Egri Népújság - napilap, 1923/1
1923-02-13 / 34. szám
ií &t*KI NBPUJSAti 1923. február 18 temányeket. Felejthetetlen lesz mindegyik, a közel harminc szavaló, Kis Lajos VIII. osztályos Bolond Istók ja, Lanther, Med- nyánszky, Paulovics énekei, akik Vucskits tanár Petőfi dalaiból énekelték: Megy a juhász a szamáron, Szomjas ember tűnődése, Arany Lacinak c. dalokat. Az énekkar Fekecs Sándor vezetése mellett kifogástalan, lelkes munkát végzett. S mindnyájan, a nagyszámú közönség, akik halottuk: felnőttek, diákok egyaránt éreztük, hogy bennünk fel felébre- dezett sok régi, iskolai emlék, mely most egységes, téljes képpé kristályosodott; a kis diák pedig olyan emléket visz magával egész életére, melyhez mindig repeBŐ szívvel menekül, ha nehéz, keserves nap jai lesznek. Még egyszer a „40 ezer csomag.“ Eger, 1823. február 12. | Az Egri Népújság szombati számá ban egy cikk jelent meg *40 ezer csomag* címmel. Higgadt tárgyilagossággal mutattuk ki, hogy az úgynevezett Pedlow-cso magokban, amelyekért darabonkint 100— 100 koronát fizettek a «megajándékozottak», milyen értéktelen haszontalanságok voltak. Állításunk igazolására öt csomag tartalmát föl is soroltuk s abból minden elfogulatlan olvasó láthatta, hogy ezek az «amerikai szeretet adományok», amelyeket a vidéknek juttattak, mit érnek. Erre a cikkünkre a «Magyar Szó* c. lap vasárnapi száma olyan hangon válaszol, amelyet — bármily türelmesek voltunk is eddig iránta — szó nélkül n8in hagyhatunk. S bár nem akarjuk sem az az ő hangját utánozni, sem olyan igazságokat vágni a szemébe, mint egyik gyöngyösi lap nemrég tette: mégis szükségesnek tartjuk kijelenteni a következőket. I. Cikkünk érdemére nézve most is fenntartjuk mindazt, amit akkor írtunk. Most is állítjuk, hogy «Pedlow kapitány sok jót tett már különösen a fővárosban». Fenntartjuk ezt, hogy nem ingyen, hanem 100 koronájával osztották ki a csomagokat. Arról mi igazán nem tehetünk, hogy «Egyik agilis egri tanítónő többször utazott fel a fővárosba Pedlow kapitányhoz, ajándékokat vitt neki, gyermekeket vitt fel hozzá ...» stb. Annyit azonban mégi3 meg kell jegyeznünk, hogy ezek a csomagok — nem érték meg azt a fárad ságot, a kapitánynak vitt ajándékokat s a gyermekek köszönő küldöttségét. Még szép, hogy elismeri a támadó cikk: «...a csomagokban voltak apró ha- szoutalausagok is, — továbbá: «... a csomagoknak kétharmad része szegényebb tartalmú volt». Mi sem állítottunk mást, csupán ezt. Ezt pedig nemhogy megcáfolta volna a cikk, hanem még megerősítette. Megerősítette pedig olyan durva, sértegető cikkben, amelyre válaszolnunk kell. II. A «Magyar Sző» iránt kezdettől fogva olyan kollegiális megértést tanúsítottunk, amilyent az ő részéről soha nem volt alkalmunk tapasztalni. Hibáit, fogyat kozásaic elnéztük; piszkálődásaira nem válaszoltunk. Mindig az a gondolat irányított ebbon az eljárásunkban, hogy fiatalok csinálják a lapot. Olyanok, akik újságírással azelőtt sohasem fpglalkoztak. «Rosezakaratúak» soha, semmiféle kérdésben nem voltunk, tehát a <40 ezer csomag» kérdésében sera. S mosolyogtunk azon, hogy a legutóbbi időkig minden számban 5 — 6 helyen is így hirdette magát: «Hevesvármegye egyedüli napilapja». Úgy gondolkoztunk, hogy — ha neki ez jól esik — csak hirdesse önmagát így. Egyéb téren úgy is sajnosán kellett tapasztalnia, hogy nem egyedül van a vásáron. Evvel lezárjuk az ügyet s kijelentjük, hogy a «Magyar Sző»-t nem követjük soha azon az úton, amelyet ő eddig jónak tartott s amelyen — a mi szelíd, udvarias és megértő magatartásukkal félreértve — mind vakmerőbben járni jónak lát. A földműves társadalom tncgiintiepli Petőfi centenuáriumát. Eger, 1923. február 12. Eger városa, Petőfi centennáriumát méltó kegyelettel ünnepli meg f. hó 18 án a Városi Színházban. Az ünnepelteiésből részt kér magának minden társadalmi réteg s a Népfőiskola, a Kér. Szoc. Egyesület, valamint az ifjúsági egyesületek is rászórják a magyar kultúra virágait az ismeretien segesvári eírhantra. Az ünnepség délután 4 órakor kezdődik a Városi színházban. A műsor a következő: 1. Himnusz. A katonazenekar megnyitója. 