Egri Népujság - napilap 1922/2
1922-08-02 / 173. szám
2 EGRI NÉPÚJSÁG 1922. augusztus 2. előreláthatóan, zsírhiány lesz. A kukorica- termés nagyon silány. A sertés-hizlaldába a város nagyobb tőkével kapcsolódik be, hogy a közönség zsírellátása biztosítható legyen. Ez az akció nehézségekkel jár, amennyiben legalább is 20,000,000 koronára van szüksége a Közellitásnak, hogy eredményesen vehesse fel a harcot az ínséges téli hónapokkal szemben. Leg utóbb a pénzintézeteket értekezletre hív tam össze. Az Agrár kivételével mind megjelentek s a tárgyalások folyamán kiderült, hogy ezt a húszmilliónyi összeget folyósítani nem képesek. De felajánlották támogatásukat, mely szerint a pénzintézetek zsírója mellett az Állami Jegybanktól és az Országos Pénzintézeti Központtól kérelmezze a város a kölcsönt. A városnak persze, mint jogi személynek, vállalnia kell a garanciát. Ez ügyben tárgyaltam a Jegyintézet helybeli fiókjának vezetőjével, Popini Nándor úrral, aki a legmesszebbmenő módon áll a város se gítségére. Az ügyet az augusztusi képviselőtestületi közgyűlés elé visszük. Remél jük, hogy az Állami Jegyintézet és a Pénzintézeti Központ nem zárkózik el a város kérése elől. Mi történik a Keleten? Törökország elhibázott politikát követett. . . — Világnézeti különbségek Venizelosz és Konstantin között. — Kemal pasa nem adja föl a harcot. — A hitszegé Angolország. — Az első arab dinasztia megalakult. — «Namame.» — Egri újságíró beszélgetései Maruffy Mohamed Said-dal. Eger, 1922. augusztus 1. Maruffy Mohamed Said szeme fölragyogott, amikor kértem, hogy nyilatkozzék a keleti kérdésekről. — Mit tart. ön az arabokról? — kér dezte. — Az arabok nagyon tanulékonyak, lovagiasak. Tudósaik' előbbre vitték az európai kultúrát.- Sőt nem csalódunk, a- mikor azt állítjuk, hogy a nyugati műveltség alapja részben az Ibériai félszigetet meghódító arabok, mórok voltak. Az értékes történeti múlt élő szimbóluma az Alhambra. Nyugodt viszonyok között túlszárnyalnák az európai teknikát, kereskedői élelmességük pedig közismert. — Jól ismeri az arabokat. S nálunk nincsen háborús politika. Nem va gyünk harcra szomjas nép, de ha kell, hazánk szabadságáért bármely pillanatban föláldozzuk életünket Törökország törekvései. — Hogy mi történik Keleten ? Kérdezte s pár percig szótlanul magába mé- lyedt. — Két nép vívja ©let-h Iái harcát. Az egyik a törő«:, a ásik az arab. Tö rökország elhibázott, politikát követelt akkor, amikor az arabokat elnyomja. Arábia mindenkor hű szövetségese és fegyvertársa lett volna Törökországnak. így persze, a világháború következtében, Törökország majdnem mindenét elvesztette. Kis Ázsiában Mohamed Kemal pasa szervezett ellenállást a görögök térhődító politikájával szemben. A görögök célja az volt, hogy Kis Ázsiát teljesen elfoglalják s így teljesen ráfeküdhessenek az élettelen, kis európai Törökországra. Sőt azt sem titkolják, hogy Konstautinápolyra aspirálnak. Nagyon könnyen beszélnek, mert hátuk mögött Franciaország áll, bár Konstantinápoly megszállását Franciaország is ellenzi. Utóbb a Temp3 is a görög állásfoglalást dicsérte úgy egyházi, mint politikai szempontból. A keleti kérdés megoldása biztosítva