Egri Népújság - napilap, 1923/1

1923-02-23 / 43. szám

)

*+■

JSGRi NÉPÚJSÁG

1923. február 23

— Jő napot kívánok. Jókor tetszett jönni. Most cifrázok.

Illykovics Istvánná a takács mellett szemlélődött. A takácsműhely egy-kettőre benépesült, megérkezett Holzer Jőzsefné, dr. SebeőkEndréné,Sebeők Rőzsika, Balkay Jőzsefné. A divatkereskedő Balkay-tesU vérek is szomszédosak. Hallgatták a szövőszék muzsikáját. Kattog biz’ az, de értékes, kedvderítő a muzsikája: 1 méter 80 cm. vásznat készít egy óra alatt. Áhítatosan hallgattuk az értelmes takács, Hagymáéi József magyarázatát:

— Ez a szövőszék, kérem, gyorave- tűlékes szövőszék. A régifajta szövőszékben kézzel hajigáltuk a vetélőt, most a borda-láda végzi el ezt a munkát. Csak cifrázásnál kell az egyik vetélőt áthajítani.

— Hogyan készül a vászon ?

Ez érdekli a szerkesztő urat, ugyebár? A pamutok bábba (magyarul «matring») vannak. A báb a gombolyítőra ke rü), hol felcsévelődik. A csévélt pamutot, illetve a fonalat a takács beosztja aszerint, amilyen hosszú ős széles vásznat akar. Megveti egy földön forgo vetélőfáo, majd leszedi és egy fésűforraájú fogasba rakja. Minden «menetet» külön. Ezután a fonalat fölhajtják a dorongra (fabenger), mely a szövőszék előtt, alúi van. Ezután a nyüst-be való befűzős következik. Majd a fonalak a bordába mennek, a borda acőllemezkéin által. Ezt a műveletet csont- tűvel végzik el. Csont-tűvel fűzik be a fonalakat. Így kezdődik meg a szövés a vetélők által. Egyik vetélőben, mely olyan, mint egy kis torpedó, fehér, a másikban piros fonál van. A fehér fonál végzi a szövést, a piros a cifrázást. A szövést a lábitőkkal szabályozzuk, melyek összeköt tetősben vannak a nyüstökkel.

A nyüstöket fölül háromszögben ta lálkozó madzagok tartják egy facsigán.

A szövőszék elülső része a- borda, moly olyan széles, mint a szövőszék, itt futnak át a szálak, melyeket a takács- mester előtt két szorító szerszám fog le.

A kész vásznat egy hengerre göngyölíti a takács egy a szövőszék jobb ol dalán lévő fogaskerekű szerkezettel, melybe a mátő nevű szabályozó fa illeszkedik. (N. B. A «A nyüstyit neki I» takácsszitok) A szővőmühely jövője.

Holzer Jőzsefné a következőket mondotta a műhely jövőjére vonatkozóan:

— Készítünk vásznakat, lepedőket, konyharuhákat, férfiruha-vászont, panama- vászont, általában fehérnemű vászont, gazdasági zsákokat, zsaimazsákokat, sőt gyap jűszövet szövésével is teszünk kísérletet. A nyáron elvégeztem a mesteriskolát. Meg- tanúltam a takácsmesterséget, a keleti szövést, a francia-svéd-gobelint, szóval mindent, ami a mesterséghez tartozik. Tár sultam özv. Puskás Jőzsefnéval. Megszereztük a gépeket s már dolgozunk. Eddig is nagyon sok megrendelést kaptunk. Csak győzzük. A takácsunk különben is nagyon' ügyes ember. Művésze a mesterségének.

Puskái Jőzsefné felhívta figyelmemet arra is, hogy a harisnyaKötő gépek nemsokára munkába állanak, elfogadnak mindennemű javítást, fejelést.

A műhelyben egy hatalmas szövőszék váza áll. Várja a fölszerelést. Ezen végzik majd a finomabb munkákat.

Hagymási József azt mondotta távo zásomkor, hogy írjam mog: Egerben is

(w

akadt olyan ember, aki föl tudta szerelni a gépeket ős minden munkát el tud végezni. Sokat vándorolt, hányódott. Szeretne már megpihenni a szövőszék mellett.

Ez az egyszerű ember tán nem is tudta, mit mondott. Egy kifosztott ország

lezüllött háziipara várja ezt a pihenést a szövőszék mellett. Van dolgos kőt kezünk. Megélünk. Majd megmutatjuk mi a világnak, hogyan kel föl egy halódó nemzet a porból, «A nyüstyit neki!»

Az Uránia fölemeli a helyárakat.

Mit játszik az egri filmszínház a közeli jövőben? — 18—25.000 korona köicsöndíjat

fizetnek naponként egy filmért. — A

Eger, 1923. február 22

A kisebb vidéki városok téli szórakozása úgyszólván egyedül a mozi. A színtársulatok télre gazdagabban jövedelmező városokba menekülnek, ahol bizto sabb a megélhetés. A közönség kultúr- szóraját időnként kielégítik a tudományos előadások, hangversenyek, műsoros estek, de «Panem et eircenses» : szórakozni akar s azt kiáltja : «Kenyeret és mozit». Meg- ostromolja a jegykiadó pénztárat, mint pl. Egerben a «Szodoma és Gomorra» vagy

♦ Fáraó leánya» idején s aránylag olcsó pénzért lelkesedik, vagy drukkol az ismeretlen világokat föltáró vászon előtt. S megindul a tere fere itt is, ott is, a ter- vezgetősnek se vége, se hossza.

