Egri Népújság - napilap, 1923/1
1923-02-14 / 35. szám
sími nísfüjbaú 1923. fe része becsületesen kitart magyarsága mellett. Szinte bámulatos az a merészség, amivel fölkarolják a magyar érdekeket. — A magyar kultúra egyébként haldoklóban van. A váradi premontreiek gimnáziumát államosítani fogják. Meg ható azonban a 800 magyar diák sírása az Alma mater előtt, mely aggódó diákérdeklődés az intézet sorsa iránt naponkint megismétlődik, a járó-kelők végtelen fájdalmára s az oláh jövevények bosszúságára. — A drágaság? Naponkint nő. Szinte minden megfizöthetetlea már, hisz mindenki látja, hogy rettentő gazdasági válság van kitörőben. A közigazgatási bizottság ülése. Eger, 1923. február 13. Hevesvármegye közigazgatási bizottsága ma, f. hó 13 án, délelőtt 10 órakor tartotta rendes közgyűlését a vármegyeház kistanácstermében vitéz Bobory György dr. főispán elnöklete alatt. Az ülésen részt vett Mayer János v. miniszter is. A főispán üdvözlő szavai után Puchlin Lajos vm. főjegyző beterjesztette alispáni jelentését. Tóbiás József kir. műszaki tanácsos jelentése kapcsán egy kis vita fejlődött ki, melyben Plósz István, Mayer János v. miniszter, Graefl Jenő vettek részt. A jelentés elmondja ugyanis, hogy a közutakra már június hó végéig ki kell szállítani a fedő-anyagot. Május és augusztus hő között el kell végezni a terítést, mert ha ez nem lenne lehetséges, az utak ismét javi- tatianok maradnak. A kavicsot ki kell fuvaroztatni az úttestekre, még erélyes intézkedések árán is. A vita során Keglevich Gyula gróf szóvá teszi, hogy a fuvar- váltság méltánytalan nem lótartó polgároknál, akiknek eszerint nagyobb terhet kell viselniök, mint a fogatiulajdoaosokuak. Mayer miniszter ezt a körülményt figyelmébe ajánlja a bizottságnak. Isaák Gyula alispán megnyugtató szavai után Hevesy Gusztáv másodfójegyző egy iőrekvirálási ügyet terjeszt a bizottság elé. Még 1914-ben több káii és kápolnai lakostól rekvirált lovat a hadsereg, de nem fizetett érte, bár Mayer miniszter is többször eljárt az ügyben. Graefl Jenő nemzetgy. képviselő javasolja, hogy a bizottság bízza meg Hevasvármegye képviselőit, nézzenek ez után az ügy után, hogy a károsult gazdák kártalanítva legyenek. Mayer miniszter hozzájárúl a javaslathoz, amit ilyen értelemben elfogad a bizottság. A legközelebbi gyűlés a jövő hőnap 13 án lesz. ft MfiKeWelíft Höre & a fitst karneválja a Koronában. Eger, 1923. február 13. Tíz óra volt, farsang második napjának estéje. A Korona környékén fantasztikus alakok bukkantak fel a sötétség ködéből. Hintők robogtak a szálloda bejárója elé. Estélyi köpenybe burkolt álarcos hölgyek, urak libbentek le a kocsikról kedves titokzatossággal. S eltűntek a szálloda folyosóin, a ruhatárakban. S amikor kiléptek ismét a folyosóra, török nők, szultánok, különféle nemzetiségű manyecs I kék, Pierrők, Piereítek, bohócok, indiánok, j apacsok, cigánylányok, jósnők, szaloncukorkák, konfetti hölgyikék, torreádor, szakács, görög nő, mérge3 gomba, rokokó dámák,harlekin táncosnő,szentjános bogár, francia márki, karácsonyfa, biedermeyar kisasszonyok, spanyol donnák és grandok, apacsok, cowboyok nevettek egymásra s tődűltak az igazolóazobába. Mondani sem keli, hogy Karnevál őfensége udvartartása a Műkedvelők Köré nek a Move javára rendezett estélyére sereglett össze. Egy csillogó világ hazug igazsága lebegett a dévaj párok között. S akik ezt megértették, főikacagtak és vígan tapos tak a termek konfetti mezőire. Az igazoló szobában Bresnay Imre és Horváth Géza dr. a legnagyobb titoktartással igazoltatták a jelmezeseket. Ez nem ment könnyen. Horváth Géza dr. ugyanis szakács volt s nem egyszer megtörtént, hogy először neki kellett magát igazolni. így persze a báltermeken csakhamar keresztül vágtatott a hír, hogy a szakács, aki lekváros fánkot osztogat, Géza bácsi. A felvonulás. Tíz óra után néhány perccel egy csuklyás, sötét, misztikus alak jelent meg az igazoló szobában. A sátán. A sátán bement az első terembe ős ördögi hatalmánál fogva sebtében megállapította, kikel rejtenek a jelmezek. Érdekes jelmezben voltak: Zalán Antalné (Cziuka Panna), Hevesi Gusztávné (lila fekete zsoké), Mőritz Kálmánná (cigányjósnő), Raith Antalné (karácsonyfa), Mő ritz Kálmán (török szultán), Mőritz