Egri Népujság - napilap 1922/2

1922-07-26 / 167. szám

Ara hétköznap 3 K, vasár- és ünnepnap 4 K. ties, 1922. július 26. szerda, xxix. évi, 167. sz.

illtó uállitáttal

i %<OM ét félért clMsctési aétn fög»cunk «1 vs«t*cd ént 200 K. — Es* béré 70*. POLITIKAI NAPILAP.

Felelős szerkesztő: BREZNAY IMRE.

SsetketiMiéf i Eger, Iímhml liaáékintili Mcewnl ngondat Telefon szám 11.

A szociáldemoKratáK na is forradalmi alapon Illánál;.

A nemzetgyűlés ülése.

Haragszik az antant.

Eger, 1922. július 2fi.

Igen. Az antant mérges. Az antant nagyon mérges. Kivált a francia toporzé- kol dühében. Már «bizalmas» jegyzéket is intézett a magyar kormányhoz : szerelje le a magyar sajtót, amely nem akar hízelegni az antant-bizottságoknak.

Rettenetes nagy anyag állana rendelkezésünkre, ha mindazt el akarnánk mondani, ami a lelkünket nyomja ebben a kérdésben. Itt azonban C3ak egyet kettőt említünk meg.

Az antant kutató-bizottságait nekünk kell fizetnünk. A magunk üres zsebéből. Fizetjük pedig az angolt sterlingben, az amerikait dollárban, a franciát frankban, az olaszt lirában. Fizetjük úgy, hogy egyik nemrég Egerben járt ezredesnek 570 ezer magyar koronát tesz ki a fizetése — havonkint. Egy évre tehát 6 millió és 840 ezer koronát adunk neki akkor, amidőn országunk Kormányzójának csak évi három milliót ajánlhattunk föl. Ezenkívül persze olcsó és fényes lakás jár nekik a főváros legelőkelőbb szállóiban, azután kedvezményes ellátást is követelnek. Végül autó-útjaikban mi látjuk el őket benzinnel s a kíséretükben lévő szolgáknak és altiszteknek is dupla miniszteri fizetést kell adnunk zsoldképen.

Természetes, hogy ezek az idegenek nem igen vágynak haza szürke otthonukba. így érthető, hogy — bár a békeszerződésben kikötött félév már háromszor is lejárt — még mindig itt páváskodnak, itt uraskodnak a magyar állam terhére.

S ha még uraskodnának ! ? De viselkedésük valóságos arculverése a netteméi önérzetnek, amelyet pedig nem lehet kiirtani semmiféle békeszerződéssel. Az angol matrózok például előkelő éttermeinkben kutyáik elé rakják az embereknek szánts úri módon felszolgáló ételeket. Elvégre a győztes angol kutyája ehetik abból a tányérból, amiből a — magyar ember.

Van olyan repülő bizottság, amelynek tagjai szeretőiket is magukkal viszik "a magyar udvarházakban, kastélyokban rendezett kutatásokhoz. S ezek az «urak» azt kívánják, hogy tisztes családanyák, ártatlan lelkű leányok egy asztalhoz üljenek a fővárosi mulatók egyáltalán nem kétes hírű örömleányaival.

Kérdjük tisztelettel: vájjon lehet-e ennek örülni ? Lehet e az ilyen fizetett ellenségekről az udvariasság hangján Írni? Akadhatna e az országban olyan piszkos toll, amely nyugodtan tudna maradni a kalamáris mellett iiy ocsmányságok láttára és hallatára ?!

Nem. Ezt igazán nem kívánhatják tőlünk az ántánt urai.

... A franciának van egy közmondása : Aki haragszik, annak nincs igaza. Ezen az alapon megérthetné a francia is, az angol is, az olasz is, az amerikai is, hogy hiába haragszanak: nincs igazuk. Mivel pedig nagyon haragszanak: egyáltalán nincs igazuk.

«Hiszek egy Istenben, hiszek egy hazában, Hiszek egy isteni örök igazságban,

Hiszek Magyarország feltámadásában. Amen.»

Eger, 1922. július 25.

Budapest. A nemzetgyűlés mai ülését Gaal Gaszton elnök nyitja meg Vili órakor. Hébelt Ede dr. mentelmi ügyének megsértése címén kér szót. Jelenti, hogy a VIII. kerületi főkapitányságtól idézést kapott az internálási rendeletbe ütköző kihágás miatt; e címen jelenti mentelmi jogának megsértését. Az elnök, a házszabályok értelmében, a mentelmi bizottsághoz utalja az ügyet.