— Láttad e a Szodomát? — Találkozunk a moziban — Megnézed-e a mai

♦ Elegáns divatszalon történetét». — Pesten már láttam a Görát. — Az «Út a boldogság felé gyönyörű. Egerben még nem játszották.

Örökös téma a mozi. — Nagy Ferenc, az Uránia titkára a napokban érkezett haza Budapestről, ahol Károly János igazgatóval nagy filmkőtéseket eszközölt. Gondoljak, a közönség kíváncsiságát kielégítjük akkor, amikor megírjuk az Uránia jövő programmját. Az Uránia előjegyzett műsoraiban látjuk a rendezői bravúr több filmalkotását. Franeia, amerikai, német filmóriások kerülnek vászonra : Albertini-, Harry Píei-, Hollay Kamilla-, Lotte Neumann-, Hanny Weise-, Lenkeffy Ica , Priscilla Dean, Olaf Föns-, Bimbula-, Zigoto-, Fatty és Maciste-fümek.

Műsoron vannak a Göre-szkecs, Don Juan, Őrizette, A senki lánya, Parisette, Űt a boldogság felé, Letört bimbók, Stanley utazása Afrikában, In eh’ Allah, Észak oroszlánja (Nagy Péter cár), a két világhírű amerikai gyermekfilm: «Kis csibész» és a «Fiacskám» a 7 éves Jackie Coogan- nel; a Gizehi Sphinx, Fehér ördögök, Hogius Pánin, Ferrant8, Nápoly hóhéra, Jocelyn, Hajótöröttek, Ködön át, Mária Antoinette stb.

A mozilátogató közönség szórakozásáról tehát gondoskodva van. Ami ezután következik, már — próza. 1922-ben 2200 — 3000 korona köicsöndíjat fizetett az Uránia egy napra, ma 7000, 9000, 10.000, lí.000, 18,000, sőt olykor 25.000 koronát. A Sodorna és Gomorrs-film két napra 36.000 koronába került. A szállítás, csomagolás, forgalmi adó, különféle sallang 6000 koronát tesz ki minden filmnél, úgy hogy pl. a Szodomáidra 41.687 koronába került két napra.

Nagy Ferenc titkár elmondotta, hogy a filmkötós ma nagyon koskázatos. A Gaumont-kölosönző ugyanis nem vállal filmkötéseket, mert nem akarja bankban hevertetni a pénzét. Devizát pedig a Deviza központ nem ad, így a drágasági viszonyoknak megfelelő felárral adja ki

helyáremelés a napokban megtörténik.

filmjeit; ez a felár-rendszer jött ma divatba.

— Rezsiköltségünk —mondotta Nagy titkár — olyan nagy, hogy a mai helyárviszonyokkal továbbra is fenntartani az Urániát nem lehet. A fővárosban kis mozgók páholyülései 200—250 koronába kerülnek, előkelő filmszínházakban 400 koronás páholyülések vannak. Pesten esak a ruhatár 80 koronába kerül egy személyre, annyiba, amennyibe nálunk egy páholyülés. Az Apolló rniskolszi mozgó helyáraihoz vagyunk kénytelenek igazodni. Itt egy páholyülés 120 K, fenntartott hely 100 K, zsölye (I. hely, emeleti zártszék) 80 K, támlásszék: (II. hely) 50 K, zártszék (III. hely) 40 K.

A helyáremelós már a napokban megtörténik, az Urániának ismét meglesz a maga szenzációja,, a mozi’átogatök zsörtölődnek egy kicsit, de azután ismét kezdődik a régi nóta: várakozás, tolakodás, ökölvívás a pénztár előtt. S esténként pedig cukrot majszolva folytatódik a lelkesedés, szcrnyűlkőzée, a sóhajtozás a vászon előtt, amely a fényben tiszta, egyszerű é3 titoktartó, néma, csak akkor szólal meg, ha az emberekre ráborul a sötétség. S előjön, mint az álom, mint az ébrenalvők álmodása.

KIS HÍREK A NAGYVILÁGBÓL.

Külföld. Amerika jelenleg reménytelen nek tartja a közvetítést a Ruhrkérdésben.

— Angőrában most döntenek a lauseanei békeszerződésről. — A berlini kommunis ták megzavartak egy náción aliBta gyűlést.

— Terjed a rákbetegség Franciaországban

— Az antant követeli az ausztriai titkos katonai alakulatok lefegyverzését.

Magyarország. A belügyminiszter száz ezer korona jutalmat tűzött ki a Rassai— Miklós elleni bombamerénylet tettesei kéz rekerítöjének. — Rendezik a kát. tanítók és óvónők rendkívüli segítségét. — 14 napi fogházra ítélték a Világ szerkesztőjét. — Eltemették a kalocsai érseket. — A keresztényszocialista munkások tisztelegtek a kormányzónál. — Ma utaznak a képviselők Zalaegerszegre. — Bogya János a Ház folyosóján inzultálta Drozdi Győzőt.

— Fodor Géza a hegyeshalmi állomás főnöke öngyilkos lett.

A kormány hozzájárul az egri 5 milliós insógadó kivetéséhez. Trak Gáza h. polgármestertől értesülünk, hogy a kormány jóváhagyja az Eger város által tervezett 5 milliós inségadó kivetését. Az inségadő ügye a f. hő 28 iki (szerdai) városi közgyűlés elé kerül s amint értesülünk, szigorúan progresszív lesz. A jövedelemadó alapját képező jövedelmet adóztatják meg. Az 50.000 koronás s az 50.000 koronán aluli jövedelem mentesül az inségadőzás alul. Azok, akik önkéntes adományaikkal hozzájárultak az inségadőhoz, adományaiknak megfelelően kevesebbet fizetnek inségadőba.

1