2. Prolőg. Mondja: Trak Géza h. pol- ! gármester. 3. «A nemzethez». Szavalja: Bőgős 1 Sándor. 4. Talpra magyar. Énekli a Kér. Szoc. ‘ Egyleti Dalárda. Karnagy: Thua Endre. | 5. «Ünnepi beszéd». Mondja: Rusztek I Károly, Hevesvármegye kir. tanfelügyelője, j 6. «Te vagy. te vagy». Népdaljeleneí. j Előadja: Peck Konrád ős a Hatvan I—II. j Ifjúsági Egyesület vegyeskara. Karnagy: Medák Alajos. 8. «Szüleim halálára». Szavalja : Szűcs Mihály. 8. «A virágnak megtiltani». Énekli a Kér. Szoc. Egyleti dalárda. Karnagy: Thun Endre. 9. «Szomjas ember tűnődése». Szavalja: Tóth János. 10 «Alku». Népdaljelonet. Előadják: Koncz Verőn, Pázmándy Sándor és ifj. Fodor Ignác. 11. «Boldog éjjel», «Nem tesz föl». Szavalja: Zimány Juliska. 12. «Egy gondolat bánt». Szavalja: Mezei József. 13. «Fürdik a holdvilág». Népdaljelenet. Énekli: Nyeste István. 14. «Temetésre szól az ének». Éneklik : A íiépfőisk. dalárdások. Karnagy: Medák Alajos. 15. «Hová levél.» Szavalja : Prezenszki Mária. 16. «A magyar nóta.» Énekli: Szepesi Ilonka. 17. «A rab.» Szavalja: Szabó Sándor. 18. «Nem ver meg engem az Isten.» Népdaljelenet: Konc Verőn és ifj. Fodor Ignácz. 19. «Az én szerelmem.» Szavalja: Koncz Verőn. 20. «Éj van.» Énekli: a Hatvan I—II. Négyed Ifj. Egyesület férfikara. Karnagy: Medák Alajos. 21. «Élet vagy halál.» Szavalja: idős Fodor Ignácz. 22. «A faluban utcahosszat.» Népdaljelenet. Énekel: Pázmándy Sándor. 23. Szávay-Géczy, Petőfi ünnepére, színjáték I. kép. Személyek: Martini tisztelendő . . Szanyi János. Felesége ......................Elek Jolán. A tanító^......................' Nagy András. D ingha Éva..................Szepesi Mariska. A bakter ...... Gergely Sándor. Márton gazda .... Szabó Sándor. A felesége.................Zimány Juliska. V endégjárő legények . I. Varga László, Bőta András, Majoros Lajos, Kelemen Gy. Történik 1822 Szilveszter éjjelén. 24. «Csak magyarok legyünk.» Ének, lik az összesített földműves Ifj. Dalárdák, vezeti: Medák Alajos. A Faluszövetség mezőkövesdi kiállítása. „ 4 Eger, 1923. febr. 12. Megírta már az Egri Népújság, hogy az Országos Faluszövetség kiállítást rendez Mezőkövesden. Mint értesülünk, a kiállítás munkálatai lázasan folynak és február 24 én nyilik meg ünnepélyesen. A kiállítás célja az egészségügyi, mezőgazdasági, kertészeti, gazdászati, közművelődési, méhészeti, ipari, kereskedelmi haladás bemutatása. A Mezőkövesd környéki községekben helyi csoportok alakultak, amelyek megbírálják a kiállításra szánt tárgyakat, továbbá felvilágosítják a falvak lakóit a kiállítás jelentőségéről, tartalmáról és értékéről. A falvak népe a megnyitás alkalmával népviseletben jelenik meg, úgy, hogy már maga a néptömeg is valóságos «ép- rajzi látványosság lesz. A rendkívüli tanulságosnak Ígérkező kiállítás iránt úgy a fővárosban, mint nálunk Egerben is igen nagy az érdeklődés. A felnémeti gazdák perlik az egri szőlősgazdákat. Eger, 1923. febr. 12, Emberemlékezet óta nem volt olyan esős az ősz, mint az elmúlt esztendőben. Különösen az egri szőlősgazdák érezték ezt, mert a szőlőkből a termést alig tudták haza szállítani. Rettenetes sártenger volt az egész határ. Félméteres kocsivágások az utakon. Lovak döglöttek meg a borzasztó erőfeszítésben. Egyes helyekre fuvart sem vállaltak az egri fuvarosok. Azokon a helyeken, amelyeket mégis'meg lehetett közelíteni, new a re*des utakon, hanem a vetések szélén vergődtek a lovak a nagy te herrel hazafelé. Az utakmenti vetésekből persze egy kocsinyomni sáv tönkrement. Különösen pedig a felnéraeti határban, a birkái, ba- juszi stb. utak mentén. Ezek a földek a felnémetiek tulajdonai; s most az ősszel tönkrement vetéskárukért part indítottak a birkái, bajúszi szőlőbirtokosok ellen a felnémeti gazdák. Amint halljuk, van olyan szőlőbirtokos, akit 11 ezer korona erejéig porolnék. Mindenesetre érdeklődéssel nézünk a fejlemények elé annál is inkább, mert azt, hogy kinek a kocsija ment legelőször a vetésszélen, kinyomozni aligha lehet és az illetékes kerülők csak azokat jelentették föl, akiket véletlenül, esetleg napok múlva a kőnyszerúton láttak hajtani.
