Egri Népújság - napilap, 1923/1
1923-03-03 / 50. szám
Ära hétköznap 15 kor., vasárnap 20 kor. Eger, 1923. március 3 szombat. XL. évf. 50 sz. Előfizetési dijak postai szállít ássa) Egg hóra 350 K. — '-f évre 960 K. .j esz és félévi előfizetést nem fogadónk el. POLITIKAI NAPILAP Felelős szerkesztő: BBEZNAY IMRE «W»1 *6F«S8as!miseH8»Bi^i -«v?. Szerkesztőségi Eger, Líceum kiadóhivatal. Líceumi ugomda Telefon szám 11. Nagyatádi tárcáját köti az erdészeti közigazgatásról szóló törvény-javaslathoz. " Az örök személyeskedő. Budapest. A nemzetgyűlés mai ülését i 11 órakor nyitotta meg Scitovszky Béla : elnök. Az elnöki bejelentsek során fölsző- j lította azokat a képviselőket, akik a feb ruár 6 iki gyűlésen nem voltak jelen, hogy j igazolják távolmaradásukat. Azután Benárd Ágoston beterjesztene a külügyi bizottság j jelentését. Az elnök jelenti, hogy Rupert Rezső napirend előtti fölszólalóéra kért és kapott engedélyt. Rupert Rezső: Egyáltalában nem azért ; ■zólal fel, hogy a Zsirkay János ügyeit fel piszkálja, hanem elvi okokból. Szükséges- j nek tartja megállapítani, hogy a kérész tényeéget csak tiszta ajakkal lehet szol gálni. Természetesen Zsirkay megfordította a dolgot és azzal vádolta meg, hogy a keresztény és nemzeti eszmét támadta j akkor, amikor A Nép ellen intézett tárna dé t. A k elnök figyelmezteti Rupertet, hogy személyes kérdésben kért S'.ot, :ehát ai kaimazkodjék ahhoz. Rupert: Személyes kérdés az, amikor Zsirkay úgy akarja föitüatesni őt, mintha a nemzeti eszme ellen támadna! (Reiehl Ric iáid : Abszurdum ! Minden n^p személyei ügy í P dmauic/.ky Endre báró és Láng János verik a padokat. Hallatlan, j így lopják a nemzet idejét!) Rupert látja, hogy a kedélyek izga- ; toltak. Nem akarja tovább igénybe venni j a nemzetgyűlés türelmét. Kijelenti, hegy I erélyesen, még egyszer vissza akarja utasítani Zsirkay vádját. Ezután áttérnek az erdészeti közigazgatásról szólő törvényjavaslat részletes tárgyalására. Zárósző jogán Farkas Tibor szólal föl. Kifogásolja többek közt, hogy a földmivelésügyi miniszter tárcáját köti a javaslathoz. Kifogásolja továbbá, hogy a miniszter szakértőt hozott magával. A földmivelésügyi miniszter szemrehányást tett Gaál Gasztonnak, hogy nem vett részt a bizottság tárgyalásában. Szerinte azért Gaál Gasztonnak nem lehet szemrehányást tenni. Utána Nagyatádi Szabó István földmű velésügyi minisz’er szólal fei; Farkas Tibor kifogásolt?, hogy szakértőt hozott tnagá- j val, holott tudnia kellett volna, hogyha a : miniszter szakértőket hozat magával, senki sem követelheti, hogy i miniszter m ilden kérdésben szakértő legyen, Természetes, hogy aki egész életet töltött el bizonyos t ügykörben, jobban érthet a dologhoz Kifogásolta Farkas Tibor azt is, hogy ő tárcáját kötötie a javaslathoz. A törvény- javaslatot illetékes bizottságok letárgyalták és a javaslattal a párt nagyon behatóan és körültekintéssel foglalkozott. Sen- it fen* befolyásolt. Meskó Zoltán: Tárcáját kötötte h javaslathoz. Ezzel nem befolyásol ? Nagyatádi Szabó István: a törvényjavaslatot nem vonhatom vissza, hiszen evvel ferde helyzetbe hoznám nemcsak a pártot, hanem a nemzetgyűlési bizottságot is, amely a javaslatot letárgyalta és el is fogadta. Csodálkozom, hogy kifogásolni válót találtak abbua, hogy tárcámat. kötöttem a javaslathoz. Ha a párt és a nemzetgyűlés bizottságai elfogadják a javaslatot, természetes, hogy a javaslat további menetéért a miniszter felelős. Volt olyan törvényjavaslat is, amely ellen aggály merült fel a párt és a nemzetgyűlés bizottságaiban. Ezek folytán a javaslatot visszavontam. Ilyen volt a mezőgazdasági kamaráról szőlő törvényjavaslat. Ha e javaslat elien aggályok merültek voina fel, bizonyára ezi is visszavontam volna, •azonban itt kellőeu átdolgozott javaslatról van szó. «Hiszek egv istenben, hiszek egy hazában, Hiszek egy Isteni örök igazságban, Hiszek Magyarország feltámadásában f Ámen Gergely diák. A Bornemissza Gergely cserkészcsapat tagjai