van. Görögország a lassú bomlás jeleit mutatja. Venizeloszt és Konstantint világnézleti különbségek választják el. Venizelosz még forradalomba dönti Görögországot. A törökök főtörekvése független nemzeti állam alapítása nemzeti szent eskü szerint. Kemal pasa nem adja föl a harcot. Csak kitartásra van szükség, mert a török kérdést is a külpolitikai viszonylatok alakulása fogja megoidani. Az arabok törekvései. — Arábia (Mezopotámia, Palesztina és Hidsasz) 1917-ig a volt nagy Török- Birodalom tartományaiként szerepelnek. Az 1915—16 ik évi arab angol egyezmény szerint, Angolország megígérte, hogy biztosítani fogja Arábia függetlenségét, ha fegyvert fog mellette. Arábia megfelelt az egyezményben vállalt kötelezettségeinek, Anglia azonban xnem. Az 'arab nemzet tehát összefogott függetlensége érdekében. Az első arab dinasztia megalakult. Hidsasz királya Husszein király mekkai nagy sheriff és a fia, Feyeal emir, Bagdad királya. Cél juk, kogy Hidsasznak (Mekka fővárossal) s Mezopotámiának (Bagdad fővárossal) függetlenségét biztosítsák. Feysal bátyja, emír Abdullah, Trans- Jordánia néven Palesztinát és Szíriát akarja egyesíteni s már kormányt is alakított. Szíria azonban francia invázió alatt szenved; Palesztinát pedig az angolok a maguk protektorátusa alatt a cionistáknak ajándékozták. 4z arabok szabadságharca elkerülhetetlen, ha a franciák és angolok nem vál toztitnak frontot a keleti kérdésben. Az arab kérdés megoldása órdekébérf 1921-ik év szeptemberében két delegáció jött Európába. Céljuk Szíriáén Palesztina függetlenségének biztosítása volt. Az egyiknek neve Szíria-Palesztinai Arab Delegá ciő, a másiké Palesztinái Arab Delegáció. Az előbbi delegáció elnöke herceg Lutful- lah Mich 1 Akisz. Tekintélyes tagja Skib Arszlán és Ihszam bej el Bjabri. A pa- lesztinai delegáció elnöke Musa pasa el Husszeini. A'delegáciők tartózkodási helye Svájc. S a tárgyalások Londonban már nagy sikert arattak. Az arabok ki fogják vívni függetlenségüket ! — Namame (ámen, úgy legyen), — mondottam halkan, meghatottan. — Testvérek vagyunk a szenvedésekben s a megaláztatásokban, arab testvérem. Az arab Í3, a török is, a magyar is a szabadság fia. A szabadságharc lángjaiban égetjük el láncainkat. — Namame, arab testvérem, úgy legyen. Kis hírek a nagy világból Külföld: A görögök Konstantinápoly ellen vonulnak. — Svájc vízierő útján nyert villamos áramot szállít külföldre. Az áram fogyasztója eddig csak Francia ország. — A német kereskedelmi flotta növekedik. Tavaly 652,000 tonnányi hajó juk volt a németeknek, most p.-dig 1,783,000 tonna. — Megtiltották az osztrák korona külföldi eladását. — Leon Thernassky párisi ékszergyáros Temple utcai ékszer üzletét egy éjjel feltörték, honnan több mint 300,000 ezer frank értékű aranyékszert raboltak el. — A lengyel kormány alakítására'Novák óxúvdn dr. egyetemi tanár kapott megbízatást. Magyarország: A keresztény ellenzék nem fogadja el a földadó javaslatot. — Modern villa- és fürdőtelep lett a borsod- megyei Tapolczán. Rakovszky Iván belügyminisztert megválasztották Nyíregyházán. — A mezőkövesdi kir. kát. főgimnáziumot piaristák veszik át. — Jászberényben ismeretlen tettesek a napokban betörtek