Nóra (ördög), Marsső Maci (harlekin táncosnő), Szabó Olga (kék Pierette), Ráczkevy Böske (vadrózsa), dr. Szokolay Lajosné (konfetti), Schober Károlyné (cigáeyíeány), Scheldt Gézűné (spanyol táncosnő), Terstyánszky Dezsőnó (virág), Nicki Károly (spanyol bohóc), Schober Károly (pirosfehér boiiőc^ Nagy Lászlőná (szultána), Óriás Icuka (Pie rette), Székely Margit (biedermeyer), Vtata- ries Klárika (fehér szaloncukor), Mészöly Szilvia (spanyol táncosnő), Mészöly Agáta (biedermayer), dr. Martinovics Lászlóné (Watteau kertésznője), Sandrik Ica (rokokó- dáma), Lestál Anna (Pierette), Kaufmann Emmi (eigányleány), Szabovits Jenőné (hollandi menyecske), Glősz Kiárika (rokokó dáma), Riedl Istvánná (magyar menyecske), Kriston Györgyné (délnémet menyecske), Sümeghy Bóláné (színes szaloncukor), Wettstein Nusi (ballerina), Hodossy Margitba (vadrózsa), Lábos Dudika (szt.-já- nosbogár), Kállaylstvánné és Tamásnó (Pierette), Matuska Gitta (kéményseprő), Matus- ka Mária (Pierette), Özekkel Ferenc dr. (torreádor), Váradi Rózsi (indus leány), Fo- gassy Ödönné (görög nő), Lipovniczky Tiborné (kártyavető asszony), Lukács Gyula dr. (kártya), Udvardy Os. Jenő (Mari néni), dr. Özekkel Ferencné (málnavirág), Zahradnik Józsefné (ibolya), Oláh Panni (konfetti), Illykovics Magda (bieder- meyer),Ludányi Antalné (spanyol táncosnő), Krajnák Sári és dr. Erdős Pálné (suszter>ruár 14 tMS*SW* (inas), Zelenka Aladárné (liba), IPerényi Mszázadoené (Pierette). — Még-^nagyon sok szebbnél-szebb jelmez volt, de az őszinteséghez híven meg keli írnunk, hogy a leányok között a legötletesebb, legízlésesebb jelmeze Radies Arankának (piros gomba) volt. A férfiak közűi nagyon érdekes jelmeze volt dr. Sebeők Endrének (török pasa), dr. Temesváry Istvánnak (francia márki) és Sümeghy Bélának (autó). Karnevál hődolatteljes alattvalói Kaufmann Emmi bandájának muzsikálása közben a táncterembe vonultak, hol a nyirettyű alól csakhamar fölharsant a csárdás. Eger előkelő társadalma ezen a bálon találkozott először teljes számmal. Ott láttuk Vitéz Bobory György dr. főispánt, Isaák Gyula alispánt, Trak Géza h. polgármestert s a közélet reprezentánsait. Éjfél felé a szabad szíopadon Nagy László elénekelte Memento oímű fájdalmas irredenta dalát, melyet Kalovits Alá jós dr. zenésített meg stílszerűen. A hatás nem maradt el, de a szabad színpad megbukott. Aztán ismét tánc következett, közben konfetti csaták, enyelgések: «Ismerlek, szép maszk» recept szerint és igy tovább. Éjfél után kihirdették a versenyek eredményét. A szépségverseny győztese dr. Sim- kovüs Józsefné lett. A jelmezversenyből Sandrik Ica került ki győztesen. A műkedvelők kedvenc versenyében pedig a víglelkű Lestál Anna kapott a legtöbb szavazatot. Reggel 7 óráig tartott a mulatság vidám zeneszó mellett. Lassan gyérűlt, fogyott a színes tömeg. Nyolc őrskor már otthon volt a legmulatősabb cowboy is. A Ruhr-vidékröl. (MTI.) Essen. Witten környékén az utóbbi időben több letartóztatás történt. Emiatt az egész polgárság 24 órás sztrájkba lépett. (MTI.) Jussén. A belga katonaság megkísérelte, hogy néhány bányából szenet szálljísou el. A munkásokat, akik vonakodtak a berakásnál segédkezni, bántalmazták és cükergeiték. Az egyik bányá ban a személyzet nyomban beszüntette az üzemet, amire a belgák kénytelenek voltak elvonulni. (Wolff ügynökség.) Karlsruhe. A birodalmi elnök, akinek az itteni lakosság tüntetést rendezett, beszédében ezeket mondta: «Mint védtelen népnek, küzde- nünk kell a katonai hatalom minden eszközével fölszerelt ellenféllel szemben. Egyedüli fegyverünk: a jellem és a munka. Csak szilárdsággal, egységgel és együttműködéssel érhetjük el cilunkat, hogy nemzetünk szabadságát kiküzdjük». (MTI.) A lüneni pályaudvaron, a franciák újabb támadásai következtében, beszüntették a munkát. A Ruhr-vidéki blokáddal kapcsolatban jelentik, hogy az aplerbscki pályaudvaron 19 vaggon Krupp- gyártmányt feltartóztattak. (MTI.) London. A Reuter-iroda érte- sülésa szerint az angol kormány most foglalkozik avval a javaslatával, hogy az angol zóna egy réssét az északnyugati területen átadnák a franciáknak. «Hiszek egy Istenben, hiszek egy hazában, Hiszek egy isteni örök igazságban, Hiszek Magyarország feltámadásában. Amen*