holnap, vasárnap, ünnepies fogadalmat tesznek arra hogy a cserkősziörvő nyékét megtartják, a hazafiúi tisztesség, a becsület, az emberbarát szeretet széllé méhen élnek és viselkednek embertársaik iránt. A Bornemissza Gergely neve, akiről a fiatal cserkészek nagy reményekre jogosító csapatukat elnevezték, a magyar történelem legfényesebb lapjairól való és elválaszthatatlanul össze van forrva az ősi Egervár históriájával. Fényes, ragyogó, káprázatos ez a név s igazán méltó arra, hogy a hazaszeretet, a vitézi becsület érzését ápolja azoknak a lekében, akik az ő jelszavával indúlnak neki a szomorú, a vigasztalan magyar életnek. «Gergely diák» név alatt ismeri a magyar história. így emlegetik azok, akik vele küzdöttek Eger várának falai között az akkor gyűlölt török ellen; így azok, akik följegyezték jeles bátor és vitéz cse lekedeteit. Gergely diák Pécsett született. Egyszerű kovácsmeeter volt az apja, ki fölismervén fiának tehetséget, nem minden napi érdeklődését a tudományok iránt — amennyire anyagi körülményei mege ged- ték — gondos nevelésben részesítette. Már gyermekkorában megtanulta gyű ölni a törököt. Gárdonyi Gaza ez «Egn c*i! lagok» ban azt írja róla, hogy Gergely diák Czeczey földesúr Évi lányává! és egy szürke lóval török fogságba jutott. Nem sokáig ették azonban a rabkenyeret. Éj nek idején a kis Évával megszökik a törők szekértáborból é<* sen hírük sem hamvuk, mikor elrablójuk, a fálszemű török keresi őket. Haza vezetvén a kis Évát, örömmel, hálával fogadják s valósággal ünnepük a fiatal hőst. Az éppen a Czeczey-háznál tartózkodó Dobó István aztán elviszi a kis Gergelyt Török Bálint udvarába. Ott tanulja meg a vitézi mesterséget, s gyűlölni még jobban a törököt, mely jó urát nehéz, vigasztalan fogságba hurcolta. Felnövekedvén, a sors a vitézi élet minden örömét, temérdek baját juttatta neki. Eszes, eleven,ügyes és aranykedélyű vitéz lett oelőte. Mint Ferdinánd törhetet len híve, annak seregében vállal szolgálatot s mint hadnagy a megyei őrségeknél ksp beosztást. Társainak kedves cimborája, katonáinak szerető, hűséges bajtársa lesz, bőven megáldva a Teremiőtől az élet sójával, a kiapadhatatlan humorral, amely a tábori életben szinte megbecsüihetatien. El is nevezték G rgely diáknak, amely elnevezés rajta maradt élete végéig. És olyanok is voltak az idők, hogy nagy, nagy szüksége volt a hazának Ger gely diák minden furfangosságára s aranyos humorára. 1552 t írtak. Miután hire terjedt, hogy Ali pás« Szolnok és Eger vára alá készül: Eger várának kapitánya, Gergely diákunk egykor* prutektora, instanciát írt Ferdinánd királynak, hogy nagy dolgok készülnek errefelé. Jön a török. Kevés a katonája, mindössze 400 vitéz, a vár is alapos re parációea szorul. Katonát és építőanyagot, fölszerelést kér, hogy csorba ne essék a magyar becsületen. Ferdinánd ígér is mindent s egyúttal meghagyja Bornemissza Gergely diáknak, hogy csapatával azonnal az egri várba menjen. Gergely diák mindjárt teljesíti a parancsot. 250 gyalogosával «száll be» az egri várba és jelentkezik Dobó Istvánnál, aki a Vártéren ünneplés keretek között, a király, az ország és az egri püs pök hűségére fölesketi az új vitézeket. Közben a várkapitány vezetése mellett serényen dolgoznak az olasz és né met mesteremberek a vár megerősítésén. Drága voit minden pero, mert a török már elindult Szolnok alól e nemsokára 25 ezer főből álló előőrse Makiárig nyomult eiöre. Mikor ennek hírét vették az egri vár vitézei, elhatározták, hogy egy «üdvözlő küldöttség» megy a török elé Gergely diák vezetésével. Néhány lovast és 90 kipróbált gya logkatonát válogatott Össze a bátor, a furfangos Gergely diák. — Mit akarsz, diák, evvel a kilencven emberrel, mikor huszonötezren vannak a törökök ? — kérdezték tőle. Semmit. Hiszen csak üdvözölni akarom őket. És ment. Némán, bujkálva haladt a kis cs pat az űttalan utakon. Éppen akkor értek oda, amikor a török tábor a hos zú utazás fáradalmaitól elcsigázva, nyugalomra tért. Gergely diák
