Egri Népujság - napilap 1922/2

1922-07-12 / 155. szám

2 ICHII NÉPÚJSÁG 1922. július 12. Nyári lakások bérénél a középnagy, fényűző lakásokra megállapított szabályok irányadók. Ha valaki a nyári lakását al­bérletbe adja, az albérleti összeg húsz szá­zalékát meghaladó összegét is követelheti a háztulajdonos. Az albérletbe adott laká­sok és lakásrészek bérének megállapításá­nál figyelembe veendő, hogy az albérlet nem lehet több, mint amennyit az illető helyen általában szoktak fizetni. A felmondás. Felmondani csak a következő esetek­ben lehet: 1. Ha a háztulajdonosnak fel­menő, lemenő rokona, vagy testvére szá­mára van szüksége a házban lévő lakásra feltéve, hogy a bérlő más módon kielégítő lakáshoz jut. 2. Ha a bérlő a kikötött bőr fizetésével késik. Ez a rendelet 1922. július 15. napján lépett életbe. Csöndes ülés a Házban. Budapest. Gaál Gaszton a nemzetgyű­lés mai ülését délelőtt 10 órakor nyitotta meg. Bemutatja Kállay pénzügyminiszter­nek nyíregyházai mandátumáról szóló lemondó levelét. Fölhatalmazást kér a nem­zetgyűléstől, hogy a megüresedett válasz­tókerületre nézve a szükséges intézkedé­seket megtehesse. Nagyatádi Szabó István bejelenti a nemzetgyűlésnek, hogy a kormány, a föld­művelésügyi miniszter előterjesztésére, há­rom rendeletet adott ki. A három rende­let a mezőgazdasági haszonbérletekkel kapcsolatos újabb rendelkezésekről, a me­zőgazdasági kishaszonbérletekről és a réz- gálicról szól. Miután a nemzetgyűlés kü­lön bizottságot választott a drágaság és a lakásrendelet kérdésének megtárgyalásá­ra és minthogy ezt a három rendeletet is a kivételes hatalum alapján adták ki, úgy véli, hogy ezeket a rendeleteket is a drá­gaság és a lakásrendelet kérdésének tár­gyalására kiküldött bizottság elé kell ter­jeszteni. A Ház ehhez is hozzájárúl. Farkas István szól ezután az indem nitási javaslathoz. Az emigrációról beszél és arra kéri a kormányt, tegye leheiővé az emigránsok hazatérését, eszközöljön ki amnesztia-rendeletet. Az indemnitást el­fogadja. Bottlik István báró a drágasággal és a földbirtok reformmal foglalkozik. A drágaság enyhítésének egyedüli módja, hogy azoknak, akik rászorulnak, a közszükségleti cikkeket hozzáférhetőkké tegyék. Az ellátatlanok kategóriáját nem szűkíteni, hanem tágítani kellene. Az in­demnitást elfogadja. Szünet után Andrássy Gyula gróf szólal fel. Közgazdasági kérdéseket taglal. A kormány iránt nem lévén bizalommal, az indemnitást nem fogadja el. Az elnök ezután a vitát megszakítja és napirendi javaslatot tesz. A legköze­lebbi ülés szerdán d. e. 10 órakor lesz. Tárgya az indemnitás folytatólagos tár­gyalása és az interpellációs könyv felol­vasása. Az ülés 7* 3 órakor ért véget. Nyaralótelepek Eger környékén. — Szarvaskőn 20, Szilváson 50 fővárosi család nyaral. — Eger, 1922. július 11. Mióta elvesztettük a csodaszép Tát­rát; mióta bocskoros oláhok az urak kies Erdélyünkben ; mióta nem a mienk Cirk venica s nem a monarchiáé a tengermellék: az elkényszeredett és kevésbbé tehetős nyaralók figyelme mindinkább a Mátrának és a Bükknek előttük szinte ismeretlen tá­jai felé fordul. Párádon például — tetemesen meg­szaporodott a fürdövendégek száma. Ide indultak most mindazok, akik ezelőtt a Tátra ózondűs levegőjétől vártak gyógyu­lást, vagy akik nemcsak pihenés, hanem szórakozás kedvéért keresték föl boldo­gabb időkben Felsőmagyarország csodás és természeti szépségekben gazdag fürdő­helyeit, nyaralótelepeit. A-szerényebbek, a pihenést keresők, a hivatali robotban, az élet nyomorúságai­ban kifáradt emberek, már a háború előtt is kisebbszerű, olcsóbb fürdőket és nyara­lókat kerestek föl. Itt igazán lehetett pi­henni. Nem volt «flanc»; nem voltak fé­nyes szállók és étkezőiermek ; nem volt cigány. De volt kitűnő, tüdötisztító levegő ; olcsó tej, vaj, szárnyas és minden más, ami tápláló és ami változatos a fővárosi gyo­mornak. S hogy étvágy legyen mindezek­hez, arról gondoskodtak a nyaralók: ki­rándulásokat tettek. Hegyet másztak. Fü- rödtek s nem tudtak betelni az üdítő, cso­bogó források kristálytiszta, hideg vizével. Sokan ma is ilyen helyekre igyekez­nek. Különösen ma, amikor olyan drága az élet s olyan sok a munka minden hi­vatalban ; léikor a gyermekek véznábbak a véznánál s szabad prédái minden gyer­meknyavalyának. Ilyen helyek bőven van­nak Eger környékén, a Bükkben. Itt van FelsőtdrJcány, Szarvaskő, Apátfalva, Szil­vás, a többi apró, de nyönyörű