etikájú elemeket ki akar szorítani az országból. Sőt azt tartja, hogy a kormánynak még nagyobb nyomást kellene kifejteni bizonyos belföldi elemek ellen, akik a nemzet életerejét szívják ki. Ki kell jelentenie, hogy a zsidók közt is vannak olyanok, akik a konstruktív munkára felhasználhatók és az ország újjáépítésében is tevékeny részt vehetnek. Nem akar úgy feltűnni, mint a zsidók védelmezője, csak a keresztény irányzat hitelét akarja megalapozni. Beszél a legitimizmusról. Bizonyos, hogy a trónfosztó törvényt a nemzet csak a kényszer hatása alatt hozta meg, még sem szabad megengednünk, hogy azért, mert valaki legitimistának vallja magát, állandó zaklatásoknak legyen kitéve. Ezután a rendtörvényt bírálja. Ez a törvényjavaslat az erőszak gyakorlásának minden föltételét magában hordja. Ma csak egy politikát lehet folytatni és ez a hazafiasság politikája. (Az ülés tart.) A békeidőkhöz viszonyítva háromszáz- harmincháromszorosra dráguit az élet. Eger, 1923. jan. 10. Az új esztendő kezdetén érdemes és szomorúan érdekes visszapillantást vetni arra: milyen eltolódások történtek gaz dasági téren, mennyivel emelkedett a pénz- forgalom ős mennyivel emelkedtek az árak? Az összehasonlítás megdöbbentő eredménnyel jár. Az egyetlen vigaszt csak az nyújtja, hogy Németországban az eltolódások még rendkivülibb mértéket mutatnak. Vegyük szemügyre az alábbi táblázatot : Az államjegy forgalom: 1921. december végén. . . 26'6 milliárd 1922. december végén ... 73 milliárd