Tankovics János az első fölszólaló az indemnitási vita tárgyalásánál. A kormány iránt föltétien bizalommal viseltetik és az indemnitást elfogadja. Nem kíván hosszasabban foglalkozni a javaslattal. Veszélyesnek látja az országra, hogy mindenki az államtól várja ellátását. Ma, amikor az ország súlyos helyzetben van, arra kell törekednünk, hogy az államon segítsünk s ne várjunk mindent az államtól. A szociáldemokraták programmjával foglalkozva megállapítja, hogy a szociáldemokraták ma is forradalmi- alapon állanak. A tanító kérdésben helyteleníti a tanítók

Húsz éves találkozó.

✓ Eger, 1922. július 25.

Találkozóra gyűltek össze tegnap Eger városában azok, akik 20 évvel ezelőtt a ciezt.rend.egri kát. főgimnáziumában együtt végeztek: Bozzay István mátraballai plébános, Balogh István automobiigyáros (Budapest), Czabay Ferenc egerbaktai plébános, dr. Özekkel Ferenc orvos (Eger), Fe- renczy Sándor gazdálkodó (Eger), dr. Gut- freund Fér«* (Eger), Izsépy Béla fő- gimnáziumi tanár (Budapest), dr. Kálnoky Viktor ügyvéd (Eger), Melicher József jegyző (Abasár), Molnár Ernő banktisztviselő (Trieszt), Okolicsányi Imre főszolgabíró (Eger), Reitmann Gyula pénzügyi titkár (Eger), Rédei Gerő ciszt. rendű főgimnáziumi tanár (Eger), Torna László görög kát. esperes (Makő)' és dr. Valló Viktor vasúti ős hajózási felügyelő (Budapest).

Legelőszőr is hálaadó szentmisére gyűltek össze az iskolatársak a ciszterci rend templomában délelőtt 9 órakor, melyet szeretett volt osztályfőnökük, Károly Ignác székesfehérvári ciszt. rendű főgimn. tanár mondott, aki ép’ nyári szünidejét tölti nálunk. A kedves alkalommal dr. Kálnoky Viktor és Ferenczy Sándor mi- nisztráltak. Ugyancsak szentmisében emlékeztek meg időközben elhunyt társaikról is.

Majd fölkeresték Kárely Ignác, Misnagy számban való elbocsátását és szeretné ezt a kérdést revízió alá venni.

Szilágyi Lajos beszéde elején szóvá teszi a választójogi rendeletet. Kijelenti, hogy a kormánynak nem volt joga a választójogot rendeletileg szabályozni. Az összes választási rendelkezéseket törvénytelennek tartja. Mondja ki a nemzetgyűlés, hogy az általános titkos községenkinti választójog elvi alapján áll. Ebből kifolyóan utasítsa a kormányt ilyen tárgyi alapon nyugvó törvényjavaslatnak a nemzetgyűlés elő való haladéktalan beterjesztésére. Nem kérdi, miért nem vettek részt a szociáldemokraták az 1920-ban történt választásokon. Határozottan provokálőnak tekinti a vörös szegfű és más vörös jelvény viselését, mely csak elkeseredést szül az országban. Tiltakozik az ellen, hogy a szociáldemokraták a dolgozó nép kiváltságos képviselőinek tartsák magukat. Soha annyi munkakerülő nem volt Magyar- országon, mint a forradalmi időkben. A szociáldemokraták a köztársaság útjait egyengetik. (Az üfés tart).

kovics Elek és Kovách Demjón volt tanáraikat, akiknél Bozzay István tolmácsolta a társak háláját, szeretetét és ragaszkodását volt tanáraik és a Rend iránt. Azután megkoszorúzták a főgimnázium hősi halált halt diákjainak emléktábláját, mely alkalommal dr. Kálnoky Viktor mondott megható beszédet. Végül a temetőbe is kizarándokoltak s koszorút helyeztek kedves emlékű tanáraik, az elhalt dr. Maczki Valér és dr. Nagy Béni sírjára. A találkozóra egybegyűlt diákok valamennyien beléptek a Ciszterci Diákok Szövetségébe.

A Koronában társas-ebéd és vacsora fejezte be ezt a feledhetetlen, kedves találkozót, melyen Okolicsányi Imréné, Izsépy Béláné és dr. Valló Viktorné is resztvettek.

Tilos Eger város területén rendőri bejelentés nélkül tartózkodni.

Eger, 1922. július 25.

A bejelentési kötelezettséget az utóbbi időben a közönség nem vette komolyan. így azután a kémek s más gyanús egyéniségek a háztulajdonosok, vagy szállásadók jóvoltából szabadon garázdálkodhattak. A belügyminiszter, idevonatkozó rendelete alapján, úgy akart segíteni a helyzeten, hogy a rendőrkapitányságokat hatáskörükben rendelkezési joggal ruházta fel.

Eger város államrendőrségi vezető