fekvésű falu. Felsőtárkány inkább az egriek nya­ralóhelye ; á fővárosiak' számára azonban nem alkalmas, mert körülményes a meg­közelítése: nincs vasútja. Inkább Szarvas­kő, Apátfalva, Szilvás az ő kedves tartóz­kodási helyűk. Még július elején vagyunk, de már Szarvaskőn körülbelül 20, Szilvá­son 50 család nyaral. Nem kényesek ezek egy cseppet sem. Hiszen megalkudtak a körülményekkel. Az egyszerű kis szobá­ért, amiben elfér egy egész család, 1000, 1500 koronát fizetnek. A konyha közös; de vannak tiszta, élelmes asszonyok, akik méltányos árért élelmet is adnak. Persze csak ebédről van szó, mert a reggeli: tej, túró, vaj; a vacsora is ugyanaz. S ezek tisztán, hamisítatlanul kerülnek asztalukra. A nyaralók — igen előkelő társadal­mi állásúak — igen megszerették nyaraló­helyüket, például Szarvaskőt, amelynek igen nagy jövője van. Legközelebb pos- tásszanatőriúm épül benne. A Postás Egyesület 400 négyszögölnyi területet vásá­rolt a községi birtokból, amelyen legköze­lebb kétemeletes, modern, téli üdülésre is alkalmas szanatórium fog épülni, mintegy 7 millió korona tőkével. A terveken már dolgoznak bizonyára majd akadnak é- lelmes vállalkozók, akik nyaraló telepet fognak építeni alkalmas helyen és Szarvas­kőt kellemes, olcsó üdülőhellyé változ­tatják. Ezzel pedig Eger is sokat fog nyerni. Saját érdekünkben cselekszünk tehát, ha minden lehető eszközzel támogatjuk kies helyeink fejlődését s biztosítjuk le­hető kényelmét mindazoknak, akik üdü­lés, pihenés céljából keresik fel a Bükk csodálatos, szép vidékeit. Kis hírek a nagy világból. Külföld: Maxim Gorkij a Manchester Guardian «Reconstruction in Europa» c. folyóiratában «Az intelligencia és a forra­dalom» címen cikket írt, melyben támadja a szovjet urait. — Ismét megkezdődött Ausztriába az állatkivitel. — Megcenzu- rázták, azután elkobozták a Prágai Ma­gyar Hírlap f. hő 5 iki számát. — Német tornászok vonatát a csehországi Wiese mellett, föifegyverzett cseh tömeg megtá­madta és kirabolta. — A francia haditen­gerészeti arzenálisből 4917 munkást bo csátanak el. — A kudarccal végződött melillai hadjáratban résztvett spanyol fő­tisztek áe kisebb rangú tisztek ellen a leg­főbb haditanács vizsgálatot rendelt el. — A párisi bőrgyógyászati kongresszuson kiderült, hogy a bismut a vérbaj gyógyí­tására nagyon hatásos. — A nápolyi ki­kötőbe angol hajóra] érkezett. — Romá­niából tilos a búza és a rozs kivitele. Magyarország: A főváros is harcol a drágaság ellen: olcsó élelmiszer-üzemet állított fel. — Melegebb van nálunk, mint Olaszországban: Egy napon a hőmérsék­let maximuma Budapesten 34°, Rómában 33°, Egerben 33°, Nápolyban és Palermó- ban csak 31° 0 volt. — A szabadkai rend­őrség ismét elfogott egy embert, akinek része van az - erzsébetvárosi bombame­rényletben ; nevét a nyomozás érdekében titokban tartják. — Egy dollárspekuláns elájult a tőzsdén vesztesége miatt. — Az ellenzék a lakásrendelet visszavonását kö­veteli. — Kártérítési port indítanak Hój- jas Iván ellen. — Marinovich Jenő dr. Budapest új főkapitánya. — A Meteoroló­giai Intézet jelentése szerint hűvösebb idő várható. — Magyarország eben rendsze­res cseh sajtópropaganda folyik. Színház és Művészet. Heti műsor: Szerdán, 12-én: Árny halász. B) 21. Csütörtökön, 13 án: Hollandi me­nyecske. A) 20. Pénteken, 14 én : Elnémult harangok. S. Fáy Szeréna asszony, a Nemzeti Szín­ház örökös tagjának első vendégjátéka. Bérletszünet. 30%-kai fölemelt helyárak. Szombaton, 15-én: Bánk bán. S. Fáy Szeréna asszony, a Nemzeti Színház örö­kös tagjának második vendégjátéka. Bér­letszünet. 30% kai fölemelt heiyárak. Vasárnap, 16-án, délután 4 órakor: Az elvált asszony. Papp Manci, Marczinka Vica, Bánffy Anni, Nagy Pál és Baghy Gyula fölléptével. Rendes helyárak. Vasárnap, 16 án, este: Hollandi me­nyecske. Bérletszünet. bűvész-estély. Komáromi Pál, a m. kir. Operaház tagjának és K. Makai Berta, a kolozsvári Nemzeti Színház tagjának felléptével a Czakó társulat nagy művész-estélyt ren­dezett. A műsor színdús volt, mint egy keleti szőnyeg, melyre súlyos vertarauy hímzésként borultak az áriák. Gárdonyi versei üde mezei virágokként illatoztak a művész-est nemes ötvözetű amforájában, melyet Petőfi lángszárnyú versei röpköd­tek körül, bágyadttá perzselve Ady bete­ges tüzekben fonnyadó arcát. S ez a vi- aszkszín halotti arc kísértetiesen jelent meg a misztikus félhomályban s lobogó

Next

/
Oldalképek
Tartalom