egy tőzsdeüzletba, melynek a falát kibontották s az így támadt résen a szomszédos ékszerüzletbe hatoltak, melyet kifosztottak. — Maróczy Géza sakk-bajnok résztvesz a londoni nemzetközi sakkverse nyen. — Az állami tisztviselők a B liszía eltörlését követelik. — Kállay teljesen meg akarja ^állítani a bankóprést. — A barcsi kerületben Ulsin Ferencet választották meg. Életbe lépett az új postatarifa. Eger, 1922. augusztus 1. A kereskedelemügyi miniszter legutóbbi rendelete a posta-, távíró- és távbeszélő díjszabást 1922. augusztus 1 tői kezdve a következőkben állapítja meg. A levelek bérmentesítési díja belföldre a helyi forgalomban 20 grammig 4 K és minden további 20 grammért 1 K, a távolsági forgalomban 20 grammig 5 K és minden további 20 grammért 1 K. Ausztriába, Csehszlovákiába, Lengyelországba, Németországba, Olaszországba és gyarmataiba és Romániába 20 grammig 9 K és minden további 20 grammért 6 K. Egyéb külföldre 20 grammig 12 K és minden további 20 grammért 6 K. A levelezőlap bérmentesítési dija a belföldön úgy a helyi, mint a távolsági forgalomban 2 K, Ausztriába, Csehszlovákiába, Lengyelor ' szagba, Olaszországba és Romániába 5 K, egyéb külföldre 7 korona. Az ajánlási díj minden viszonylatban tizenhét korona. A postautalvány díja a belföldi forgalomban 200 K ig 2 K, 1000 K ig 5 K, ezenfelül minden 1000 K vagy töredéke után 5 K. A belföldre egy egy utalvánnyal küldhető legnagyobb östzeg 50.000 K. A külföldi forgalomban 1000 K ig 10 K, 2000 K ig 20 K, ezT'nfrlüi minden 2000 korona, vagy ennek töredéke után még 10 K. Csomagok díja: A kizárólag élelmiszereket tartalmazó, de kizárólag az ezek szállításához szükséges tartályokból (ládák, zsákok, demionok, bádogíarialyok) álló csomagokért 1 kilogrammig 10 K, 5 kilogrammig 15 K, 10 kilogrammig 35 K, 15 kilogrammig 55 K, 20 kilogrammig 70 K, minden mást tartalmazó csomagokért 1 kilogrammig 2() K, 5 kilogrammig 30 K, 10 kilogrammig 55 K, 15 kilogrammig 80 K, 20 kilogrammig 100 K. Terjedelmes csomagokért a sulydíj másfélszerese jár. A sürgős csomag viteldíja a rondes viteldíj háromszorosa. A külföldre értéknyilváni- tással feladott csomagok értéknyilvánítási díja 250 frank nyilvánított értékig 50 K, ezenfelül 100 K Expresszdíj úgy a bel, mint a külföldi forgalomban levélpostai küldeményekért, értéklevelekért, értékdobozokórt és postautalványokért 24 K, csomagokért belföldre 50 K, a külföldre 150 K. Ex pressz kézbesítési díj 100 K. Távírődij- szabás: a belföldi forgalomban egy szó díja 4 K, a hírlap táviratok szódíja — 18 órától 9 óráig — 1 K. Táviratonkint a legkisebb díj úgy az egyszerű, ipint a sürgős és híriBpsáviratoknál 40 K. A helyi és szomszédos forgalomban a díj ugyanannyi, mint a távolsági forgalomban. Vasárnap és Szent István király napján a belföldi forgalomban feladott magán táv iratok háromszoros díjjal vétetnek fel. A táviratok űrlapjainak ára 1 K. A díjnyugta 5 K. A telefonon leadott vagy feladott táviratok közvetítési díja táviratonkint 5 K. Magyarországból Ausztriába, Csehországba, -Jugoszláviába és R-mániába szóló táviratok -szó-díja 20 K, díjminimum táv íratonkint 200 K. Az egyéb külföldre vo natkozó díjak változatlanok maradnak.
